SG.hu·
Blue Origin, a titokzatos űrvállalkozás
Egy magán űrrepülési cég a közvélemény teljes kizárásával igyekszik eljutni a világűrbe. A titokzatos Blue Origin, amit az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos hozott létre 2000-ben, egy űrhajósokat szuborbitális és orbitális pályára eljuttató rendszeren dolgozik.
Az emberek többsége legfeljebb a cég nevét ismeri, a terveikről azonban alig tud valamit. A SPACE.com megkísérelte felvázolni a vállalkozás alapvető üzleti modelljét, ami egy újrahasznosítható rakéta és űrhajó körül forog.
A Blue Origin megoldásának kulcsa az űrrepülési rendszerek újrahasznosíthatósága, amit hajtóműegységeik irányított landolása teszi teljessé, növelve a megbízhatóságot és csökkentve a költségeket, magyarázta még tavaly szeptemberben egy kaliforniai konferencián, az egyik kivételes publikus bemutatón a cég elnöke és program vezetője, Rob Meyerson. "Hisszük, hogy fokozatosan bővülő, hosszú távú megközelítésünk olyan rendszerekhez és technológiákhoz fog vezetni, amik biztonságos és megengedhető emberi űrrepülést eredményeznek" - tette hozzá akkori nyilatkozatában.
A Blue Origin egyike annak a négy vállalkozásnak, amik finanszírozást kapnak a NASA Kereskedelmi Legénységi Fejlesztési (CCDev) programján keresztül, ami az Egyesült Államok kereskedelmi űrrepülési képességeinek fejlődését hivatott elősegíteni. A másik három cég a Boeing, a SpaceX és a Sierra Nevada Corporation. A CCDev célja, hogy amilyen hamar és amilyen biztonságosan csak lehetséges működőképessé tegyen egy maroknyi vállalkozást, így az Egyesült Államok újra önerőből küldhesse űrhajósait a Nemzetközi Űrállomásra és más alacsony földkörüli pályán elhelyezkedő célpontokra. Amióta a NASA űrsikló flottáját 2011-ben kivonták a szolgálatból, Amerika emberi űrrepülése teljes egészében az orosz Szojuzoktól függ.
A Blue Origin 3,7 millió dollárt kapott 2010-ben, a támogatások folyósításának első körében, az úgynevezett CCDev-1-ben, majd tavaly a CCDev-2 égisze alatt további 22 milliót. A cég mind szuborbitális, mind orbitális emberű űrrepüléshez alkalmas rendszereket tervez, fejleszt és tesztel. "A szuborbitálissal kezdjük, hogy megszerezzük azt a tapasztalatot, azt a gyakorlatot, ami az orbitális emberi űrrepüléshez vezet" - mondta Meyerson.
A Blue Origin szuborbitális járműve a New Shepard nevet kapta, egyfajta tisztelgésként Alan Shepard, a NASA űrhajósa előtt, aki 1961. május 5-én első amerikaiként teljesített egy rövid szuborbitális utat. A New Shepard két újrahasznosítható részből áll, egy legénységi kapszulából és egy hajtómű modulból. Néhány perccel a felszállás után a hajtómű modul leválik és visszatér a Földre, függőleges, rakétahajtású leszállást produkálva nem messze a kilövőállástól. A Blue Origin magán-űrkikötője egy texasi kisvárostól, Van Horntól 40 kilométerre fekszik északi irányba. A legénységi modul, amit három fő szállítására terveztek megmártózik a világűr peremvidékében, majd ugyancsak visszatér a Földre, amit ejtőernyők segítenek.
