Berta Sándor
Virtuálisan tesztelnék a gyógyszereket
A brit Simcyp cég azt szeretné, hogy ha a jövőben számítógépes modelleket használnának az egyes gyógyszerek mellékhatásainak kiderítésére.
Milyen egyszerűen is hangzik: adott egy kísérleti alany, akinek szervezete jellemzőit betáplálják egy programba. Részletesen felsorolják, hogy milyen laborértékei vannak, mik voltak a korábbi vizsgálatok eredményei, milyen anyagokra allergiás, milyen műtétjei, kezelései voltak és utóbbiakra a szervezete hogyan reagált stb. Majd a virtuális próbababán letesztelik, hogy miként reagál a szervezet egy új gyógyszerre. Mindez hamarosan nem csak utópisztikus álom, hanem valóság lehet. Az áttörés egy tavaly elfogadott európai uniós előírásnak köszönhető, amely az eddigieknél szigorúbb tesztekhez köti a gyermekek számára kifejlesztett gyógyszerek engedélyezését.
Megdöbbentő, de eddig a gyermekeknek és a 18 éven alattiaknak felírt gyógyszerek több mint felét - sőt egyes becslések szerint közel 75 százalékát - anélkül írták fel az orvosok, hogy azokat a hasonló korú önkéntes alanyokon előtte tesztelték volna. Így az orvos maga volt kénytelen eldönteni, hogy az adott gyógyszer dobozára milyen adagolást ír fel. Ennek tükrében egyáltalán nem véletlen, hogy a fiatalok gyógyszeres túladagolása meglehetősen gyakori jelenség.
Egy brit cég, a Simcyp a tesztekhez a számítógépeket és a szoftvereket hívná segítségül. A módszert pedig el is nevezték virtuális populációnak, illetve létrehozták a demográfiai és fejlődésfiziológiai adatokon alapuló fiziológiai programot (PBPK). A cég szerint e kettőnek köszönhetően eredményesen modellezhető, hogy egy gyermek szervezete miként reagál a különböző dózisokra, ezáltal elkerülhető a túladagolás és még időben kiderül az is, hogy az adott készítménynek mik lehet a mellékhatásai.
Amin Rostami professzor, a Simcyp kutatási igazgatója és a Sheffieldi Egyetem munkatársa szerint a számítógépes rendszerek a laborvizsgálatok eredményei alapján modellezhetik a szervezet és a gyógyszerek hatóanyagainak interakcióját. Ezáltal egyrészt etikus, másrészt praktikus módon kiválthatók a gyermekeken végzett tesztek. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a virtuális vizsgálatok nem válthatják ki teljes egészében a valódi teszteket, azonban jelentős mértékben egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a kísérleteket, ráadásul lerövidülhet a gyógyszerek fejlesztési ideje. Nem véletlen, hogy a megoldás iránt máris olyan nagy gyógyászati konszernek érdeklődnek, mint a Pfizer, az Astra-Zeneca, az Eli Lilly és a Novo Nordisk.
Milyen egyszerűen is hangzik: adott egy kísérleti alany, akinek szervezete jellemzőit betáplálják egy programba. Részletesen felsorolják, hogy milyen laborértékei vannak, mik voltak a korábbi vizsgálatok eredményei, milyen anyagokra allergiás, milyen műtétjei, kezelései voltak és utóbbiakra a szervezete hogyan reagált stb. Majd a virtuális próbababán letesztelik, hogy miként reagál a szervezet egy új gyógyszerre. Mindez hamarosan nem csak utópisztikus álom, hanem valóság lehet. Az áttörés egy tavaly elfogadott európai uniós előírásnak köszönhető, amely az eddigieknél szigorúbb tesztekhez köti a gyermekek számára kifejlesztett gyógyszerek engedélyezését.
Megdöbbentő, de eddig a gyermekeknek és a 18 éven alattiaknak felírt gyógyszerek több mint felét - sőt egyes becslések szerint közel 75 százalékát - anélkül írták fel az orvosok, hogy azokat a hasonló korú önkéntes alanyokon előtte tesztelték volna. Így az orvos maga volt kénytelen eldönteni, hogy az adott gyógyszer dobozára milyen adagolást ír fel. Ennek tükrében egyáltalán nem véletlen, hogy a fiatalok gyógyszeres túladagolása meglehetősen gyakori jelenség.
Egy brit cég, a Simcyp a tesztekhez a számítógépeket és a szoftvereket hívná segítségül. A módszert pedig el is nevezték virtuális populációnak, illetve létrehozták a demográfiai és fejlődésfiziológiai adatokon alapuló fiziológiai programot (PBPK). A cég szerint e kettőnek köszönhetően eredményesen modellezhető, hogy egy gyermek szervezete miként reagál a különböző dózisokra, ezáltal elkerülhető a túladagolás és még időben kiderül az is, hogy az adott készítménynek mik lehet a mellékhatásai.
Amin Rostami professzor, a Simcyp kutatási igazgatója és a Sheffieldi Egyetem munkatársa szerint a számítógépes rendszerek a laborvizsgálatok eredményei alapján modellezhetik a szervezet és a gyógyszerek hatóanyagainak interakcióját. Ezáltal egyrészt etikus, másrészt praktikus módon kiválthatók a gyermekeken végzett tesztek. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a virtuális vizsgálatok nem válthatják ki teljes egészében a valódi teszteket, azonban jelentős mértékben egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a kísérleteket, ráadásul lerövidülhet a gyógyszerek fejlesztési ideje. Nem véletlen, hogy a megoldás iránt máris olyan nagy gyógyászati konszernek érdeklődnek, mint a Pfizer, az Astra-Zeneca, az Eli Lilly és a Novo Nordisk.