Az első Merkúr körül pályára állt űrszonda bár hivatalosan még nem kezdte meg egy éven át tartó tudományos munkáját, eddigi észlelései arra utalnak, hogy sok érdekes felfedezésre számíthatunk ezzel a felperzselt, parányi világgal kapcsolatban.

"Most már valóban a saját szemünkkel látjuk a Merkúrt" - nyilatkozott a NASA Messenger űrszondájának főfelügyelője, Sean Solomon szerdán. "Ennek eredményeként egy teljes globális kép kezd kibontakozni előttünk, ami az elkövetkező hónapok során tovább szélesedik"


A Messenger első Merkúr körüli pályáról készült felvétele
A küldetés egyik fő mozgatórugója a vízjég utáni kutatás az amúgy rendkívül forró felszínnel rendelkező bolygón. Bár a felszíni hőmérséklet elérheti a 450 Celsius fokot is, az állandó árnyékba borult sarkvidéki kráterekben elvileg létezhet jég, erre utalnak a radar adatok, amik immár közel 20 éve igyekeznek a jég jelenlétét bizonyítani. "Létezhet jég ezen a bolygón? A hőmodellek szerint igen, valóban lehetséges" - tette hozzá Solomon. "De vajon ez a jég vízjég? Több elmélet is létezik"

A Messenger más érdekes kérdéseket is megvizsgál majd április 4-én induló tudományos munkája során, ilyen például a bolygó a Naprendszer többi égitestéhez viszonyított szokatlan sűrűsége. Emellett a tudósok szeretnék részletesen megismerni a Merkúr magjának szerkezetét, globális mágneses mezejének természetét, valamint összetételét és történetét.


Közelkép a Debussy-kráter (felül) környezetéről, a világos sávok a becsapódáskor kilökődött anyag nyomai
Bár az érdemi munka csak jövő héten kezdődik, a tudósok már most is találnak maguknak éppen elég elfoglaltságot az első felvételek tanulmányozásával, melyek száma egyre csak gyarapodik. A szonda keddel bezáróan 1500 felvételt készített, ami már most több, mint amit az előző három átrepülése során, 2008-ban és 2009-ben sikerült fotóznia. Ezek a felvételek a kalibrálási időszak termékei, ami alatt a küldetés tudósai kipróbálják és ellenőrzik a különböző műszerek és kamerák működését.

A keddi fotók a bolygó eddig még soha nem látott területeiről, a sarkvidékekről készültek, melyek az átrepülésekkor kimaradtak a szonda látószögéből. Igazi meglepetést egyik sem tartogat, egy viharvert, kráterekkel pettyezett felszín tárul elénk, igen nagy részletességgel. "Boldogok vagyunk hogy a sarki övezet felszínéről is képet kaptunk" - mondta Solomon, aki azt is hozzátette, hogy eddig minden műszer tökéletesen működik. "Az összes alrendszer és műszer be van kapcsolva és nominálisan, az előírásoknak megfelelően működik" -erősítette meg Solomont Eric Finnegan, a küldetés rendszereinek mérnöke. "Ez hatalmas teljesítmény az egész Messenger csapat részéről"


A bolygó északi sarkvidéke
Az előttünk álló egy évben a Messenger folytatja a felvételek készítését, miközben hét műszerével vizsgálja a bolygót, feltérképezve felszínét és segít képet alkotni a Merkúr összetételéről, ritkás légköréről, valamint geológiai történelméről. Ezen információk összessége fényt deríthet a Naprendszer kialakulására és fejlődésére, és kiterjesztéséből talán a csillagaiktól kis távolságban keringő exobolygókon zajló folyamatokról is képet kaphatunk.

A pályán elvégzett eddigi megfigyelések arra utalnak, hogy a szonda számos különböző érdekességgel szolgál majd a bolygótudomány számára. Várhatóan választ kapunk arra a kérdésre is, hogy a Merkúr - akárcsak a Föld - miért rendelkezik globális mágneses mezővel, míg a Naprendszer más sziklás bolygói, a Mars és a Vénusz nem. A mágneses mező megfigyelésből származó adatok már most megháromszorozódtak. "Nagyon gyorsan össze fogunk gyűjteni egy hatalmas adathalmazt, amivel jellemezhetjük a Merkúr mágneses mezejének geometriáját" - mondta Solomon. "Ez sok mindent el fog árulni a bolygó belső szerkezetéről és dinamikáiról"