Hunter

A SpaceX már dokkolásra készül az ISS-sel

2012 februárjában, hét hónappal az űrsiklók nyugdíjazását követően újra amerikai űrhajó kapcsolódhat a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).

A 30 éves múltra visszatekintő űrsikló flotta júliusi kivonása után az USA az ISS partner nemzetekre kénytelen támaszkodni a rakomány és a legénység feljuttatásában. A függőség hamarosan enyhülhet a SpaceX-nek köszönhetően, újra lehetővé téve a rakomány szállítását az Egyesült Államoknak.

A NASA a hét végén erősítette meg a magán cég ember nélküli Dragon orbitális kapszuláinak egy valódi dokkolási és ellátmány szállító küldetésének repülését, ezzel sutba dobva az eredeti tervet, ami egy jóval kisebb kockázatú, a Dragon manőverezési képességeit tesztelő ISS átrepülési küldetést foglalt volna magába. Ez egy újabb küldetés követte volna, amiben már megkísérelték volna a nagyobb kockázatot rejtő dokkolási manővert is. A NASA és a SpaceX végül egy olyan tervezet mellett tette le a voksát, amin nyár óta vitáznak, összevonva a két különálló küldetést.

A Falcon9 rakéta és a Dragon kapszula egyenletes fejlődése arra ösztönözte a két felet, hogy a két manővert, az átrepülést és a dokkolást egyazon küldetésen belül hajtsák végre.

"Egy repüléssel teljesítjük mindkét küldetést" - nyilatkozott a SpaceX szóvivője. "Ha a küldetés sikerrel zárul, a SpaceX a következő repüléstől kezdődően megkezdi rakomány ellátási szerződésének teljesítését. Több hónapnyi NASA-val közös munka után szeretnénk megmutatni, hogy készen állunk a feladat teljesítésére."

A SpaceX és a NASA igyekszik hasznot húzni az ISS új dokkolási technológiájából. Ahelyett hogy a kapszula saját navigációs eszközeivel közelítené meg a nyomáskiegyenlített űrállomást, az ISS robotkarja ragadja meg, majd lassan ráhelyezi az űrjárművet az állomás dokkoló portjára. Ez jóval biztonságosabb megoldás a korábban megszokott közvetlen csatlakozásnál, amit először a japán űrügynökség HTV2 teherűrhajójával demonstráltak. Ezzel együtt az emberi Dragon repüléseket nem fogja a robotkar segíteni.

A február 7-én a floridai Cape Canaveralból induló küldetést csak részben tekintik kísérletinek, a fedélzetén több száz kilogramm ellátmányt is elhelyeznek, tájékoztatta a SpaceX a New Scientist tudományos folyóiratot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #35
    Nezd meg a videot. Ez egy megnovelt pegazus frame, a spacex-esek hajtomuvevel. Elvileg 6 tonnat lenne kepes felvinni, ami nem sok, de emberek szallitasara szerintem eleg. 9 helyett 5 merlin hajtomuvet hasznalnak, cserebe 10 helyett 6 tonnat bir el a jarmu. Emberes repulesnel pedig nem kell inditasi mento rendszer, mert hiba eseten van eleg magassag a normal visszatero ernyok kinyitasara. Azon kivul a raketa barmikor indithato, az idojarastol fuggetlenul es a repulos inditas miatt szinte barmilyen palyara. Ezzel megsporolhato a fix inditoallasok miatti extra uzemanyag, amennyiben nem az inditoallas szamara idealis palyara akarjak allitani a rakomanyt.
  • Irasidus #34
    Egyetértek, Paul Allen-nek van rá fölös pénze, a Boeingnek nincs fölös pénze. Az lehet, hogy 6-30 millió $ között van az indítás költsége, de az űrsiklókhoz képes sokkal kevesebb terhet tud felvinni LEO-ra. Azt is vedd figyelembe az előzetes számítások után mindig kiderül, hogy sokkal többe kerülnek, majd meglátjuk mennyi az annyi. Az oldalukon nem Pegazus rakétákat írnak, de ha megmutatod hol olvastad megnézem. Szóval a jelenlegi Pegazus 443 kg tud felvinni, így - ha igaz amit írsz - akkor egy új Pegazust kell kifejleszteni, sok-sok dollárért... Persze nem mondom, hogy nem lesz ilyen jószág, csak nem vagyok túl bizakodó.
  • COOLancs #33
    Ekkora folyékony hajtóanyagú rakétát ilyen helyzetből indítani elég érdekes vállalkozás, nem lennék a pilóta helyében...A 2016-os dátumot meg egy vagon sóval kell bevenni, mint ahogy a SpaceX is jónéhány évet csúszott.
  • kvp #32
    Irtak, hogy selejtezett 747-eseket vesznek es nem kernek segitseget az attervezeshez. A raketa meglevo gyartmany, mar volt partucat sikeres inditasa. (nem falcon, ennek a rajzokon szarnya van, mint a pegazusnak) Urhajot csak akkor kap, ha mar a hordozo raketa jo. Egyebkent egy eleg olcso szerkezetrol van szo. Arrol nem beszelve, hogy szerintem Paul Allen-nek van ra folos penze. Egyebkent csomagtol fuggoen 6 es 30 millio dollar kozott van egy inditas, szoval az ursiklos inditasokhoz kepest ez viccesen olcso, jelenleg talan csak a sojuz tud vele versenyezni, de azert ujabban van konkurencia boven.

