SG.hu·

Blue Origin, a titokzatos űrvállalkozás

Egy magán űrrepülési cég a közvélemény teljes kizárásával igyekszik eljutni a világűrbe. A titokzatos Blue Origin, amit az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos hozott létre 2000-ben, egy űrhajósokat szuborbitális és orbitális pályára eljuttató rendszeren dolgozik.

Az emberek többsége legfeljebb a cég nevét ismeri, a terveikről azonban alig tud valamit. A SPACE.com megkísérelte felvázolni a vállalkozás alapvető üzleti modelljét, ami egy újrahasznosítható rakéta és űrhajó körül forog.

A Blue Origin megoldásának kulcsa az űrrepülési rendszerek újrahasznosíthatósága, amit hajtóműegységeik irányított landolása teszi teljessé, növelve a megbízhatóságot és csökkentve a költségeket, magyarázta még tavaly szeptemberben egy kaliforniai konferencián, az egyik kivételes publikus bemutatón a cég elnöke és program vezetője, Rob Meyerson. "Hisszük, hogy fokozatosan bővülő, hosszú távú megközelítésünk olyan rendszerekhez és technológiákhoz fog vezetni, amik biztonságos és megengedhető emberi űrrepülést eredményeznek" - tette hozzá akkori nyilatkozatában.

A Blue Origin egyike annak a négy vállalkozásnak, amik finanszírozást kapnak a NASA Kereskedelmi Legénységi Fejlesztési (CCDev) programján keresztül, ami az Egyesült Államok kereskedelmi űrrepülési képességeinek fejlődését hivatott elősegíteni. A másik három cég a Boeing, a SpaceX és a Sierra Nevada Corporation. A CCDev célja, hogy amilyen hamar és amilyen biztonságosan csak lehetséges működőképessé tegyen egy maroknyi vállalkozást, így az Egyesült Államok újra önerőből küldhesse űrhajósait a Nemzetközi Űrállomásra és más alacsony földkörüli pályán elhelyezkedő célpontokra. Amióta a NASA űrsikló flottáját 2011-ben kivonták a szolgálatból, Amerika emberi űrrepülése teljes egészében az orosz Szojuzoktól függ.

A Blue Origin 3,7 millió dollárt kapott 2010-ben, a támogatások folyósításának első körében, az úgynevezett CCDev-1-ben, majd tavaly a CCDev-2 égisze alatt további 22 milliót. A cég mind szuborbitális, mind orbitális emberű űrrepüléshez alkalmas rendszereket tervez, fejleszt és tesztel. "A szuborbitálissal kezdjük, hogy megszerezzük azt a tapasztalatot, azt a gyakorlatot, ami az orbitális emberi űrrepüléshez vezet" - mondta Meyerson.


A Blue Origin szuborbitális járműve a New Shepard nevet kapta, egyfajta tisztelgésként Alan Shepard, a NASA űrhajósa előtt, aki 1961. május 5-én első amerikaiként teljesített egy rövid szuborbitális utat. A New Shepard két újrahasznosítható részből áll, egy legénységi kapszulából és egy hajtómű modulból. Néhány perccel a felszállás után a hajtómű modul leválik és visszatér a Földre, függőleges, rakétahajtású leszállást produkálva nem messze a kilövőállástól. A Blue Origin magán-űrkikötője egy texasi kisvárostól, Van Horntól 40 kilométerre fekszik északi irányba. A legénységi modul, amit három fő szállítására terveztek megmártózik a világűr peremvidékében, majd ugyancsak visszatér a Földre, amit ejtőernyők segítenek.

A Blue Origin többféle felhasználást vizionál a New Shepardnek. Szállíthat a súlytalanságot megtapasztalni vágyó és a Föld görbületét látni kívánó turistákat, a cég azonban reméli, tudósok is jegyet váltanak a repülésekre, hogy kísérleteket végezzenek az űrben. Ha befejeződik a fejlesztési fázis, a New Shepard lehetővé teheti az embereknek a világűr viszonylag gyors és hatékony elérését, hangoztatják a cég vezetői. "A rendszertervet a gyors körfogásra optimalizáltuk, rendkívül kisszámú földi kiszolgáló személyzettel" - mondta Meyerson. "Csupán emberek tucatjairól beszélünk, nem ezrekről, mint a korábbi újrahasználható járműveknél"

A cég több repülést is végrehajtott szuborbitális tesztjárműveivel 2006 óta, ebből kettő 2011-ben zajlott. A tavalyi év második repülése, amire augusztus 24-én került sor, kudarccal végződött, a PM2 jelű jármű 14.000 méteres magasság elérése után lezuhant. A szuborbitális mellett orbitális tesztjárművön is dolgoznak, amit Space Vehicle (SV), vagyis egyszerűen "űrjármű" névre kereszteltek. "Ez a fejlesztés a szuborbitális New Shepard legénységi kapszula fejlesztésen alapul" - mondta Meyerson. "Amit abból a programból tanulunk, közvetlenül felhasználjuk az SV-nél, az orbitális rendszer fejlesztésénél"

Az SV-t hét asztronauta alacsony földkörüli pályára juttatására tervezik, azonban a legénység egy részét rakománnyal is helyettesíthetik, magyarázta Meyerson. Visszatéréskor elsődleges leszállási opcióként a szárazföldi landolást tekintik, a vízen történő csak másodlagos.