A Blue Origin többféle felhasználást vizionál a New Shepardnek. Szállíthat a súlytalanságot megtapasztalni vágyó és a Föld görbületét látni kívánó turistákat, a cég azonban reméli, tudósok is jegyet váltanak a repülésekre, hogy kísérleteket végezzenek az űrben. Ha befejeződik a fejlesztési fázis, a New Shepard lehetővé teheti az embereknek a világűr viszonylag gyors és hatékony elérését, hangoztatják a cég vezetői. "A rendszertervet a gyors körfogásra optimalizáltuk, rendkívül kisszámú földi kiszolgáló személyzettel" - mondta Meyerson. "Csupán emberek tucatjairól beszélünk, nem ezrekről, mint a korábbi újrahasználható járműveknél"
A cég több repülést is végrehajtott szuborbitális tesztjárműveivel 2006 óta, ebből kettő 2011-ben zajlott. A tavalyi év második repülése, amire augusztus 24-én került sor, kudarccal végződött, a PM2 jelű jármű 14.000 méteres magasság elérése után lezuhant. A szuborbitális mellett orbitális tesztjárművön is dolgoznak, amit Space Vehicle (SV), vagyis egyszerűen "űrjármű" névre kereszteltek. "Ez a fejlesztés a szuborbitális New Shepard legénységi kapszula fejlesztésen alapul" - mondta Meyerson. "Amit abból a programból tanulunk, közvetlenül felhasználjuk az SV-nél, az orbitális rendszer fejlesztésénél"
Az SV-t hét asztronauta alacsony földkörüli pályára juttatására tervezik, azonban a legénység egy részét rakománnyal is helyettesíthetik, magyarázta Meyerson. Visszatéréskor elsődleges leszállási opcióként a szárazföldi landolást tekintik, a vízen történő csak másodlagos.
A Blue Origin egy újrahasznosítható első fokozaton is dolgozik, ami az SV pályára állítását segítené. Akárcsak a New Shepard hajtómű modulja, ez a rakéta is visszatér, és függőleges leszállást hajt végre az űrkikötő közelében. "Ezután a rakétát újra feltölthetjük és kilőhetjük, ami fokozott megbízhatóságot és költségcsökkentést tesz lehetővé az emberi űrrepülések terén" - olvasható a cég állásfoglalása a Blue Origin weboldalán, a projekt időtervére azonban sehol nem található utalás, Meyerson is csupán annyit árult el, hogy ha minden terv szerint zajlik, akkor kevesebb, mint 5 éven belül már űrhajósokat szállíthatnak az űrállomásra. "A kormányzati támogatáshoz kapcsolódó előterjesztésünkben lefektettük, hogy a műveletek 2016 és 2018 között indulhatnak"
Az emberek többsége legfeljebb a cég nevét ismeri, a terveikről azonban alig tud valamit. A SPACE.com megkísérelte felvázolni a vállalkozás alapvető üzleti modelljét, ami egy újrahasznosítható rakéta és űrhajó körül forog.
A Blue Origin megoldásának kulcsa az űrrepülési rendszerek újrahasznosíthatósága, amit hajtóműegységeik irányított landolása teszi teljessé, növelve a megbízhatóságot és csökkentve a költségeket, magyarázta még tavaly szeptemberben egy kaliforniai konferencián, az egyik kivételes publikus bemutatón a cég elnöke és program vezetője, Rob Meyerson. "Hisszük, hogy fokozatosan bővülő, hosszú távú megközelítésünk olyan rendszerekhez és technológiákhoz fog vezetni, amik biztonságos és megengedhető emberi űrrepülést eredményeznek" - tette hozzá akkori nyilatkozatában.A Blue Origin egyike annak a négy vállalkozásnak, amik finanszírozást kapnak a NASA Kereskedelmi Legénységi Fejlesztési (CCDev) programján keresztül, ami az Egyesült Államok kereskedelmi űrrepülési képességeinek fejlődését hivatott elősegíteni. A másik három cég a Boeing, a SpaceX és a Sierra Nevada Corporation. A CCDev célja, hogy amilyen hamar és amilyen biztonságosan csak lehetséges működőképessé tegyen egy maroknyi vállalkozást, így az Egyesült Államok újra önerőből küldhesse űrhajósait a Nemzetközi Űrállomásra és más alacsony földkörüli pályán elhelyezkedő célpontokra. Amióta a NASA űrsikló flottáját 2011-ben kivonták a szolgálatból, Amerika emberi űrrepülése teljes egészében az orosz Szojuzoktól függ.
