35
-
#35
Avatár - hogy kellett volna végződnie?
-
#34
A meghódítás alapfeltétele, hogy legyen valaki ott ahova megyünk, aki ellenáll.
Az a gond, hogy a Naprendszerben momentán nincs senki ilyesmi, még a Zavatárba is kellettek a Navikok, hogy meghódítsák őket a zamerókaiak.
Szerintem a zafgán hegyipásztorokat át kéne küldeni a Marsra, ők amúgy is hozzá vannak szokva a ritka levegőhöz, a kopár tájakhoz, meg a lövöldözéshez, illetve hogy meg akarják őket hódítani.
A NATO láthatólag roppant hatékonyan használja őket, mert óriási pénzek elköltése után még azért még mindíg rendesen van belőlük.
-
Akitlosz #33 1. Bányászni más bolygókon elsősorban nem azért kell, hogy a Földre hozzák a cuccot, hanem azért, hogy a helyszínen építkezzenek, és feldolgozzák. mivel a Földről odavinni a cuccot is ugyanolyan drága, mint onnét ide. Tehát az a legideálisabb, ha a lehető legtöbb mindent helyben lehet előállítani
2. Valóban jelentősen növeli az emberiség túlélésének esélyét, ha több bolygón él. Terraformálásra legalkalmasabb a Mars. Ott sok ember élhet majd a földihez elég hasonló körülményke között.
Egyéb helyeken, pl. a Merkúron inkább csak bázisok lesznek, annyi emberrel, amennyi a munkához szükséges.
3. Csak azért került 7 évbe a Merkúr körüli pályára juttatni egy űrszondát és úgy általában is csak azért kerül annyi időbe az űrszondáknak mire eljutnak valahova, mert azt a lehető legkevesebb energiával íhy a lehető legkevesebb pénzből akarják megoldani.
Természetesen semmi elvi akadálya sincs erősebb hajtóművekkel, és több üzemanyaggal ellátni az űrjárműveket. Pénzügyi akadálya van. minden többlettömeg jelentős extra költséget eredményez. Az idő viszont ingyen van.
Ezért csámborognak annyit az őrszondák hintamanőverezni minden lehetséges bolygó mellé.
Szóval sokkal gyorsabban is a Merkúrhoz lehet érni, ha a pénz és az üzemanyag nem számít(ana).
De számít, nagyon is.
4. A bolygók helyzete indulásnál igazán csak a Naprendszer belső bolygóinál számít. Ezek viszont gyorsan keringenek, tehát gyakran van alkalmas időpont.
A Naprendszer külső bolygói esetében már 1 Csillagászati egységnyi távolság (Nap-Föld távolság) már sokat nem oszt, nem szoroz.
Fontosabb, hogy a Jupitert éppen útba lehet ejteni vagy sem, mert a Jupiter ingyen fel tudja gyorsítani az űrszondákat.
-
Sir Ny #32 Lehet hogy komcsi örökség. -
dondore #31 Erre csakis egy naaagy kozos ellenseg eseteben lenne esely.. -
teddybear #30 A Barnard-csillag kb. 3.8 fényévre fogja úgy 10 ezer év múltán megközelíteni a Naprendszert. Ez akkora távolság, hogy alig-alig befolyásolja még az Oort-felhő legkülsőbb objektumainak pályáját is. Főleg, mert ennek a csillagnak a tömege mindössze a Nap tömegének a 17%-a. A Kentauri hármascsillag-rendszer ennél alig van távolabb, és jóval, több mint kétszer, nagyobb a tömegük a Napénál.
Szóval nem kell előre sárgítani a nadrágot! -
Globalmaster #29 Érdekes :) Tetszik:) Csak nem élem meg.
----
Hungarikum:
jah, haha:D:D:D:D
----
Egyébként egyszer nem foghatna össze az emberiség, hogy önzetlenül tegyünk egy nagy lépést a jövőnk érdekében? -
Hungarikum #28 Úgy látszik ez ilyen SG-s sajátosság...
