Hunter
Isten veled Spirit
A NASA végleg lemondott az immár két éve homokcsapdában ragadt Spirit marsjáróról. A robot 2010 márciusa óta nem kommunikál a Földdel, az űrügynökség május 24-én döntött a további kapcsolatteremtési kísérletek leállítása mellett. A Spirit, illetve elektronikája valószínűleg a Marson uralkodó szélsőségesen hideg időjárás áldozata lett.
A mindössze háromhónapnyi kutatómunkára szánt egység megdöbbentően hosszú és eredményes pályafutást tudhat maga mögött, 2004 januárjában érte el a vörös bolygót ikertestvérével az Opportunity-val, ami ennyi év után sem panaszkodhat a műszaki állapotára, néhány mechanikai hibától eltekintve stabilan működik, jelenleg az Endeavour-kráter pereme felé halad. A Space.com Steve Squyres csillagász professzorral, a küldetés tudományos vezetőjével beszélgetett a Spirit eredményeiről és örökségéről.
Az űrügynökség fokozatosan ismerte fel a Spirit elvesztésének tényét. A 2009-2010 évi marsi tél lezajlása után tavaly ősszel még reménykedtek, hogy fel tudják venni a kapcsolatot a zord időjárás átvészelésére készenléti üzemmódba kapcsolt marsjáróval, azonban amikor ez nem sikerült a Squyres vezette csapat egy hosszú és körültekintő folyamatot indított el, megkísérelve minden lehetséges módon újraépíteni a kapcsolatot. A napok múlásával és a még szóba jöhető lehetőségek számának csökkenésével azonban egyre világosabbá vált, hogy ez nem fog sikerülni.
"Én személy szerint már hónapokkal ezelőtt hozzá szoktattam magam a gondolathoz, hogy a Spirit küldetése ezzel véget ért" - mondta Squyres, akit valamelyest kárpótol az a tudat, hogy teremtményük minden várakozást felülmúlt. "Ha a küldetés elején vesztettük volna el, mielőtt ennyi mindent elér, akkor sokkal nehezebb lenne. De annyi mindent teljesített, sokkal többet, mint amit vártunk, hogy a szomorúság már elégedettséggel és büszkeséggel keveredik"
A Spirit nagyban hozzájárult a Mars alaposabb megismeréséhez. Legnagyobb felfedezései között kell említeni a vizes múltra utaló Home Plate szilícium-dioxid lerakódásainak és a Comanche-fennsík karbonátjainak felfedezését, valamint a hidrotermális rendszerekkel és a vulkanizmussal kapcsolatban begyűjtött bizonyítékait. A Spirit megmutatta, hogy a korai Mars a mostani halott világgal szemben egy forró és heves bolygó volt, meleg vizű forrásokkal, gőzkürtőkkel és vulkán kitörésekkel.
"A kilövés előtt a Spiritre mindig egy 'problémás gyerekként' tekintettünk. Őt építettük meg először, ami azt jelenti, hogy szinte az összes tesztet először rajta hajtottuk végre, mielőtt az Opportunity-n is kipróbáltuk volna. Amikor az ember először lefuttat egy tesztet, az általában nem működik, szóval sokat tanultunk a Spirittel" - emlékezett vissza Squyres. "A Marsra érve az első tél él bennem a legélénkebben. Soha nem gondoltam volna, hogy akár egyetlen telet is túlél a Marson, a leszállási területe túl messze volt az egyenlítőtől, a telek pedig túlságosan zordak voltak. De mire megérkezett a tél, mi már a Columbia Hills-nél jártunk. A Spirit annak köszönhetően élte túl azt a telet, hogy felküzdötte magát a Husband Hillre és nappaneljeit a Nap felé döntve sikerült szinten tartania az energiaellátását" - mesélte Squyres, hozzátéve, hogy a túlélésen túl látványos tudományos eredményekkel is szolgáltak azon a télen.
