Hunter
Gladiátorharcot vívó programok
A számítástechnika tudósai megtalálták a végső módszert programjaik debuggolására, egy gladiátor stílusú viadal keretében egymásnak eresztették őket.
A Grid Wars II néven futó viadalt a San José-i ClusterWorld konferencián rendezték meg múlt hónapban. A programok minden összecsapásban azért küzdöttek, hogy egy hatalmas párhuzamos számítógépen elnyerjék a processzorok feletti irányítást. Amellett, hogy a programozóknak alkalmuk nyílt elszakadni egy kis időre termináljaik elől, a viadalnak tudományos értéke is volt, állítják a résztvevők.
"A Grid Wars alkalmat adott algoritmusom kipróbálására" - mondta Mark Wenig, a NASA Goddard Űrrepülő Központ kutatója, a verseny egyik döntőse. "Tökéletes környezet a teszteléshez és a különböző megközelítések összehasonlításához."
A viadalon 236 különböző program vonult fel, melyek közt találhattunk egyetemi és kormányzati kutatásokból származó algoritmusokat, de számos szoftvercég is képviseltette magát. Minden nevező célja az volt, hogy megszerezze az irányítást a 2500 processzor fölött. Egy program úgy vehette át az uralmat egy szomszédos processzoron, hogy virtuális "lövedékeket" lőtt ki arra a programra, ami már uralta azt. Amikor egy processzort három találat ért, a védő program elvesztette az irányítást, helyét a támadó vette át. A megszállt processzorok szövetséges programjai egymás közti kommunikációjukkal koordinálták a támadásokat vagy a védekezést.
A nézők egy monitoron követték nyomon az algoritmusok csatáit. Minden processzort egy négyzet jelképezte egy hatalmas hálón, melyen minden programnak más színe volt. Induláskor a programok kis csoportokban harcoltak. Minden csoport győztesét egy 32 programos kiütéses viadalban párokba sorolták. Amikor ez is lezajlott, és a kieséses rendszer meghozta a döntő két résztvevőjét, a légkör már szikrázott a feszültségtől, mondta a verseny rendezője, Matt Oberforger, a Coloradói Engineered Intelligence vezetője. A döntő Wenig genetikai algoritmusokat alkalmazó programja és a Moszkvai Állami Egyetem egyik diákja által alkotott program között zajlott. A NASA egy természetes kiválasztódást utánzó folyamatot használt a legjobb harci kód "kifejlesztéséhez", míg az orosz fél kézzel írta programját.
"Ez volt az Oroszország - Egyesült Államok, egyben az ember a gép elleni küzdelem" - mondta Oberforger. Az 500 ciklusos csata első 400 ciklusban, a NASA programja, a "Rogue" egyértelműen uralta a teret és 1500 processzort vont irányítása alá a 2500-ból. Az utolsó néhány pillanatban az orosz versenyző, a Cobra mégis gyors vereséget mért a Rogue-ra.
"Az utolsó száz ciklusban az orosz program kitört és lassan felemésztette a genetikai algoritmust" - magyarázta Oberforger. "Az előzmények alapján senki sem gondolta, hogy ez fog történni."
A siker kulcsa feltehetően a hatékonyabb kommunikációban és ezáltal a gyorsabb terjeszkedésben rejlett, tette hozzá Oberforger.
A Grid Wars II néven futó viadalt a San José-i ClusterWorld konferencián rendezték meg múlt hónapban. A programok minden összecsapásban azért küzdöttek, hogy egy hatalmas párhuzamos számítógépen elnyerjék a processzorok feletti irányítást. Amellett, hogy a programozóknak alkalmuk nyílt elszakadni egy kis időre termináljaik elől, a viadalnak tudományos értéke is volt, állítják a résztvevők.
"A Grid Wars alkalmat adott algoritmusom kipróbálására" - mondta Mark Wenig, a NASA Goddard Űrrepülő Központ kutatója, a verseny egyik döntőse. "Tökéletes környezet a teszteléshez és a különböző megközelítések összehasonlításához."
A viadalon 236 különböző program vonult fel, melyek közt találhattunk egyetemi és kormányzati kutatásokból származó algoritmusokat, de számos szoftvercég is képviseltette magát. Minden nevező célja az volt, hogy megszerezze az irányítást a 2500 processzor fölött. Egy program úgy vehette át az uralmat egy szomszédos processzoron, hogy virtuális "lövedékeket" lőtt ki arra a programra, ami már uralta azt. Amikor egy processzort három találat ért, a védő program elvesztette az irányítást, helyét a támadó vette át. A megszállt processzorok szövetséges programjai egymás közti kommunikációjukkal koordinálták a támadásokat vagy a védekezést.
A nézők egy monitoron követték nyomon az algoritmusok csatáit. Minden processzort egy négyzet jelképezte egy hatalmas hálón, melyen minden programnak más színe volt. Induláskor a programok kis csoportokban harcoltak. Minden csoport győztesét egy 32 programos kiütéses viadalban párokba sorolták. Amikor ez is lezajlott, és a kieséses rendszer meghozta a döntő két résztvevőjét, a légkör már szikrázott a feszültségtől, mondta a verseny rendezője, Matt Oberforger, a Coloradói Engineered Intelligence vezetője. A döntő Wenig genetikai algoritmusokat alkalmazó programja és a Moszkvai Állami Egyetem egyik diákja által alkotott program között zajlott. A NASA egy természetes kiválasztódást utánzó folyamatot használt a legjobb harci kód "kifejlesztéséhez", míg az orosz fél kézzel írta programját.
"Ez volt az Oroszország - Egyesült Államok, egyben az ember a gép elleni küzdelem" - mondta Oberforger. Az 500 ciklusos csata első 400 ciklusban, a NASA programja, a "Rogue" egyértelműen uralta a teret és 1500 processzort vont irányítása alá a 2500-ból. Az utolsó néhány pillanatban az orosz versenyző, a Cobra mégis gyors vereséget mért a Rogue-ra.
"Az utolsó száz ciklusban az orosz program kitört és lassan felemésztette a genetikai algoritmust" - magyarázta Oberforger. "Az előzmények alapján senki sem gondolta, hogy ez fog történni."
A siker kulcsa feltehetően a hatékonyabb kommunikációban és ezáltal a gyorsabb terjeszkedésben rejlett, tette hozzá Oberforger.