A Blue Origin 3,7 millió dollárt kapott 2010-ben, a támogatások folyósításának első körében, az úgynevezett CCDev-1-ben, majd tavaly a CCDev-2 égisze alatt további 22 milliót. A cég mind szuborbitális, mind orbitális emberű űrrepüléshez alkalmas rendszereket tervez, fejleszt és tesztel. "A szuborbitálissal kezdjük, hogy megszerezzük azt a tapasztalatot, azt a gyakorlatot, ami az orbitális emberi űrrepüléshez vezet" - mondta Meyerson.
A Blue Origin szuborbitális járműve a New Shepard nevet kapta, egyfajta tisztelgésként Alan Shepard, a NASA űrhajósa előtt, aki 1961. május 5-én első amerikaiként teljesített egy rövid szuborbitális utat. A New Shepard két újrahasznosítható részből áll, egy legénységi kapszulából és egy hajtómű modulból. Néhány perccel a felszállás után a hajtómű modul leválik és visszatér a Földre, függőleges, rakétahajtású leszállást produkálva nem messze a kilövőállástól. A Blue Origin magán-űrkikötője egy texasi kisvárostól, Van Horntól 40 kilométerre fekszik északi irányba. A legénységi modul, amit három fő szállítására terveztek megmártózik a világűr peremvidékében, majd ugyancsak visszatér a Földre, amit ejtőernyők segítenek.
A Blue Origin többféle felhasználást vizionál a New Shepardnek. Szállíthat a súlytalanságot megtapasztalni vágyó és a Föld görbületét látni kívánó turistákat, a cég azonban reméli, tudósok is jegyet váltanak a repülésekre, hogy kísérleteket végezzenek az űrben. Ha befejeződik a fejlesztési fázis, a New Shepard lehetővé teheti az embereknek a világűr viszonylag gyors és hatékony elérését, hangoztatják a cég vezetői. "A rendszertervet a gyors körfogásra optimalizáltuk, rendkívül kisszámú földi kiszolgáló személyzettel" - mondta Meyerson. "Csupán emberek tucatjairól beszélünk, nem ezrekről, mint a korábbi újrahasználható járműveknél"
A cég több repülést is végrehajtott szuborbitális tesztjárműveivel 2006 óta, ebből kettő 2011-ben zajlott. A tavalyi év második repülése, amire augusztus 24-én került sor, kudarccal végződött, a PM2 jelű jármű 14.000 méteres magasság elérése után lezuhant. A szuborbitális mellett orbitális tesztjárművön is dolgoznak, amit Space Vehicle (SV), vagyis egyszerűen "űrjármű" névre kereszteltek. "Ez a fejlesztés a szuborbitális New Shepard legénységi kapszula fejlesztésen alapul" - mondta Meyerson. "Amit abból a programból tanulunk, közvetlenül felhasználjuk az SV-nél, az orbitális rendszer fejlesztésénél"Az SV-t hét asztronauta alacsony földkörüli pályára juttatására tervezik, azonban a legénység egy részét rakománnyal is helyettesíthetik, magyarázta Meyerson. Visszatéréskor elsődleges leszállási opcióként a szárazföldi landolást tekintik, a vízen történő csak másodlagos.
A Blue Origin egy újrahasznosítható első fokozaton is dolgozik, ami az SV pályára állítását segítené. Akárcsak a New Shepard hajtómű modulja, ez a rakéta is visszatér, és függőleges leszállást hajt végre az űrkikötő közelében. "Ezután a rakétát újra feltölthetjük és kilőhetjük, ami fokozott megbízhatóságot és költségcsökkentést tesz lehetővé az emberi űrrepülések terén" - olvasható a cég állásfoglalása a Blue Origin weboldalán, a projekt időtervére azonban sehol nem található utalás, Meyerson is csupán annyit árult el, hogy ha minden terv szerint zajlik, akkor kevesebb, mint 5 éven belül már űrhajósokat szállíthatnak az űrállomásra. "A kormányzati támogatáshoz kapcsolódó előterjesztésünkben lefektettük, hogy a műveletek 2016 és 2018 között indulhatnak"
