Hunter
Merkúr, az aktív belső bolygó
A Messenger űrszonda 2008. októberi második átrepülése során begyűjtött adatokból készült tanulmányok szerint a Merkúr sokkal aktívabb égitest, mint korábban feltételezték.
A Messenger kamerái több mint 1200 felvételt készítettek a Naprendszer legkisebb bolygójának felszínéről, melyek között található egy hatalmas, közel 700 kilométer átmérőjű becsapódási medence, ami a vulkanikus múlt jeleit hordozza magán. Az úgynevezett Rembrandt-medence az első olyan vizsgált geológia képződmény a Merkúron, melynek talajszerkezete jól kivehető és nem borítja a bolygó legtöbb felszíni alakzatát jellemző vastag vulkanikus hamuréteg. A Rembrandt-medencénél a Caloris-medencéhez nagyon hasonló, a középpontjából sugárirányban szétfutó töréshálózat figyelhető meg, ami egyedi a Naprendszerben.
"A medence körülbelül 3,9 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, nem sokkal a belső-naprendszer 'nagy bombázás' időszakának vége előtt" - mondta Thomas Watters, a washingtoni Smithsonian Intézet tudósa, a Science magazin május 1-i számában megjelent egyik tanulmány szerzője. "A második átrepülés számos új felfedezést hozott" - egészítette ki Sean Solomon, a szonda főfelügyelője, a Carnegie Intézet munkatársa. "Az egyik legnagyobb meglepetés a bolygó mágneses mező-napszél kölcsönhatás dinamikáinak erőteljes változása a 2008. januári átrepülésnél észleltekhez viszonyítva. A nagy és szokatlanul jó állapotban maradt becsapódási medence felfedezése koncentrált vulkanikus és alakváltozási aktivitásra utal."
A Messenger mindössze 200 kilométeres magasságban repült át a bolygó egyenlítője felett, óránkénti 23 700 kilométeres sebességgel. Forradalmi képrögzítési technikájának és lézeres magasságmérőjének köszönhetően minden eddigieknél részletesebben tárta a tudósok elé a rejtélyes bolygó újabb 30 százalékát. Adatait összevetve az első átrepüléssel, valamint az 1974-'75 között három alkalommal méréseket végző Mariner 10 űrszonda adataival, a tudósok immár 95 százalékát ismerik a bolygónak. A harmadik átrepülésre idén szeptember 29-én kerül sor.
A Merkúr, bár viszonylag közel esik a Földhöz, a Nap hatalmas gravitációs vonzása és a rendkívüli sugárzási szint miatt az egyik legrejtélyesebb égitest a Naprendszerben. A Messenger 2008. januári látogatása bizonyította elsőként, hogy vulkánkitörések hozták létre a bolygó kiterjedt síkságait és azt, hogy mágneses mezeje dipoláris, amit egy folyékony mag generál.
A Messenger kamerái több mint 1200 felvételt készítettek a Naprendszer legkisebb bolygójának felszínéről, melyek között található egy hatalmas, közel 700 kilométer átmérőjű becsapódási medence, ami a vulkanikus múlt jeleit hordozza magán. Az úgynevezett Rembrandt-medence az első olyan vizsgált geológia képződmény a Merkúron, melynek talajszerkezete jól kivehető és nem borítja a bolygó legtöbb felszíni alakzatát jellemző vastag vulkanikus hamuréteg. A Rembrandt-medencénél a Caloris-medencéhez nagyon hasonló, a középpontjából sugárirányban szétfutó töréshálózat figyelhető meg, ami egyedi a Naprendszerben.
"A medence körülbelül 3,9 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, nem sokkal a belső-naprendszer 'nagy bombázás' időszakának vége előtt" - mondta Thomas Watters, a washingtoni Smithsonian Intézet tudósa, a Science magazin május 1-i számában megjelent egyik tanulmány szerzője. "A második átrepülés számos új felfedezést hozott" - egészítette ki Sean Solomon, a szonda főfelügyelője, a Carnegie Intézet munkatársa. "Az egyik legnagyobb meglepetés a bolygó mágneses mező-napszél kölcsönhatás dinamikáinak erőteljes változása a 2008. januári átrepülésnél észleltekhez viszonyítva. A nagy és szokatlanul jó állapotban maradt becsapódási medence felfedezése koncentrált vulkanikus és alakváltozási aktivitásra utal."
A Messenger mindössze 200 kilométeres magasságban repült át a bolygó egyenlítője felett, óránkénti 23 700 kilométeres sebességgel. Forradalmi képrögzítési technikájának és lézeres magasságmérőjének köszönhetően minden eddigieknél részletesebben tárta a tudósok elé a rejtélyes bolygó újabb 30 százalékát. Adatait összevetve az első átrepüléssel, valamint az 1974-'75 között három alkalommal méréseket végző Mariner 10 űrszonda adataival, a tudósok immár 95 százalékát ismerik a bolygónak. A harmadik átrepülésre idén szeptember 29-én kerül sor.
A Merkúr, bár viszonylag közel esik a Földhöz, a Nap hatalmas gravitációs vonzása és a rendkívüli sugárzási szint miatt az egyik legrejtélyesebb égitest a Naprendszerben. A Messenger 2008. januári látogatása bizonyította elsőként, hogy vulkánkitörések hozták létre a bolygó kiterjedt síkságait és azt, hogy mágneses mezeje dipoláris, amit egy folyékony mag generál.