Hunter

Az olvadt alumínium végzett az ikertornyokkal

Számtalan összeesküvés-elmélet kering a World Trade Center ikertornyainak összeomlását megelőző robbanásokról. A tudományos vizsgálatok ellenére, melyek megmagyarázták a felhőkarcolókat romba döntő folyamatokat, több elméletgyártó is úgy gondolja, hogy a repülőgép becsapódások csupán a figyelem elterelését szolgálták egy "belső munka" tényéről, amivel robbanóanyagot helyeztek el a WTC épületeiben.

Most egy anyagtudós egy újabb tudományos magyarázattal állt elő a rejtélyes robbanásokkal kapcsolatban, mondván, modellje kizár minden konspirációt. "Modellem az összes észlelt sajátosságra magyarázatot ad, a robbanásokra, az ablakokon kifolyó olvadt fémre, arra a tényre, hogy a robbanások egy emelettel az égő szintek alatt következtek be, és a gyors összeomlásra" - nyilatkozott Christen Simensen, a norvégiai SINTEF, Skandinávia legnagyobb független tudományos szervezetének a kutatója, aki az Aluminium International Today legfrissebb számában részletezte eredményeit.

Simensen szerint a géptörzsek megolvadt alumíniuma és a tűzoltórendszer vizének kémiai reakciója indította el a robbanássorozatot, az ikertornyok végzetét okozva. Amikor a repülőgépek belefúródtak az épületbe, magukkal vitték a fal és a mennyezet egy részét is, magyarázta a kutató. A falakat erősítő acélrudak felszakíthatták a gépek üzemanyagtartályait, amik lángra lobbantak. Mivel a repülőgépek nagyjából az épület közepén helyezkedtek el, törmelékkel beborítva, a hőnek nem volt hol kiszabadulnia, ezért a hőmérséklet rohamosan emelkedni kezdett, egy órán belül elérve a 660 Celsius-fokot, az alumínium olvadáspontját. A géptörzsek egyenként 30 tonnai alumíniumot tartalmaztak, aminek a hőmérséklete idővel elérhette a 800-850 fokot is.

"Az olvadt alumínium olyan folyékonnyá válik, mint a víz, és annyi hőt hordoz magában, hogy képes átfolyni a padló repedésein a lentebbi emeletekre" - taglalta Simensen, hozzá téve, hogy minden emeleten voltak automatikus oltórendszerek, ami vízzel voltak feltöltve. "Amikor ilyen nagy mennyiségű olvadt alumínium kapcsolatba lép a vízzel, heves hőleadási reakció veszi kezdetét, óriási mennyiségű hidrogént termelve és 1200-1500 Celsius-fokra emelve a hőmérsékletet". Innentől kezdve biztosított a teljes káosz. "Mindez egy robbanássorozatot idéz elő, darabokra szaggatva egy egész emeletet" - folytatja. "Ezután az épület felső része rázuhan az alsóra, a torony pedig perceken belül összeomlik."

Az új modell egy mélyrehatóan tanulmányozott kémián alapul, emelte ki Simensen. Az Egyesült Államok Alumínium Szövetsége 250, olvadt alumínium és víz reakciójából bekövetkezett robbanást dokumentált 1980 óta. Az alumíniumipar egyik vezető szereplője, az Alcoa pittsburghi speciális laboratóriumában egy egész sorozat ilyen robbanást idézett elő, hogy alaposabban megismerhesse és meggátolhassa a mechanizmus kialakulását, ami az alumíniumgyártás egyik legveszélyesebb reakciója. "Például amikor 30 kilogramm alumíniumot léptettek reakcióba 20 liter vízzel, a robbanás egy 30 méter átmérőjű lyukat hagyott maga után, romba döntve az egész laboratóriumot."

Simensen új modellje nem nyerte el mindenki tetszését, Thomas Edgar az MIT anyagtudósa, aki szintén tanulmányozta a tornyok összeomlását, az eredeti, egyszerűbb kormányzati magyarázatot favorizálja. "Nem látom az új, összetettebb magyarázat érdemeit. Bármelyik tűzoltó megmondhatja, hogy tűz esetén a víz vagy az elektromosság periodikus robbanásokat idéz elő az épület belsejében. Nincs szükség a víz és az olvadt alumínium belekeverésére az elméletbe, hogy megmagyarázzuk a történteket."

Zdenek Bazant, a Northwestern Egyetem gépipari professzora, aki elsőként modellezte, hogyan okozhatta a tűz a torony acéloszlopainak meghajlását, ami a kormányzati jelentés szerint végül az összeomláshoz vezetett, szintén nincs elragadtatva a norvég kutató munkájától. "Hat tanulmányban magyaráztam el vezető folyóiratokban" - mondta Bazant, aki szerint minden tényezőt számításba vettek, ami összefüggésben lehetett az összeomlással.

