SG.hu·

Új küldetésbe kezdett az Opportunity

Bár az idő vasfoga nem kíméli a marsjárót, az Opportunity újabb küldetésbe veti bele magát, egy az eddigiektől gyökeresen különböző helyszínen.

"Jó eséllyel ez lesz az Opportunity által vizsgált helyszínek közül a leginformatívabb" - mutatta be a marsjáró új kutatási területét, az Endeavour-kráter Dave Lavery, a küldetés programigazgatója a NASA főhadiszállásán. "Ez a terület jelentősen különbözik az eddig látottaktól. Teljesen új küldetésként tekintünk az Opportunity felderítési munkájának erre a szakaszára, ami egy olyan területre kalauzol el, amit geológiai értelemben jelentős eltérések jellemeznek"


Az Opportunity panoráma felvétele a kráterről. A távolban a kráter kelet-északkeleti pereme látható. A baloldali nagy méretű kőzet a Tisdale 1, egy körülbelül 80 centiméter magas képződmény, ami több hasonló kőzettel az Endeavour-kráter pereménél elhelyezkedő Odyssey-kráterből lökődött ki

A 7 éve barangoló Opportunity augusztus elején érte el a közel 22 kilométer széles Endeavour-krátert. Korábban a jóval kisebb Victoria-kráternél folytatott átfogó vizsgálatokat, aminek 2008 augusztusában mondott búcsút, elindulva jelenlegi, 21 kilométerre fekvő "munkahelye" felé. A hároméves utazással együtt az Opportunity eddig 33,6 kilométer kilométert tett meg a vörös bolygó felszínén, ami nem tűnik soknak, a robotegység azonban számos geológiai vizsgálatot és elemzést végzett és jó néhány marsi telet vészelt már át, aminek zord szelei és a szélsőséges hőmérsékletek alaposan próbára tették a mindössze 90 napnyi munkára tervezett egység rendszereit. Az Opportunity több mint 2700 marsi napot élt meg.

A haladást az egyik keréknél jelentkező feszültség növekedés is megnehezítette, melynek kiküszöböléséhez a mérnököknek minimálisra kellett csökkenteniük az aktuátorok terhelését, magyarázta John Callas, a marsjáró projekt vezetője. "Mindent egybe vetve, van egy kiszolgált robotunk, amin már mutatkoznak az öregedés jelei" - mondta Callas. "Az ízületei már nem a régiek és van még néhány nyűgje, összességében azonban jó egészségnek örvend, éjszakánként jól alszik, koleszterin szintje kiváló, ezért egy termékeny tudományos kutatásnak nézünk elébe"


A Tisdale 2 kőzet, a marsjáró elemzéseinek jelenlegi alanya

A mérnökök szerint az Opportunity elegendő energiával rendelkezik a következő marsi tél átvészeléséhez is. Bár radioizotópos fűtőrendszere az évek során sokat vesztett a hatékonyságából és robotkarja sem úgy mozog, mint az első években, számítógépes rendszerén egy jóval fejlettebb szoftver fut, ami megkönnyíti az egység működtetését, ezzel együtt a mérnökök minden újabb napot ajándékként értékelnek.

Térjünk azonban vissza a kráterhez, amiről már oly sokan elmondták, hogy különbözik minden eddig látottól, csupán azt nem árulták még el, hogy miben. Nos, az Endeavour különlegessége a kőzeteiben rejlik, ezek ugyanis idősebbek bármely korábban vizsgált kőzetnél. Az eddigi rétegezett homokkő üledékkel szemben, ami az ősi marsi tavak üledékeiből alakult ki, az Endeavour-krátert létrehozó becsapódás olyan köveket hozott a felszínre, amik a bolygó korai történetéből származnak, taglalta a csütörtöki sajtótájékoztatón Ray Arvidson, a marsjárók főfelügyelője.

Az Opportunity első tudományos célpontja egy kisebb becsapódási medencéből kilökődött kőtömb, a Tisdale 2, ami az Endeavour peremén helyezkedik el. A másfél méter széles kőzet magas cink tartalma arra utal, hogy ez a terület egykor egy melegvizű forrásnak, vagy valamilyen más hidrotermális tevékenységnek adott otthont. "A kőzet nagy mennyiségű cinket tartalmaz, sokkal többet, mint bármelyik korábban vizsgált marsi kőzet" - tette hozzá Squyres.


