Hunter

Gladiátorharcot vívó programok

A számítástechnika tudósai megtalálták a végső módszert programjaik debuggolására, egy gladiátor stílusú viadal keretében egymásnak eresztették őket.

A Grid Wars II néven futó viadalt a San José-i ClusterWorld konferencián rendezték meg múlt hónapban. A programok minden összecsapásban azért küzdöttek, hogy egy hatalmas párhuzamos számítógépen elnyerjék a processzorok feletti irányítást. Amellett, hogy a programozóknak alkalmuk nyílt elszakadni egy kis időre termináljaik elől, a viadalnak tudományos értéke is volt, állítják a résztvevők.

"A Grid Wars alkalmat adott algoritmusom kipróbálására" - mondta Mark Wenig, a NASA Goddard Űrrepülő Központ kutatója, a verseny egyik döntőse. "Tökéletes környezet a teszteléshez és a különböző megközelítések összehasonlításához."

A viadalon 236 különböző program vonult fel, melyek közt találhattunk egyetemi és kormányzati kutatásokból származó algoritmusokat, de számos szoftvercég is képviseltette magát. Minden nevező célja az volt, hogy megszerezze az irányítást a 2500 processzor fölött. Egy program úgy vehette át az uralmat egy szomszédos processzoron, hogy virtuális "lövedékeket" lőtt ki arra a programra, ami már uralta azt. Amikor egy processzort három találat ért, a védő program elvesztette az irányítást, helyét a támadó vette át. A megszállt processzorok szövetséges programjai egymás közti kommunikációjukkal koordinálták a támadásokat vagy a védekezést.

A nézők egy monitoron követték nyomon az algoritmusok csatáit. Minden processzort egy négyzet jelképezte egy hatalmas hálón, melyen minden programnak más színe volt. Induláskor a programok kis csoportokban harcoltak. Minden csoport győztesét egy 32 programos kiütéses viadalban párokba sorolták. Amikor ez is lezajlott, és a kieséses rendszer meghozta a döntő két résztvevőjét, a légkör már szikrázott a feszültségtől, mondta a verseny rendezője, Matt Oberforger, a Coloradói Engineered Intelligence vezetője. A döntő Wenig genetikai algoritmusokat alkalmazó programja és a Moszkvai Állami Egyetem egyik diákja által alkotott program között zajlott. A NASA egy természetes kiválasztódást utánzó folyamatot használt a legjobb harci kód "kifejlesztéséhez", míg az orosz fél kézzel írta programját.

"Ez volt az Oroszország - Egyesült Államok, egyben az ember a gép elleni küzdelem" - mondta Oberforger. Az 500 ciklusos csata első 400 ciklusban, a NASA programja, a "Rogue" egyértelműen uralta a teret és 1500 processzort vont irányítása alá a 2500-ból. Az utolsó néhány pillanatban az orosz versenyző, a Cobra mégis gyors vereséget mért a Rogue-ra.

"Az utolsó száz ciklusban az orosz program kitört és lassan felemésztette a genetikai algoritmust" - magyarázta Oberforger. "Az előzmények alapján senki sem gondolta, hogy ez fog történni."
A siker kulcsa feltehetően a hatékonyabb kommunikációban és ezáltal a gyorsabb terjeszkedésben rejlett, tette hozzá Oberforger.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Hmuda #40
    Ááá! Tényleg. Hogy lehettem ilyen gügye?
  • gz8 #38
    Az '50-es évek azért egy kicsit későn van. Itt elolvashatod az egészet :))
  • gz8 #37
    A válasz könnyebb a "Válasz erre" opcióra kattintva :->
  • gz8 #36
    menniségű = mennyiségű :-)
  • gz8 #35
    Biztosan lenne. A dohányból és üzemanyagból iszonyat menniségű adója származik az államnak, és biztos, hogy nem 2%-át forgatják vissza, hanem mondjuk három nagyságrenddel kevesebbet.
  • Gabo #30
    Valaki "okosan" megjegyezte, hogy a jó munkához idő kell. Ebben az esetben az idő pontosan a genetikai algoritmusokat használó proginak kedvezett volna, mivel az képes lett volna alkalmazkodni az orosz progi viselkedéséhez. Lehet, hogy az orosz progi fix kódja gyorsabb és a kommunikációt is jobban vezényelte, de egy önmagát megváltoztatni tudó programmal szemben hosszabb távon nem lett volna képes ellenállni. Ha nem 2500 hanem mondjuk kétszer ennyi procit kellett volna birtokba venniük a programoknak, akkor nagy eséllyel ismét fordult volna a helyzet.
    Ez persze nem az orosz programozó tudásának lebecsülése akar lenni.
  • gz_8 #28
    Lenne pénz finanszírozni, csak rossz helyre megy!
    Mit gondolsz, miért húzott el innen (és most finoman fogalmaztam) Bíró, Teller, Szent-Györgyi? Azért, mert ahová mentek ott n nagyságrenddel több pénz jutott - és jut ma is - fejlesztésre, kísérletezésre. Kötve hiszem, hogy Neumann a mi kis hazánkban ki tudta volna fejleszteni a számítógépet, ha egyáltalán hagyták volna. Gondolkozz csak el Irinyi sorsán is: teljesen elszegényedve, elhagyatva, elfeledve halt meg.
    Hasonló, bár talán nem ennyire kegyetlen sors vár azokra is, akik nem lépenek le innen időben.
    Ebben az országban az értelmiségit jó egy évszázada nem becsülik meg. Ezt persze leírtam az Andy Grove-ot méltató cikkhez is, de kötözve hiszem, hogy bármi is változna az elkövetkező 40-50 évben.
    Még mielőtt megbélyegezne valaki, hogy pesszimista vagyok, ki kell hogy ábrándítsam: mosolyogva (de álmosan) megyek reggel dolgozni
  • Breki #27
    A rubik kocka, az egy nagyon fontos találmány! :)
  • CH4R1ie #26
    Igazán megérdemlik a magyarok, hogy beengedjék Magyarországot az EU-ba. Ennyi kárpótlás csak jár. Már nagyon elegem van ebből az alacsony életszínvonalból!
  • Hmuda #22
    Atombomba, Hidrogénbomba, Golyóstoll, Csapágy, Számítógép, Telefonközpont, Futószalag a gyárakban, stb. Hirtelen ennyi de soroljak még?