Hunter

A felszín alá került az egykori marsi légkör?

A kráterképződés több helyen észlelhetővé tette a Mars mélyében meghúzódó ősi anyagokat, ami a tudósok szerint a bolygó egykori szén-dioxidban gazdag légkörét is magában rejti, a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műholdjának műszere ugyanis karbonát ásványokat észlelt.

Nem először bukkannak a Mars körül szolgálatot teljesítő műholdak karbonátokra a bolygón, azonban a korábbi felfedezésekkel összevetve a mostaniak sokkal inkább hasonlatosak a bolygó évtizedek óta keresett "elveszett" szenéhez, mint a korábban észleltek. Ha a mélyben eltemetett karbonát rétegekről bebizonyosodik, hogy az egész bolygón jelen vannak, az magyarázatot adhat a Mars ősi légkörének eltűnésére, ami a mai ritkás atmoszférával ellentétben sűrű és szén-dioxidban bővelkedő lehetett, lehetővé téve, hogy a víz folyékony maradjon a bolygó felszínén.

Az amerikai szonda CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars) műszerének nagy felbontású felvételei kalcium- vagy vas-karbonát spektrális jegyeit tárták a kutatók elé a Mars déli fennsíkjain elhelyezkedő 467 kilométer átmérőjű Huygens-kráterben, amelyet kisebb kráterképződési események hozhattak felszínre.

A CRISM alacsonyabb felbontású ásvány feltérképezési küldetése során észlelt agyagásványok sarkallták a kutatókat közelebbi megfigyelések elvégzésére. A színkép adatok beigazolták gyanújukat, az agyagásványok közelében karbonátok jelenlétéről árulkodtak. Mindkét ásványi forma jellemzően nedves környezetben alakul ki.

A karbonát felbukkanása az egyik legnagyobb becsapódási jegynél arra utal, hogy a rétegek több kilométer mélyen helyezkednek el fiatalabb kőzetrétegek alá temetve, melyek között jó eséllyel találhatunk láva folyamokat és más, közeli becsapódások által kilökődött töredezett anyagot.


A CRISM felvételén a sárgás foltok jelzik a karbonátokat

A felfedezések megerősítik azt az öt hónappal ezelőtti jelentést, ami egy 1000 kilométerrel távolabbi területen észlelte ugyanezeket az agyag- és karbonáttípusokat. Utóbbi területen egy meteor-becsapódás tette észlelhetővé a mélyben, a Leighton-kráter belsejében pihenő anyagokat. Akkor a felfedezést tevő Joseph Michalski, a Tucsonban működő Bolygótudományi Intézet munkatársa, és Paul Niles, a NASA Johnson Űrközpontjának kutatója úgy vélték, a Leighton karbonátja csupán egy kis része lehet egy hatalmas ősi üledékmennyiségnek, amit a vulkánok felszín átalakító tevékenysége és a becsapódási törmelékek befedtek.

A Marson más, magnéziumban gazdag karbonátok is találhatók, amik a vulkanikus üledékek és a nedvesség reakciójából keletkezhettek, a vasban és kalciumban gazdag karbonát ásványok kialakulásához azonban ennél jóval bonyolultabb folyamatokra volt szükség. Ezek sokkal inkább a Föld óceánjainak és tavainak fenekén megtalálható ásványokra hasonlítanak, magyarázta James Wray, a március 8-án közzétett tanulmány szerzője, a Cornell Egyetem bolygótudósa, aki szerint a Huygens és a Leighton karbonátjai jó eséllyel keletkezhettek a légköri szén-dioxid és a Mars ősi víztömegeinek reakciójából. Ezzel kapcsolatban a további agyagásvány-üledékek vizsgálatai, melyekből a bolygó háromnegyedét már feltérképező CRISM több ezret talált, újabb bizonyítékokként szolgálhatnak.

"A légköri sűrűség drámai változása továbbra is a korai Mars egyik legérdekesebb kérdése" - nyilatkozott az MRO projekt tudósa, Richard Zurek. "Az ősi Mars felszínén jelenlévő folyékony vízre utaló, egyre szaporodó bizonyítékok arra utalnak, hogy a légkör egykor sokkal vastagabb volt. A mai vékony, hideg légkörben a folyékony víz megfagy, vagy elpárolog."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nemzsidó #7


    Ezek itt szépséges vízfolyások a Marson. Szélességük 1 és 10 méter között változik. Nem néznek ki túl régi képződményeknek ugye?
    forrás: space.com
  • torreadorz #6
    Terraformálni lehetne, mindösszesen csak párszázezer évet kéne várni hogy mondjuk legyen némi légköre.
  • teddybear #5
    A karbonát nem kőszén, te korlátolt!

    Hanem például dolomit, vagy mészkő, amiért aztán senki sem küld úrhajót... Itt a földön is van elég.
  • morden #4
    Nemtudom mennyire igaz, de nemrég a spektrumon volt egy doksi, hogy lehetne terraformálni a marsot, és ott nálam okosabbak azt mondták, hogy a jelenlegi technológiával is meg lehetne tenni és az évente a világ álltal fegyverekre költöt pénz néhány %-ból már indulhatnánk is, valami el van b*szva az emberiséggel, hogy nem ezen jár az eszünk, hanem egymás kiírtásán.
  • Vamp17 #3
    Na szén mán' van, ha még olajat is találnak, akkor rá egy hétre indulnak a fehér csillagos űrhajók...
  • toto66 #2
    Igaz nem akarok "nyelvőrködni", de valóban:
    Felszín alá, talajba, stb. a helyes ebben az esetben.
  • Etinger #1
    Nem a mars alá került? :D