A Tisdale 2 színesben

Az Opportunity mikroszkópos leképező eszköze több közeli felvételt is készített a Tisdale 2-ről, amiből kiderült hogy egy breccsával, egy összecementált törmelékkőzettel állnak szemben, ami egy meteor becsapódás heves hője és nyomása hatására állt össze. A Holdon gyakoriak ezek a kőzetek, a Marson azonban ritkának számítanak. "A lényeg, hogy egy olyan kőzettípust látunk, amivel itt eddig még nem találkoztunk" - mondta Squyres. "A Mars egy nagyon összetett bolygó, egy sokszínű hely, amin sok dolog zajlik. Ezt a sokszínűséget látjuk most"

A Tisdale 2 vizsgálatának befejezését követően az Opportunity északkeleti irányba indul, hogy egy simább fekükőzetet találjon, amit fúrójával és műszereivel kielemezhet. Ezután a kráter pereme mentén tovább halad dél felé, egy hatalmas 75 méter magas kibúvás, a Cape Tribulation felé, ahol a műholdas adatok agyagásványok jelenlétére utalnak. "Tovább keressük a víz tevékenységének bizonyítékait" - zárta a sajtótájékoztatót Squyres.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Csirke42011. 09. 05.. 19:52||#24
Szerintem a NASA-nál is lehet találni 10-bõl 9 embert akik annak örülnének a legjobban ha már legalább 50 ilyen rover mászkálna szerte a naprendszerben.
Ami meg már ott van és már mûködik azt baromság leállítani fõleg úgy, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a nem sokára útnak induló Curiosity egy darabban fog odaérkezni és nem hatalmas robbanással fog egy világító pontként megjelenni az Opportunity egyik panorámaképén. <#idiota>
© Tetsuo2011. 09. 05.. 13:11||#23
Megha konkuralnanak is, a NASA-nak akkor is jobb, hogy meg mukodik, hiszen igy sporolt az ujabb szondakon, most elobbre lephet, kihagyva bizonyos lepcsoket.
A legujabb szondakat a legujabb feladatokra keszitheti...
© Molnibalage2011. 09. 05.. 09:41||#22
Sajnos nem látod be azt, hogy a kettõ független egymástól. Teljesen mindegy, hogy a két kis rover mit hoz össze. Ezek attól függetlenül mennek.
© sascha19782011. 09. 05.. 09:38||#21
Az új Mars Rover indítását mûszaki problémák, és költségtúllépés miatt halasztották el. Sztem egyáltalán nem befolyásolta a döntést, hogy még mûködnek a korábban küldött roverek.
© philcsy2011. 09. 05.. 08:44||#20
Csak éppen egy ilyen kérdésnek semmi értelme sincs. A régiek és újak nem konkurálnak. Más helyre más okból küldik õket, így teljesen mindegy, hogy a régiek meddig mûködnek.
Az újak gyártását a fellövés elõtt pár évvel el kell kezdeni. A fellövésnek is igazodnia kell az indítási ablakhoz. Nem fognak 2 évet várni a fellövéssel, csak azért mert ezek még vergõdnek. A NASA-nak is folyamatosan eredményeket kell felmutatnia. Most, hogy az egyéb nagy programjait rendre törölni kényszerül, elsõsorban ezeket az expedíciókat tudja eredményként felmutatni.
© Deus Ex2011. 09. 05.. 08:13||#19
A magam részérõl a témát lezártam. Azt viszont valószínûsítem, ha megkérdeznek tíz szakembert 2005-ben, mit tartana szerencsésebbnek: új területek megvizsgálását új eszközökkel, vagy azt, hogy ez a két szerkezet bóklásszon még hat évet, akkor kilenc az elsõ opciót választja.
© Deus Ex2011. 09. 05.. 08:06||#18
Talán itt vagy a Cydonián olvastam pár éve, hogy komolyan szóba került az egyik rover leállítása pénzhiány miatt. Feltételezem, négy-öt év után nagyjából világos volt, hogy az adott területrõl az adott mûszerezettséggel már egyik egység sem fog semmilyen radikális újdonságról beszámolni. (Noha nyilván szerencsés az addig elért eredményeket a lehetõ legtöbb méréssel megtámasztani.)
© Deus Ex2011. 09. 05.. 08:01||#17
Nem akarok vitatkozni, de emlékeim szerint az eredeti ütemterv szerint indítási ablakonként felváltva mentek volna a keringõ illetve a felszíni egységek. Az új roverek más területen szálltak volna le, így lett volna esély más körülmények vizsgálatára is. Viszont a kissé õszülõ halántékú, de remek koleszterin szintû eszközök remek apropót szolgáltattak az újabb felszíni eszközöktõl történõ forrás-elvonásra.
© philcsy2011. 09. 05.. 07:48||#16
Kétlem, hogy emiatt tologatnák. Az következõ máshova megy, mást vizsgál. Nem Ütik egymást ezek a projektek.
A mûködtetés költségei elenyészõek. A NASA majd 20000 fõt foglalkoztat. Ennek egy töredéke az aki ezzel foglalkozik. Ha tényleg megterhelné ez a NASA költségvetését, akkor átadnák valamelyik egyetemnek mintsem leállítanák.
© Molnibalage2011. 09. 05.. 07:28||#15
Éppen lent írtam, hogy nem. A hordozó rakéták ára 0,5 millárd dollár körül vannak úgy jellemzõen. A szondáké néhány tízmillió körül volt tudtommal...