Hunter
Elvesztik hatásukat a gyógyszerek az űrben
Ha egy űrhajós egy hosszú küldetés során fájdalomcsillapítóhoz kénytelen nyúlni, nem biztos, hogy a várt hatást tapasztalja. Egy NASA által finanszírozott tanulmány eredménye szerint az űrbéli körülmények között a gyógyszerek gyorsabban vesztik el hatóanyagaikat, mint megszokott földi közegükben, ami az ISS asztronautáinak folyamatosan frissített készleteire nem jelent veszélyt, azonban a jövő hosszútávú űrrepüléseinél, például egy Mars-utazásnál már gondokat okozhat.
Megfelelő tárolás mellett a legtöbb gyógyszer egy és két év közötti szavatossági idővel rendelkezik, ami alatt képesek biztosítani a dobozukon feltüntetett hatásaik többségét. Az űrutazás gyógyszerekre gyakorolt hatásának vizsgálatához az amerikai űrügynökség megbízásából és hathatós segítségével a Wyle Engineering Group kutatócsoportja Brian Du vezetésével négy gyógyászati készletet juttatott fel a Nemzetközi Űrállomásra, illetve négy azonos csomagot helyeztek el kontrollált körülmények között egy földi raktárban. A 35, az űrhajósok által gyakran használt gyógyszert tartalmazó csomagok fokozatosan érkeztek vissza a kutatókhoz, az utolsó csomag 28 hónapot töltött el az űrben.
Az űrben járt készítmények és a kontroll csomagok aktív hatóanyag tartalmát ultra- és nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával vizsgálták meg. Az elemzések eredménye szerint a visszaérkezett szilárd formulák kevesebb, mint egyharmadának a hatóanyagszintje felelt meg az Egyesült Államokban alkalmazott előírásoknak, míg a földi csomagból 17 készítmény ment át a vizsgán. Összességében, a lejárati időtől függetlenül, minden űrben járt készlet alacsonyabb hatóanyag tartalmat mutatott a vele egykorú földi készlethez viszonyítva. Természetesen minél hosszabb időt töltött egy-egy készlet az űrben, annál kevesebb használható gyógyszert találtak benne a Wyle munkatársai.
A hatóanyagok bomlás szinte minden készítménynél gyorsabb volt az űrállomáson, ahol a földihez hasonló hőmérsékletű és páratartalmú közegben tárolták a készleteket, a fő különbséget a sugárzás és a gyógyszerek csomagolása jelentette. Az űrexpedíciókkal utazó gyógykészítmények különleges, a repülés viszontagságainak ellenálló csomagolásban kerülnek fel az űrhajók fedélzetére, nem a gyártó által rendszeresített csomagolásban. Több esetben a kiszereléseken is változtatnak, ugyancsak a repüléshez igazodva.
A NASA szakértője, dr. Lakshmi Putcha szerint a magas ionizáló sugárzási szint és a gyógyszerek átcsomagolása, ezáltal stabilitásuk változása együttesen eredményezi a Wyle által észlelt különbségeket. Az instabil készítmények degradációs profiljainak elemzése, valamint az űrbeli stabilitás kémiai tulajdonságainak azonosítása elősegítheti az "űrálló" gyógyszerek kifejlesztését.
Megfelelő tárolás mellett a legtöbb gyógyszer egy és két év közötti szavatossági idővel rendelkezik, ami alatt képesek biztosítani a dobozukon feltüntetett hatásaik többségét. Az űrutazás gyógyszerekre gyakorolt hatásának vizsgálatához az amerikai űrügynökség megbízásából és hathatós segítségével a Wyle Engineering Group kutatócsoportja Brian Du vezetésével négy gyógyászati készletet juttatott fel a Nemzetközi Űrállomásra, illetve négy azonos csomagot helyeztek el kontrollált körülmények között egy földi raktárban. A 35, az űrhajósok által gyakran használt gyógyszert tartalmazó csomagok fokozatosan érkeztek vissza a kutatókhoz, az utolsó csomag 28 hónapot töltött el az űrben.
Az űrben járt készítmények és a kontroll csomagok aktív hatóanyag tartalmát ultra- és nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával vizsgálták meg. Az elemzések eredménye szerint a visszaérkezett szilárd formulák kevesebb, mint egyharmadának a hatóanyagszintje felelt meg az Egyesült Államokban alkalmazott előírásoknak, míg a földi csomagból 17 készítmény ment át a vizsgán. Összességében, a lejárati időtől függetlenül, minden űrben járt készlet alacsonyabb hatóanyag tartalmat mutatott a vele egykorú földi készlethez viszonyítva. Természetesen minél hosszabb időt töltött egy-egy készlet az űrben, annál kevesebb használható gyógyszert találtak benne a Wyle munkatársai.
A hatóanyagok bomlás szinte minden készítménynél gyorsabb volt az űrállomáson, ahol a földihez hasonló hőmérsékletű és páratartalmú közegben tárolták a készleteket, a fő különbséget a sugárzás és a gyógyszerek csomagolása jelentette. Az űrexpedíciókkal utazó gyógykészítmények különleges, a repülés viszontagságainak ellenálló csomagolásban kerülnek fel az űrhajók fedélzetére, nem a gyártó által rendszeresített csomagolásban. Több esetben a kiszereléseken is változtatnak, ugyancsak a repüléshez igazodva.
A NASA szakértője, dr. Lakshmi Putcha szerint a magas ionizáló sugárzási szint és a gyógyszerek átcsomagolása, ezáltal stabilitásuk változása együttesen eredményezi a Wyle által észlelt különbségeket. Az instabil készítmények degradációs profiljainak elemzése, valamint az űrbeli stabilitás kémiai tulajdonságainak azonosítása elősegítheti az "űrálló" gyógyszerek kifejlesztését.