Bármilyen bolygós cikket megnézek, azonnal bányászatba torkollik a vita...:D -
Hajoska #27 A Merkúrra valójában jóval rövidebb idő alatt is oda lehet érni. A 7 év-re és a rengeteg inga (parittya) manőverre a Vénusz és a Föld körül is azért volt szükség mert a MESSENGER speciális poláris és excentrikus pályán kering a Merkúr körül. A Merkúr földközelben alig 100 millió km-re van, ami csillagászati szempontból alig mérhető táv (0.6 CSE) .. De bármilyen hihetetlenül is hangzik a Vénusz lesz az első olyan bolygó ahol a Földihez hasonló élet meg fog jelenni, és kb. 10-100ezer éven belül várhatóak az első emberi kolóniák megjelenése is a poláris zónákban, a terraformálási szakasz utolsó stádiumban. A Vénuszon ugyanis tömény, majdnem folyadék sűrűségű szén-dioxid légkör van, ami GIGANTIKUS üvegházhatást fejt ki jelenleg a bolygóra, a széndioxid viszont a felsőlégkör hűvösebb zónáiban gyakorlatilag az összes földi telepes élőlény , penészgomba elsőszámú tápanyaga és a légzéshez szükséges elengedhetetlenül fontos tartozéka. A Vénuszt tehát elég kb. 5-50 ezer éven keresztül földi spórákkal, vagy azt tartalmazó konténerekkel (magyarul szerves szeméttel) "bombázni" ahhoz hogy az üvegházhatást gerjesztő folyamat egy önmagát gerjesztő pozitív visszacsatolásos folyamat, az ún. dominóelv, avagy a láncreakció elv (exponenciálisan gyorsuló ütem) szerint a visszájára forduljon. A felső-légkörben lélegző baktériumok oxigént (O2) lélegeznek ki, amely a napfény hatására ózonná (O3) alakul. Az ózon megakadályozza bizonyos hullámhosszú napsugarak további lejutását a felszínre, ami által hűvösebb lesz, az újabb baktériumok tovább tudnak lélegezni amíg a felszínre jutnak és elégnek a forróságtól, a tovább lélegző penészgombák több oxigént tudnak kilélegezni, ezáltal több ózon termelődhet a Vénusz sztratoszférájában stb. a folyamat nagyon lassan indul be és kb. a felénél már emberei interakció nélkül is befejeződik, sőt visszafordíthatatlanul az összes vénuszi széndioxid oxigénné alakul, Ezáltal egy nitrogén nélküli furcsa csupa oxigén légkörű sajátos ökoszisztémájú bioszféra jelenik meg rajta, ami a furcsa 110 napos Vénuszi napokhoz kell hogy hozzászokjon, a tengelyferdeség hiánya miatt pedig a sarkkörökön megjelenhetnek az gigantikus nagy sinen másodpercenként 6 cm-t , ezáltal 110 nap alatt egy 23 km-t körben megtevő, folyamatosan a Vénusz terminátorvonalán , a félig lenyugvó Napot folyamatosan látó üvegburokkal ellátott Földi kolóniák bázisai, 100 ezer év múlva, előbb hogy az Alfa-Kentauriról visszaérne az első földi, többgenerációs, vagy hibernációs utazással megoldott emberi hírvivő, és kb. akkor mikor megérkezik a naprenszerünkbe a jelenleg 200 km/sec-el a villámcsapásnál is gyorsabban, nyílegyenesen felénk közelítő barna "törpe", a Jupiternél 10x nagyobb Barnard csillag, ami jelentősen át fogja rendezni a naprendszerünket és a Földi élővilágot is. -
Sir Ny #26 Nem. Egy színes fényképező körülbelül 100 goldba tellene, csak annyijuk nincs, mert lenyúlták. -
teddybear #25 Neked viszont elég lenne egy ásó, meg egy darab föld, és fölösleges minden más. Úgy sem érdekel. A gond ott van, hogy mindenáron rá akarod erőltetni a gondolkozásodat másokra, még ha senki sem kér belőle akkor is.
Nem vagyunk egyformák, de te egyszerűen nem akarod ezt elfogadni. Éljen a Maó-rendszerű egyen melós, egyenruhában elvárólagos gondolatokkal! -
teddybear #24 Ez így igaz. Sajnos azonban az ember már csak olyan állat, amelyiknek mindig kell a másé. Amennyiben az amerikaiak nem mennének Afganisztánba, előbb-utóbb az afgánok jönnének elvenni tőlünk mindent. Már amennyiben képesek lennének rá. De szépen be lehet helyettesíteni akármelyik nép nevét bármelyikével. Az erősebb mindig nekimegy a gyengébbnek, a világ már csak ilyen.