A Spirit sokkal tisztábbá és főként színesebbé tette a Marsról alkotott képünket, készítői ugyanakkor remélik, hogy sikere inspirációt és egyben egy mércét is jelent a jövő mérnök-generációjának. "A siker kulcsa az ember, persze ez a történet nagyban a Spiritről is szól. A Spirit azért létezhetett és tehette azt, amit tett, mert egy elképesztő mérnök- és tudós csapat a legjobbját nyújtotta. Nagyon büszke vagyok, hogy magam is egy kis része lehettem ennek a csapatnak. A velük folytatott munka szó szerint egy életre szóló kaland volt"
A mindössze háromhónapnyi kutatómunkára szánt egység megdöbbentően hosszú és eredményes pályafutást tudhat maga mögött, 2004 januárjában érte el a vörös bolygót ikertestvérével az Opportunity-val, ami ennyi év után sem panaszkodhat a műszaki állapotára, néhány mechanikai hibától eltekintve stabilan működik, jelenleg az Endeavour-kráter pereme felé halad. A Space.com Steve Squyres csillagász professzorral, a küldetés tudományos vezetőjével beszélgetett a Spirit eredményeiről és örökségéről.
Az űrügynökség fokozatosan ismerte fel a Spirit elvesztésének tényét. A 2009-2010 évi marsi tél lezajlása után tavaly ősszel még reménykedtek, hogy fel tudják venni a kapcsolatot a zord időjárás átvészelésére készenléti üzemmódba kapcsolt marsjáróval, azonban amikor ez nem sikerült a Squyres vezette csapat egy hosszú és körültekintő folyamatot indított el, megkísérelve minden lehetséges módon újraépíteni a kapcsolatot. A napok múlásával és a még szóba jöhető lehetőségek számának csökkenésével azonban egyre világosabbá vált, hogy ez nem fog sikerülni.
"Én személy szerint már hónapokkal ezelőtt hozzá szoktattam magam a gondolathoz, hogy a Spirit küldetése ezzel véget ért" - mondta Squyres, akit valamelyest kárpótol az a tudat, hogy teremtményük minden várakozást felülmúlt. "Ha a küldetés elején vesztettük volna el, mielőtt ennyi mindent elér, akkor sokkal nehezebb lenne. De annyi mindent teljesített, sokkal többet, mint amit vártunk, hogy a szomorúság már elégedettséggel és büszkeséggel keveredik"
A Spirit nagyban hozzájárult a Mars alaposabb megismeréséhez. Legnagyobb felfedezései között kell említeni a vizes múltra utaló Home Plate szilícium-dioxid lerakódásainak és a Comanche-fennsík karbonátjainak felfedezését, valamint a hidrotermális rendszerekkel és a vulkanizmussal kapcsolatban begyűjtött bizonyítékait. A Spirit megmutatta, hogy a korai Mars a mostani halott világgal szemben egy forró és heves bolygó volt, meleg vizű forrásokkal, gőzkürtőkkel és vulkán kitörésekkel.
"A kilövés előtt a Spiritre mindig egy 'problémás gyerekként' tekintettünk. Őt építettük meg először, ami azt jelenti, hogy szinte az összes tesztet először rajta hajtottuk végre, mielőtt az Opportunity-n is kipróbáltuk volna. Amikor az ember először lefuttat egy tesztet, az általában nem működik, szóval sokat tanultunk a Spirittel" - emlékezett vissza Squyres. "A Marsra érve az első tél él bennem a legélénkebben. Soha nem gondoltam volna, hogy akár egyetlen telet is túlél a Marson, a leszállási területe túl messze volt az egyenlítőtől, a telek pedig túlságosan zordak voltak. De mire megérkezett a tél, mi már a Columbia Hills-nél jártunk. A Spirit annak köszönhetően élte túl azt a telet, hogy felküzdötte magát a Husband Hillre és nappaneljeit a Nap felé döntve sikerült szinten tartania az energiaellátását" - mesélte Squyres, hozzátéve, hogy a túlélésen túl látványos tudományos eredményekkel is szolgáltak azon a télen.
A Spirit sokkal tisztábbá és főként színesebbé tette a Marsról alkotott képünket, készítői ugyanakkor remélik, hogy sikere inspirációt és egyben egy mércét is jelent a jövő mérnök-generációjának. "A siker kulcsa az ember, persze ez a történet nagyban a Spiritről is szól. A Spirit azért létezhetett és tehette azt, amit tett, mert egy elképesztő mérnök- és tudós csapat a legjobbját nyújtotta. Nagyon büszke vagyok, hogy magam is egy kis része lehettem ennek a csapatnak. A velük folytatott munka szó szerint egy életre szóló kaland volt"