Sokak részéről azonban komoly figyelemre számíthat Simensen modellje, számos kétkedő szakember van, akik nem értenek egyet az egyszerűbb, hivatalos magyarázattal. Az Egyesült Államokban megalakult az "Építészek és Mérnökök a 9/11 Igazságáért" nevű csoport, ami immár közel 1600 építészt és építéstechnológiai mérnököt tömörít, akik szerint a jelentések koránt sem adnak teljes magyarázatot a történtekre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #405
    <i>Amint letér egy repülő az útvonaláról és nem is válaszol, már szólnak a légierőnek.</i>

    És szerinted a légierő gépei bírnak a teleportációs képességel? Egszerűen nem értek oda időban. Még, ha igen, akkro is ki adja ki a parancsot az utasszállító lelövésére? Mert arra addig nem volt példa néhány perc alatt meg senki nem vállalta volna fel a döntést.

    BTW attól, mert egy gép letér az útvonalról nem lövik le azonnal...


    De itt simán még félre is vezényelték éppen akkor a fent levő gépeket...

    Ez az UL meg honnan jön....?


    Véletlenül tizedannyi ember se volt az épületekben, mint egy átlagos napon,

    Reggel volt, munkakezéds előtt.

    Az acél meg véletlenül pikk pakk gondol egyet és szarrá törik horizontálisan

    Ennek a mondatnak értelme sincs műszakilag.

    emeletenként egyszerre, sebészi pontossággal. Naja. A légierő meg nyilván az első repülő becsapódás után legyint egyet, hogy á, ez csak egy gép, és piknikeznek tovább keleten.

    A három becsapódást idejé vesd már össze te balfasz. Egyikhez sem értek oda. Ezek után minden gépet földre parancsoltak.

    A szánalmas meg te vagy barátom.


    Nap mint nap azon csodálkozom, hogy ENNYIRE SÍKHÜLYE embereket ki alkalmaz? Mert én egy üveg tejet sem bíznér rád, az fix...
  • Doktor Kotász #406
    "Amint letér egy repülő az útvonaláról és nem is válaszol, már szólnak a légierőnek. De itt simán még félre is vezényelték éppen akkor a fent levő gépeket..."

    Ezernyi repülőgép tartózkodik a légtérben.
    Letér egy az útvonaláról. Ki dönti el, hogy nem az az útvonala? Hogy miért teszi? Kiderül, hogy géprablás, mondjuk. Miért lőnék le? Ilyenkor alkudozni szoktak. Mik a követelések, stb. Jelen esetben a terroristák nem reagáltak, kommunikáltak. Negyed órán belül becsapódnak. Hogyan találja meg a vadászgép? Mitől tudná a pilóta, hogy eltérítettek egy gépet. Jó, megtudja. Mennyi az eséje, hogy pont ott van a repülőgép. Mennyi idő, hogy a gépet elérje? Mire reagálni tudnak, már végre is hajtják a terroristák a küldetésüket.

    " Véletlenül tizedannyi ember se volt az épületekben, mint egy átlagos napon,"

    Véletlenül pont annyian voltak, mint amennyien szoktak. Fél órával később többen lettek volna. Ugyanis 9 óráig ott senki nem dolgozik, csak a portás. Munkakezdés idején csapódtak be a gépek. Így is 2000 ember maradt ott. A becsapódás alattiak zömében elhagyták az épületet, hiszen tűzriadó volt.

    " véletlenül a pentagont megkerülte egy gép, és utána sebészi pontossággal becsapódott pár méterrel haladva a föld felett. Véletlenül ugyanúgy dőlt össze a 3 toronyház, véletlenül senki se feszigette nagyon az ügyet."

    Hogyan kellett volna máskép összedőlnie?

    "Az acél meg véletlenül pikk pakk gondol egyet és szarrá törik horizontálisan emeletenként egyszerre, sebészi pontossággal. Naja."

    Az épület szerkezete elég rendhagyó volt. Középen egy mag, és a homlokzat tartalmazott csak függőleges alátámasztást. Ezek közé szintenként önhordó padlók voltak kifeszítve.


    I-----------------------I
    I I
    I I
    I I-------------I I
    I I I I
    I I I I
    I I I I
    I I I I
    I I I I
    I I-------------I I
    I I
    I I
    I-----------------------I

    Ez egy szint vázlata. A vonalaknál vannak a felfüggesztési pontok. A belső négyzetben a sarkoknál vannak a lépcsőházak, de az egész belső négyzet egy nyitott, üreges átrium. Nincsenek a szintek között tartóoszlopok.

    A tűzben a felfüggesztések kilágyultak, elnyíródtak. Mivel mindegyik szint egy önhordó egybefüggő padló, ahogyan összeomlik egy szint, az oldalirányú nyomást fejt ki a függőleges széleken található oszlopokra, azaz a külső és a belső átriumos homlokzatra. AZok ezért eltörnek, illtve elhajolnak, gy nem tudják megtartani a felettük lévő 20-30 emeletet. 30 emelet egyszerre kezd el zuhanni.

    Ez ugyanolyan hatással bvan, mintha valami óriási daru az épület felé emelne egy 30 emeletes épületet 4 méterrel, és ráejtené. Szerinted mi történne? Billegne a tetején, és félredőlne vagy felülről összetörné?

