Hunter
Meteoritokkal érkezhetett az arany
Négymilliárd évvel ezelőtt a fiatal Földet egy meteoritzápor terítette be számos új fémet, köztük az aranyat hozva el bolygónkra, állapította meg egy új kutatás.
A Föld kérge és köpenye nem tartalmazhat eredendően olyan fémeket, mint az arany, mivel amikor a bolygófelszín még olvadt állapotban volt, ezek a nehéz elemek lesüllyedtek a magba, ahol elméletileg most annyi nemesfém található, hogy a Föld teljes felszínét négy méter vastag réteggel fedhetnénk be velük, ha sikerülne kinyerni.
Mindezek ellenére több ezerszer nagyobb készletekkel rendelkezünk ezekből a nemesfémekből, mint amit a korai földtani folyamatok lehetővé tennének, éppen ezért sok geológus meggyőződése, hogy ezek a fémek a bolygó megszilárdulása után egy utolsó nagy meteorbombázás következtében kerültek ide. "Most végre lehetőségünk nyílt bebizonyítani, hogy ez a végső bombázás végbe ment" - mondta Matthias Willbold, a brit Bristol Egyetem kutatója, aki munkatársaival egy grönlandi képződmény, az Isua kőzetmintáit vették szemügyre.
Bár ezek a kőzetek körülbelül 3,8 milliárd évvel ezelőtt törtek a felszínre, vagyis a feltételezett meteorzápor után, a köpeny, amiből származnak 4,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, jóval a bombázás előtt. A kutatók a kőzetek wolfram izotóp összetételét vizsgálták, minden eddiginél pontosabb és aprólékosabb méréseket végezve.
A wolfram, akárcsak az arany és más értékes elemek, igen ritka, egy gramm kőzet mindössze egy tízmilliomod gramm wolframot tartalmaz. A legtöbb elemhez hasonlóan a wolfram is több izotópból, azonos kémiai jegyekkel, ugyanakkor némileg eltérő tömeggel rendelkező atomokból tevődik össze, amik sok mindent elárulhatnak az anyag eredetéről.
Willboldék mérései szerint az Isua kőzetek eltérő, 15 ppm-mel nagyobb wolfram-182 izotóp aránnyal rendelkeznek a modern földi kőzetekhez és meteoritokhoz képest. Véleménye szerint valaminek meg kellett változtatnia ezt az arányt, az egyetlen magyarázat pedig egy meteoritbombázás, ami hatalmas konvekciós folyamatokkal új fémeket kevert a földi elegybe. A kutatók következő lépésként azt szeretnék kideríteni, meddig tartott ez a hőáramlás. Ezt követően a kontinenseket létrehozó földtani folyamatok koncentrálták a nemesfémeket a ma bányászott érclelőhelyekre. "Munkánk azt bizonyítja, hogy azok a nemesfémek, amin a gazdaságok és számos kulcsfontosságú ipari folyamat alapul, egy szerencsés véletlennek köszönhetően kerültek a bolygónkra, amikor körülbelül 20 trillió tonna aszteroida anyag csapódott a Földbe" - mondta Willbold.
A felfedezésnek van egy gyenge pontja, ha ugyanis egy meteorzápor adta a Földnek a nemesfémeket, akkor az akkori időkből származó üledékes kőzetekben igen magas arányban jelen kellene lenni ezeknek a fémeknek, viszont ennek nincsenek jelei, mondta Balz Kamber, a dublini Trinity Főiskola geológusa. A bombázás szinte kétséget kizáróan bekövetkezett, tette hozzá Kamber, szerinte azonban a nemesfémek helyett egyéb anyagokat, például vizet hozhatott bolygónkra.
A Föld kérge és köpenye nem tartalmazhat eredendően olyan fémeket, mint az arany, mivel amikor a bolygófelszín még olvadt állapotban volt, ezek a nehéz elemek lesüllyedtek a magba, ahol elméletileg most annyi nemesfém található, hogy a Föld teljes felszínét négy méter vastag réteggel fedhetnénk be velük, ha sikerülne kinyerni.
Mindezek ellenére több ezerszer nagyobb készletekkel rendelkezünk ezekből a nemesfémekből, mint amit a korai földtani folyamatok lehetővé tennének, éppen ezért sok geológus meggyőződése, hogy ezek a fémek a bolygó megszilárdulása után egy utolsó nagy meteorbombázás következtében kerültek ide. "Most végre lehetőségünk nyílt bebizonyítani, hogy ez a végső bombázás végbe ment" - mondta Matthias Willbold, a brit Bristol Egyetem kutatója, aki munkatársaival egy grönlandi képződmény, az Isua kőzetmintáit vették szemügyre. Bár ezek a kőzetek körülbelül 3,8 milliárd évvel ezelőtt törtek a felszínre, vagyis a feltételezett meteorzápor után, a köpeny, amiből származnak 4,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, jóval a bombázás előtt. A kutatók a kőzetek wolfram izotóp összetételét vizsgálták, minden eddiginél pontosabb és aprólékosabb méréseket végezve.
A wolfram, akárcsak az arany és más értékes elemek, igen ritka, egy gramm kőzet mindössze egy tízmilliomod gramm wolframot tartalmaz. A legtöbb elemhez hasonlóan a wolfram is több izotópból, azonos kémiai jegyekkel, ugyanakkor némileg eltérő tömeggel rendelkező atomokból tevődik össze, amik sok mindent elárulhatnak az anyag eredetéről.
Willboldék mérései szerint az Isua kőzetek eltérő, 15 ppm-mel nagyobb wolfram-182 izotóp aránnyal rendelkeznek a modern földi kőzetekhez és meteoritokhoz képest. Véleménye szerint valaminek meg kellett változtatnia ezt az arányt, az egyetlen magyarázat pedig egy meteoritbombázás, ami hatalmas konvekciós folyamatokkal új fémeket kevert a földi elegybe. A kutatók következő lépésként azt szeretnék kideríteni, meddig tartott ez a hőáramlás. Ezt követően a kontinenseket létrehozó földtani folyamatok koncentrálták a nemesfémeket a ma bányászott érclelőhelyekre. "Munkánk azt bizonyítja, hogy azok a nemesfémek, amin a gazdaságok és számos kulcsfontosságú ipari folyamat alapul, egy szerencsés véletlennek köszönhetően kerültek a bolygónkra, amikor körülbelül 20 trillió tonna aszteroida anyag csapódott a Földbe" - mondta Willbold.
A felfedezésnek van egy gyenge pontja, ha ugyanis egy meteorzápor adta a Földnek a nemesfémeket, akkor az akkori időkből származó üledékes kőzetekben igen magas arányban jelen kellene lenni ezeknek a fémeknek, viszont ennek nincsenek jelei, mondta Balz Kamber, a dublini Trinity Főiskola geológusa. A bombázás szinte kétséget kizáróan bekövetkezett, tette hozzá Kamber, szerinte azonban a nemesfémek helyett egyéb anyagokat, például vizet hozhatott bolygónkra.