Aki ezt nem képes megérteni, az egyszerűen túl ostoba az élethez. -
gombabácsi #23 Szerintem a legtöbb ember (főleg a fiatalok) leszarja magasról a tudományos érdekességeket, amelyeket az űrkutatás hoz. Őket az érdekli, hogy végre még nagyobb jólét legyen azáltal hogy kolonizálunk egy bolygót vagy hozzuk onnan a nyersanyagokat.
Ezt sugallja az összes bugyuta álscifi sorozat, egyikben se nagyon van szó a világegyetem érdekességeiről, a kutatás nehézségeiről, az embert próbáló küldetésekről, meg ilyesmikről. Ehelyett akciózás van meg a brazil szappanoperákhoz hasonló szerelmi szálak meg ilyesmik. :D És az ezeket habzsoló "maifiatalok" azok, akik meg akarják hódítani az űrt. Röhelyes... -
strogg #22 Csak azt a kérdést teszem fel, hogy volt e az USA TELJES kutatási kaidása annyi, amennyi a legutóbbi afganisztáni háborúhoz megszavazott pénzügyi csomag.
Mert plusz 700 milliárd dollárral dobták meg a hadsereget, hogy tudjon még egy kicsit lövöldözni.
700 milliárd dollár csak 1 tétel, és csak az afgán háborúban, de szerintem matyóhimzést fosna a NASA az örömtől ha ennyi pénzt kapna :)
Namost hasraütésre a teljes globális katonai költségvetés talán van 20-30 ezer milliárd dollár (azt sem tudom hány nulla van a végén). Csak 1 -2 évig nem egymás agyonlövésével kellett volna foglalkozni, és onnantól talán soha többé. (a galaxis azért elég nagy játszótér jó hosszú időre....) -
strogg #21 Milyen jogos kérdés. Abból a puszta feltételezésből indulunk ki, hogy előbb-utóbb röhögve átugrunk gy fél csillaghalmazt, mert lesz olyan technikánk.
Én meg mindenkivel vitában állok, hogy számoljanak már utánna. Minimum 100 év még biztosan kell nekünk erre, és ahogy kinéz a helyzet nem biztos, hogy van még annyi időnk.
Komolyan merem mondani, hogy ha '69-ben az ember nem a holdra lép, hanem mondjuk az IO felszniére, akkor is egy marhanagy lemaradásban lennék, hogy megelőzzük önmagunk kipusztitását, de akkor azt mondanám, hogy "talán még időben vagyunk".
Per pillanat elértük a foszilis energiahordozók kitermelési csúcsát, a látóhatáron sincsen ekkora mennyiségű alternativa, igy jól jegyezzétek meg a mostani állapotokat, mert arany időknek fogjátok hivni 10 éven belül. (ennél ugyanis már csak xarabb tud lenni a világgadasági helyzet, mert már csak drágulni fog az energia) A legszörnyűbb, hogy a világ egy éves össz fegyverkezési kiadása elég lett volna, hogy kifejlesszék a megoldást, de ha nagyon kukakocoskodunk, talán 2 éves. (ez nagyon sok ezer milliárd dollárt jelent) De nem tették. Háááát Igy járás.... -
toto66 #20 Attól függ mit értesz meghódításon?
Lakhatóvá tétel (terraformálás), végleges kolonizálás nem lesz. De felfedező, kísérletezgető kutatások lehetnek emberesek. A naprendszeren kívül emberes küldetés pedig szintén felejthető. Szondaküldés azonban igen, lehetséges, amennyiben nem fontos, hogy az adott korban legyen értékelhető eredménye. -
gomoo #19 Ejj ez nagyobb Sajt mint a hold!!!!KAJAA AZÜRBENxD -
gombabácsi #18 "még ilyen alantas hivatalnok létformák sem izélgatnak - és ha meg kell halni, az is egyszerűbb és gyorsabb mint itt a Földön, ahol hónapokig-évekig-évtizedekig zrikálják vele az embert"
Már bocs, de ez totál hülyeség. Ha brutál sok pénzből odaszállítottak téged meg kiképeztek, akkor nem halhatsz meg csak úgy, és igenis izélgetni fognak... Sőt, nem is juthatsz el oda, ha így gondolkodsz, mert már a legelső "űrhajósfelvételi" teszten úgy elbuksz hogy csak na. :) -
gombabácsi #17 vajon hány évtized kell még, hogy az emberek (főleg a fiatalok) ráébredjenek, hogy az emberiség sosem fog meghódítani más bolygókat?
tudom, nehéz lesz ez úgy hogy tömik magukba kétpofára a bugyuta álscifi szappanoperákat -
Lucy in the Sky #16 Mondjuk mint speckó kivétel én simán elhúznék a péháérték, az engedéllyel működő tévédoktorok, a politikusok, a telemarketing, az átlagos vacsorájuknál butább mindenevő humanoidok, a ..további hosszú lista.. világából egy ilyen csendes, nyugis, bizonyára kietlen de lehetőségektől nem mentes placcra.
