A részvények kereskedésében ma már minden mikroszekundum számít. A New Yorki Értéktőzsde (NYSE) a világ részvénykereskedésének harmadát bonyolítja, ami napi 22 milliárd tranzakciót jelent. A tőzsdét üzemeltető NYSE Euronext a gyorsaság fokozásán dolgozik, az automatikus számítógépes kereskedéseknél ugyanis a lefaragott másodperctöredékek milliókat jelentenek a kereskedőknek, a sebesség azonban komoly veszélyeket rejthet.

A Hibernia Atlantic kábeltársaság 300 millió dollárt invesztál egy új, az Atlanti-óceánt átszelő kábel lefektetésébe, amivel 6 milliszekundumot faragnak le a jelenlegi 65 milliszekundumos átviteli időből London és New York között. A korábbi infrastruktúra immár egy évtizedes, ezért várhatóan nagy lesz az érdeklődés az új transzatlanti kábel iránt, ami a díjakban is meg fog mutatkozni.

Egy számítógép egyetlen mikroszekundum alatt több millió utasítást tud végrehajtani, a fény azonban ennyi idő alatt még vákuumban is csak 330 métert képes megtenni. Ez maga az örökkévalóság, hiszen a legjobb üzletekért ma már nem emberek, hanem algoritmusok versenyeznek. "Kezd kellemetlenné válni a fény sebességének korlátja" - mondta Andrew Bach, a NYSE Euronext hálózati szolgáltatások vezetője a múlt héten Genfben megrendezett Európai Optikai Kommunikációs Konferencián.

A globális piacok jelenlegi nyugtalansága mellett különösnek tűnhet, hogy pont a kereskedések sebességén aggódik az értéktőzsde, különösen annak fényében, hogy az automatikus kereskedésnek jelentős szerepe volt a részvénypiac 2010. májusi "flash crash"-ében, vagyis gyors összeomlásában. A profithajhász kereskedők azonban továbbra is azt akarják, hogy számítógépeikre azonnal eljussanak a legfrissebb kereskedési adatok és algoritmusaik, vagy egyéb monitorozó, elemző vagy éppen az algoritmusokat megtéveszteni igyekvő programjaik - mert ilyenek is vannak - azonnal reagálhassanak a piaci mozgásokra. Az ügyfél, ahogy azt már megszokhattuk, egyszerűen távozik, ha a konkurencia számára kedvezőbb szolgáltatásokat, esetünkben nagyobb sebességet kínál.

Bach a jelenlegi szilárd üvegszálas technikáról az üreges fotonikus kristály szálakra való áttéréssel gyorsítana a jeleken. Az üveg körülbelül harmadával csökkenti a fény sebességét, magyarázta Philip Russell, aki németországi Erlangenben működő Max Planck Fénytudományi Intézetben tanulmányozza az új technikát.

Bach a jelek küldési módján is szeretne változtatni. Az egyik az adattömörítés megszüntetése, amit a sávszélességgel való spórolás jegyében alkalmaznak. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tömörítéssel 2-3 mikroszekundumot veszítsünk" - mondta. Ez azt jelentené, hogy egyszerre kevesebb információt küldhetnének, azonban az gyorsabban jutna át a hálózaton. A másik változtatás a jel minőségét javító, ugyanakkor a feldolgozási időt növelő hibajavító kódok elhagyása lenne, amit egy hibáknak ellenállóbb rendszer megalkotásával oldanák meg. Ugyancsak segítene, ha befejeznék az elveszett adatcsomagok újraküldésének gyakorlatát, tette hozzá Bach.

Mindezek azonban már megzavarhatnák a kereskedésekhez alkalmazott szoftvereket, mivel összekuszálódhatk a kereskedések sorrendje. Már az adatcsomagok érkezésében kialakuló 1-2 milliszekundumos véletlenszerű fluktuációk, az úgynevezett jitterek is összezavarhatják a számítógépes algoritmusokat, éppen ezért több elemző aggódik a sebességnövelés miatt. Júliusban Andrew Haldane, a brit jegybank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója figyelmeztetett, hogy a flash crash-ek, akárcsak az autós ütközések, nagyobb sebességeknél súlyosabbak lehetnek. Mások azonban amellett kardoskodnak, hogy "nincs bizonyíték" az automatikus kereskedés veszélyeire, pedig egy olyan folyamatról beszélünk, ami emberi léptékekkel egy szemvillanás alatt komoly változásokat idézhet elő.