A Blue Origin egy újrahasznosítható első fokozaton is dolgozik, ami az SV pályára állítását segítené. Akárcsak a New Shepard hajtómű modulja, ez a rakéta is visszatér, és függőleges leszállást hajt végre az űrkikötő közelében. "Ezután a rakétát újra feltölthetjük és kilőhetjük, ami fokozott megbízhatóságot és költségcsökkentést tesz lehetővé az emberi űrrepülések terén" - olvasható a cég állásfoglalása a Blue Origin weboldalán, a projekt időtervére azonban sehol nem található utalás, Meyerson is csupán annyit árult el, hogy ha minden terv szerint zajlik, akkor kevesebb, mint 5 éven belül már űrhajósokat szállíthatnak az űrállomásra. "A kormányzati támogatáshoz kapcsolódó előterjesztésünkben lefektettük, hogy a műveletek 2016 és 2018 között indulhatnak"

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Indestructible2012. 05. 04.. 12:11||#15
Úgy tudom már a kezdetektõl kirakat szerv-szerkezet volt. De kb a 60-as évek derekától tutira mennek, hogy csak bohócokat és majmokat vegyenek oda. Kevésbé õszinte világban éltünk.
© Merces2012. 04. 30.. 22:18||#14
... ne cihogtass amerika szarik magasrol az állampolgárai érdekeire........
© Irasidus2012. 04. 30.. 09:33||#13
Úgy fejtik ki a szenet ahogy gazdaságosabb, és egyszerûbb. De ha vetted volna a fáradságot, a google rengeteg külszíni szénbányát mutatna neked. Ciki, nem igaz?

© samebadi2012. 04. 30.. 08:50||#12
Na nem akarok visszaszokni az sg fórumozásra, de csökött nagy baromságokat írsz. A szenet ugyanis nem felszíni fejtéssel, hanem bányászattal érik el, amiben amerika mindig is erõs volt.
© samebadi2012. 04. 30.. 08:48||#11
Nem vagyok millitarista, de a hadászatra igenis szükség van, biztosítja fajunk fennmaradását. Lásd magyarország, egyre kevésbé vagyunk befolyásosak ezért meggyalázzák az országot, amerika viszont képes megvédeni az állampolgári érdekeket és ez tisztelendõ. Szerintem kisebb az esélye annak, hogy ott hadügyi balhé legyen mint európában. Pl megszállták irakot.

Találkoztunk iraki katonákkal amerikában? Nem.

Pont.
© Irasidus2012. 04. 28.. 17:50||#10
Már nem a New Shepard "ûrhajót" (ûrugrót) építik, azt a projekted már befejezték, és annak tapasztalatai alapján - jelenleg egy (kis teljesítményû) hordozórakétán dolgoznak, meg egy teljesen új koncepción alapuló ûrhajón.
© kvp2012. 04. 28.. 15:33||#9
Ha valaki csak a haszonban erdekelt, akkor szallithat szenet az usa-bol kinaba. Warren Buffet is ezt teszi. Lebontanak egy megyenyi termeszetvedelmi teruletet, felrakjak vonatra, hajora, majd kinaban elegetik. Ez sokkal jovedelmezobb mint az urben banyaszni, bar inkabb a 19. szazadi technologiat es mentalitast jelenti, arrol nem beszelve, hogy hosszab tavon mennyi jovoje van.
© COOLancs2012. 04. 28.. 12:37||#8
Azért a földön vannak bõven nyersanyag kapacitások, Afrika javarészt érinteten, és még kb 100 évig olcsóbb lesz a harmadik világ éhezõivel kitermeltetni a nyersanyagot mint az ûrbõl lehozni.

Érdekes hogy azért Európában is van pénz, mégsincsenek ilyen projektek, talán ez sokkal inkább kapcsolódik az amerikai "Frontier" szellemiséghez mint a remélt nagy bevételekhez. Ha valakinek van X-milliója, és jó befektetést keres, a magán ûrszektornál van egy rakás jobb helye is a pénznek.
© Katalizátor2012. 04. 28.. 00:30||#7
Én szerintem a "a hadianyagok, fegyverek és rakéták"-nál simán lehetne spórolni. <#whatever>
© samebadi2012. 04. 27.. 23:13||#6
Furcsa, de szerintem az avatar c. film is nagyban megmozgatta ezt a piacot. Fõleg a bányászat.

Állítólag kínának szinte monopóliuma van a ritkaföldfémek piacára, és máshol a földön is csak kis számban találhatóak.

"Kína rendelkezik a világ ritkaföldfém-készletének 30 százalékával, de a világ teljes felhasználásának 97 százalékát szállítja. A 17 ritkaföldfém nélkülözhetetlen a fejlett technológiában, a hadianyagok, fegyverek és rakéták gyártásában, valamint a hibrid jármûvekben és elektronikai berendezésekben alkalmazott akkumulátorok elõállításánál is. Szakértõi becslések szerint a ritkaföldfémek iránt a következõ öt évben megduplázódik a globális kereslet, miközben egyes fémek ára már az idén is többszörösére nõtt."

Ezekbõl készülnek a kijelzõk, és már egyre több különféle elektronikai alkatrész. Valószínûleg rájöttek, hogy néhány meteor kimagaslóan nagy fémtartalommal rendelkezik és talán olcsóbb felküldeni egy rakétát mint kibontani miatta egy fél hegyet, majd visszahozni onnan a darabokat. Most itt nyilván nem mennyiségi, hanem minõségi kitermelésrõl van szó, tehát a cél nem az, hogy olcsó acélkohókat telepítsenek az ûrbe, hanem inkább kifejezetten ritka anyagokat küldenek a földre amelyekbõl pár kiló is igen értékes.

De azért aranyos volt olvasni, ahogy a szaturnuszi acélkohókat elképzeltétek. Idõvel eljön majd annak is az ideje.

Szóval szerintem ez fogja megindítani ezt az ûripart. Csak kerüljük a nagy kék emberkéket.....
-1