    Mintha egymás tetjére halmozott akváriumokra rádobnál egy traktort.


    " A légierő meg nyilván az első repülő becsapódás után legyint egyet, hogy á, ez csak egy gép, és piknikeznek tovább keleten.
    Acélszerkezet így nem dől össze, semmilyen tűztől. A többit hozzászőhetitek, nekem mindössze ennyi az álláspontom. Nem véletlenül generálják még most is a szánalmasabbnál szánalmasabb magyarázatokat a hogyisvoltokra."

    Egyátalán tudtad milyen szerkezete volt a WTC-nek?
    Úgy tervezték, hogy egy szokványos tüzet elviseljen. Viszont azt nem lehet megakadájozni, ha egy 100 tonnás repülő kiüti az oszlopok egy részét, és 50 ezer liter kerozin megfékezhetetlen tüzet okoz a maradék tartóelemeket meglágyítva.

    Az, hogy az épületek egy óráig bírták, már az is rengeteg életet mentett meg.

    Egyébként szerinted minek kellene történnie egy acélszerkezetben, ha az a tűztől meggyengül? Ez nem egy földszintes épület volt...
  • supi007 #422
    Doktor Kaktusznak meg a buzi barátjának (Molnibalage):
    Nagyon cukik vagytok. Azt nem tudom eldönteni, hogy kaktusz szopja molnit vagy molni pucsít kaktusznak. Írjatok bátran bármit, ha sikerült eldöntenetek. (Hülye prolik.)
  • Molnibalage #410
    Na, mégegy balfasz.
  • Molnibalage #417
    Dehogy, nézz csak fel a youtube-ra. Izraeles videóknál és haditechnikába pont olyan vérpisti kommenteket találsz, mint itt. Semmiféle difi nincs.
  • Doktor Kotász #407
    Az ábra nem ment át.

    Egy téglalapban egy másik volt.
  • Doktor Kotász #402
    ""Hibáztak", ne legyél már ennyire szűklátókörű és kicsinyes. Persze, atombomba száuld washington felé, és legyint az a pár 24 órában radart figyelő emberke, hogy á, biztos egy nagy madár."

    Milyen atombomba? Nem volt a gépeken atombomba. Nem is katonai gépek voltak, hanem utasszálítók. Mellesleg nincs olyan radar, ami az irányítópultok előtt űlő emberek monitorain kimutatja, hogy késes arab terroristák üvöltöznek, és leszúrják a pilótákat, és átveszik a repülők irányítását.

    Mellesleg, ha lett volna ilyen, akkor is már megtörtént volna az eltértés, tehát késő.
  • teddybear #398
    Mondom hogy nem értesz a vashoz, sem. A középkori kardok épp úgy közönséges szénacélból készültek, mint a mostani felhőkarcolók acélgerendái. Persze aki hülye a technikához, az beszél össze-vissza.

    ""Hibáztak", ne legyél már ennyire szűklátókörű és kicsinyes. Persze, atombomba száuld washington felé, és legyint az a pár 24 órában radart figyelő emberke, hogy á, biztos egy nagy madár."

    De sokkal okosabb dolog túlkombinálni és mindenféle összeesküvést kiabálni. Orvos, mármint dilidoki látott? Nem ártana előbb-utóbb elmenni egyhez, mielőtt még kárt teszel valakiben!!

    "És ahogy mondják, van az a pénz. Nemhiába darálták le gyorsan a törmeléket, még mielőtt valakinek eszébe jut kérdezni a sokk után. Nagy véletlenek vannak 1x, de nem ugyanúgy 2x, 3x... "

    Csak hónapokig őrizték, és többször is átvizsgálták. Persze amiről nem tudsz, az nincs. Pedig még a Historyn is többször mutatták a dokufilmekben...

    "Neked bármit lehet mondani, te apád drótjának képzeled az illesztéseket egy acélszerkezetes felhőkarcolóban..."

    Veled ellentétben én már láttak kovácsolást, és csináltam is. Tudom, hogy milyen könnyen lehet formálni a vörösen izzó vast, és milyen könnyen hajlik a saját súlya alatt a sárgán izzó vas.
  • Molnibalage #397
    Halkan kérdezem meg, hogy milyen hőtani ismeretekkel rendelkezel? Modelleztél vagy számoltál már valaha ilyet...?
  • teddybear #393
    Azért talán látni is kéne, ha már kibámulsz a fejedből.
    Az első filmben egy kisebb vasbetonpanel épület borult fel, ebben nincs semmi különleges. Japánban jó párszor történt ilyen(ez is ott volt!), egyáltalán nem ritka dolog földrengéskor. Viszont a WTC tornyainak váza szerkezeti acélból álló koncentrikus rácsszerkezetből állt. Ami egészen más, gyengébb szerkezet.

    Ami pedig a másik benyögésedet illeti, egy pár perces videó megnézése még nem csinál belőled egy élvonalbeli statikust. Ahhoz évekig kell tanulni.