Hunter

Megérkezett a Dragon

Péntekre virradóan a Nemzetközi Űrállomás irányító csapata zöld utat adott az űrállomás és a Dragon űrkapszula közötti integrált műveletek megkezdésére.

Az ISS legénysége mellett a NASA houstoni és a SpaceX kaliforniai irányítóközpontja is keményen megdolgozott a sikerért. A műveletet magyar idő szerint 9 óra 42 perckor indították el, ekkor a Dragon mindössze 10 kilométerre volt az űrállomástól, követve a keringő objektumot. A kereskedelmi űreszköz fokozatosan közelítette meg az ISS-t.

Az állomáson Don Pettit, a NASA űrhajósa várakozott a robotkar kezelőpultjánál, akit az ESA repülőmérnöke, Andre Kuipers segített, hogy megragadják és bedokkolják a Dragont. "Hosszú napunk lesz" - nyilatkozott valamivel délelőtt 11 óra után Pettit, aki valamivel több mint 10 órányi munkára számított, amennyiben nem lesznek váratlan fennakadások.

A Dragon 11 óra 20 perckor 180 fokos fordulattal irányba állította magát az állomás 250 méterre történő megközelítésére, amit 9 perc múltán el is ért. Ezen a ponton egy újabb tesztsorozat vette kezdetét, ami során a kapszula megközelítette, majd eltávolodott az ISS-től, illetve ez volt a lézeres és hőszenzoros navigációs rendszerek főpróbája is. A kapszula ingázása és az adatok kiértékelése több mint 2 órát vett igénybe, végül 13 óra 44 perckor a földi irányítás engedélyezte a következő tervezett pont megközelítését, ami már csak 30 méterre volt az állomástól, miközben a mérnökök erőteljesen koncentráltak a lézeres és a hőszenzoros vezérlőrendszer adatainak összhangjára.

14 órakor a SpaceX 78 méternél egy nem tervezett megállást hajtott végre, változtatva a Dragon LIDAR lézeres távolságmérőjének beállításain, ami lézerjeleket sugároz az előtte tornyosuló létesítményre, a visszaverődésekből pedig egy háromdimenziós térképet alkot a Dragon fedélzeti számítógépének, hogy ki tudja számítani a távolságot, a közeledés sebességét és az orientációt. 20 perc elteltével folytatták az ISS megközelítését, azonban ezt nem sokkal később újabb megállás követte, úgy tűnt a japán Kibo laboratórium modul szerkezete szórt visszatükröződéseket produkál, összezavarva a LIDAR rendszer működését.

A SpaceX mérnökei végül csökkentették a LIDAR szenzorainak látószögét, így némi időveszteséggel ugyan, de kiküszöbölték a Kibo által okozott anomáliát, a Dragon pedig elfoglalta a 30 méteres pozíciót. Újabb egyeztetés után 15 óra 27 perckor a NASA és a SpaceX irányítócsapata megadta az engedélyt a végső, 10 méteres megközelítési pont elfoglalására, ami újabb 20 percet vett igénybe. A NASA repülés igazgatója, Holly Ridings visszajelzést kért az ISS csapattól a kapszula "befogásának" megkezdéséhez.

"A legénység készen áll" - rádiózott vissza Kuipers, aki Pettit-tel az űrállomás kupola moduljában foglalt helyet. Pár percen belül mozgásba lendült a Pettit által irányíott 17,5 méteres kanadai robotkar, ami sikeresen megragadta a Dragont, ezzel újabb űrtörténelmi pontra érkezve el 15 óra 56 perckor, először csatlakozott kereskedelmi űrhajó az űrállomáshoz. "Úgy tűnik elcsíptünk egy sárkányt (Dragon) a farkánál" - jelezte a művelet sikerét Pettit, mire minkét irányítóközpont tapsviharban tört ki. "Úgy néz ki, hogy ez a szimuláció egész jól ment, most már megpróbálhatjuk élesben is" - tréfálkozott Pettit. Nem sokkal később megkezdődött az immár a robotkar végén elhelyezkedő Dragon vizsgálata is, különös tekintettel a csatlakozási felületre, ami megállapította, hogy a kapszula kitűnő állapotban van, így a Pettit-Kuipers páros elkezdte a Dragon beemelését az állomás Harmony moduljához.

Maga a csatlakozás ugyancsak egy hosszú folyamat volt, a SpaceX-nek át kellett pozicionálnia a Dragon nappaneljeit a hatnapos űrállomáson való tartózkodáshoz. A kapszula és a Harmony magyar idő szerint pár perccel 18 óra előtt került szinkronba, a tényleges dokkoláshoz szükséges 16 rögzítő elem 18 óra 3 perckor került a helyére, így innentől a Dragon szerves részévé vált az ISS-nek. Legutóbb 2011 júliusában láthattak amerikai űrjárművet, amikor az utolsó űrsikló elhagyta az állomást.