    "A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálta meg már vagy 40 éve?"

    A boeing, mint az ursiklo rendszer egyes reszeinek szallitoja nem igazan volt erdekelt az olcso megoldasokban. Arrol nem beszelve, hogy Burt Rutan tervezte a pegasust is, tehat masnak egyszeruen nem jutott eszebe. A kerek is milyen egyszeru talalmany, csak eppen anno nehez volt rajonni.
  • Irasidus #31
    Két (új?) 747 nem adnak ajándékba, az áttervezés sincs ingyen, és akkor még rakétáról, a tesztelés költségéről, ahol egy pár rakétát elfüstölnek nem is beszéltünk + űrhajó. Azért ez baromi drága. A kérdésre a válasz az, hogy nincs rá pénz.
  • NEXUS6 #30
    Ez már tiszta sufnituning!
    :D

    Amúgy szerintem nincs ezzel semmi gond. Csak ugye ezt "állami" cégek is, pl a Boeing is tök olcsón megtudná, tudta volna eddig is csinálni. B747-e van dögivel, rakétája is, szal?
    A kérdés inkább az, hogy miért nem csinálta meg már vagy 40 éve?
  • Irasidus #29
    Az eredetiben tényleg Pegazus rakétát használtak volna, de az csak 443 kg tud LEO-ra vinni. A 747-es változatnál egy Falcon-5 (vagy 4?) rakétát használnának, lényegében a Falcon-9 félbevágása lenne...
  • kamov #28
    Így is van rendjén. Az állami kutatás kutatás befektetés a jövőbe. Az állami kutatóügynökségeknek kell a nehéz terepen kitaposni az utat, hogy az eredményeikből a nem állami vállalatok jobb eszközöket építsenek, ebből felfussanak, aztán szépen adózzanak.
  • kvp #27
    Rutanek egy kicsit csalni fognak. A hordozo ket 747-es lesz osszeepitve, mig a raketa egy megnovelt meretu Pegasus. Mondjuk az utobbit eredetileg ok terveztek az orbital sciences-nek, szoval joguk van belole gyartani egy valamivel nagyobbat. Ez viszont azt jelenti, hogy semmi ujat nem kell tervezniuk, csak mindenbol epiteni egy valamivel nagyobbat. Valoszinuleg azert valasztottak a 747-est alapnak, mert konnyebb beszerezni, mint ket B52-est, amit az eredeti rendszer hasznalt.
  • Irasidus #26
    Akkor rosszul olvastad, csak az ötletelésről volt szó, nem a fejlesztésénél. Hogy ebből lesz-e valami, azért az erősen kérdéses. Reméljük a legjobbakat.