"Annyi minden sikerülhetett volna rosszul, de minden rendben ment" - nyilatkozott a dokkolás után Elon Musk, a SpaceX alapítója, elnöke és főtervezője. "Képesek voltunk megoldani az utolsó pillanatokban felmerülő problémákat és a NASA, valamint a SpaceX irányítóközpontjainak köszönhetően eljutottunk idáig. Úgy vélem, ezt az űrutazás egy jelentős lépcsőfokaként fogják értékelni"

A kapszula kinyitására ma, szombaton kora délután kerül sor, majd megkezdik a rakomány áttöltését, valamint az állomáson keletkezett hulladékok berakodását, ami a tervek szerint május 31. után tér vissza a kapsulával együtt a Földre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Globalmaster #18
    Csak arra akartam utalni, hogy mennyivel értelemesebb dolgokra is elkölthettük volna azt a fejenkénti 51100 Ft-ot; olyanokra, amelyek előbbre vihették volna kis hazánkat/ az emberiséget *€3×√¥\®>... nem vicc. Az a vicc, hogy egy az egész világ által ünnepelt, elismeréssel illetett, először magáncég által az ISS-re juttatott forradalmi jelentőségű űrkapszula árából nálunk évtizedekig túrják eredménytelenül a "közbeszerzést" megnyerő vállalatok a hőn áhított fővárosunk alatt a földet.

    A kapitalizmus két oldala...
  • Molnibalage #17
    A 4-es metróra semmi szükség, azzal egyetértek. De mi értelme összevetni a Dragonnal? Talán arra szüksége van Magyarországnak...?
  • llax #16
    Így még durvább... Bennem csak az 1,2Mrd maradt meg, ami egyesek szerint (Omega) sok pénz, de az űriparban egyáltalán nem sok, a NASA és partnercégeinek eddigi költekezéseihez képest egyenesen aprópénz...

    Mondom én, hogy a Közvetlenül a NASA irányítása alatt még tervekre is kevés lenne a Dragon cargo eddigi összköltsége... Talán PR költségekre elég lett volna a 680m, ha mindezt egy Boeing-nek vagy Lockheed-nek (és tsaik.-nak) kell a NASA megrendelésére megvalósítania...
  • kamov #15
    Az 1,2 milliárd a SpaceX össze eddigi kiadása.

    Ebből a mostani teherszállítással kapcsolatos programokra (COTS, CRS,+ 2db tesztrepülés) a Spacex 680 millió dollárt költött.
    forrás: http://www.spaceflightnow.com/falcon9/003/120528crew/

    A 680 millión kívüli összegek más programokra mentek:
    -Régebben a Falcon-1 rakéta fejlesztése.
    -A CCDev programhoz emberes Dragon fejlesztés.
    -A Falcon Heavy fejlesztése.
    -Az újrafelhasználható Falcon Rakéta fejlesztése.
    -Az épülő Vandenbergi indítóállás.
    A texasi tesztállás.
  • Globalmaster #14
    Dragon-project = 1 200 000 000 $

    240 forintos dollár árfolyamon számolva:
    1,2 milliárd $ = 288 milliárd HUF

    4-ES METRÓ VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI ~511 MILLIÁRD FT


    4-ES METRÓ = 1,77 DRAGON-PROJECT...

    teljesen szükségtelen... és akkor ráadásul 2015<………
    gratulálok Mo...én így...
  • johnsmitheger #13
    Gratula! Hihetetlen munka, de ezt kellene sebességben az 1000-szeresére gyorsítani. Mármint a következő pár száz évben :)
  • llax #12
    Az az új, hogy a NASA égisze alatt fejlesztő cégek 1,2Mrd -ből jó, ha terveket készítettek volna...

    A Constellation programban ha jól emlékeszem, valami 6-7Mrd-ot költöttek, de még egy tesztrepülésig sem jutottak (az Ares-1X nem igazán tekinthető annak), olyan költségekkel dolgoztak, hogy még egyszer ennyi kellett volna a végleges hardver elkészítéséhez...

    Ezzel szemben a SpaceX 1,2Mrd-ból már a második repülésnél tart...
  • Omega #11
    Eddig is cégek fejlesztettek 1,2 Mrd meg nem olyan kis pénz. Most ebben mi az új?
  • llax #10
    Ez 1,2Mrd összköltséggel már az ISS-nél dokkol... A Constellation programra mennyit is költöttek összesen (amiben egyedül az Orion volt "új" fejlesztés)???
  • JimKirk #9
    Gratulalok te paraszt!