Leszállsz (vagy becsapódsz/túlrepülsz, már azzal is nyertél), nem ártasz senkinek, szemernyi esélyed van igazi legendává válni, még ilyen alantas hivatalnok létformák sem izélgatnak - és ha meg kell halni, az is egyszerűbb és gyorsabb mint itt a Földön, ahol hónapokig-évekig-évtizedekig zrikálják vele az embert. Persze ennél valamivel bonyolultabb, de számomra mindenképp élhetőbb lenne mint ez az állatkert.
Kár hogy esélytelen az egész, ha nem puszta fikció lenne, a sor elején állnék, gusztustalanul üres zsebbel
-
#15
Nincs igazad, mert én láttam egy teljesen tudományos ismeretterjesztő filmet, abban bányászkolónia ment (egy egész hadsereggel együtt) egy bolygóra. Asszem "Avatar" volt a címe.
-
#14
Ja, már csak arra lennék kíváncsi, hogy melyik az az elvetemült gusztustalanul sok pénzzel rendelkező egyén, aki önként menne csöves buckalakónak ilyen helyekre, bármi is legyen a helyzet itthon. -
#13
Ja, csak tudod ezeket nem úgy küldik, hogy hasamra csapok és kibökök egy dátumot, arra is várni kell míg a lehető legközelebb van a földhöz a célbolygó, illetve pont közelít, és úgy küldik el a szondát, nem úgy hogy a naprendszer "átellenes" végébe távolodik éppen, márpedig a szaturnusz esetében - ha már arról volt szó, mert Titán - akár 2 évtizedbe is beletelhet ennek az ideális mozgásnak az eljövetele. -
Lucy in the Sky #12 Azért a Voyager párhuzammal élve egy komplett bányászkolóniát elröptetni egy tetszőleges célobjektum pályáján túlra sem éppen olcsó muri. Az hogy minek, megint jó kérdés. Mert ugye olyan repülőt sem éri meg építeni ami csak felszállni tud, meg talán lezuhanni, ha véletlenül nem véti el a célt.
Nem vagyok szakértő, lehet tévedek, de szvsz. ha a Holdon aranyrudak lennének akkurátusan halomba rakva, azt se lenne túl gazdaságos hazahordani. Leszámítva persze a scifi izgalmát amíg kiderítjük hogy miféle őrültek szórakoztak ilyesmivel.
Kolonizálni talán lehet, az utóbbi évtizedet elnézve piszok fontos lenne 1-2 további bolygón akár buckalakóként megvetni a lábunkat "ki tudja mi lesz itthon" alapon - ehhez legalább csak víz kell ott helyben, itthon meg gusztustalanul sok pénz, és nem utolsósorban némi eltökéltség, szándék, utolsó kétségbeesés (?).
Ez az ajtó nyitva áll amíg van olcsó energia, társadalmilag elfogadható indok, meg olyan ország párszázmilliós népességgel és több évtizedre nyúló megalapozott jövőképpel (legalább ugyanennyire visszanyúló töretlen űrkutatási tapasztalattal - ja ilyen nincs), ami gazdaságilag képes effélét létrehozni.
Mondjátok hogy pesszimista vagyok, de ez a hajó szerintem már elment egy ideje.. -
vasedeny2 #11 a merkúr a legjobb??? dehát ott nincs net, így nem lehet kaját rendelni, ami éhhalálhoz vezet -
teddybear #10 A Cassini 1997. október 15.-én indult, és 2004. július 1.-én ért a térségbe, a leszállóegység 2005. január 14.-én szállt le.
Szóval kb ugyanannyi. Minden a bolygók pillanatnyi állásától függ, meg hogy milyen jók a pályaszámítások. A Voyager-1 mindössze 3 év alatt repült el a Szaturnusz térségébe. -
#9
És szerinted oda hány év alatt küldenének el egy "szondát" ha a Merkúrra is majdnem 7 évbe telt? -
teddybear #8 Akkor lenne értelme bányászni a Merkúron, illetve a többi planétán, ha helyben, vagy az űrben használnák fel a terméket, mert a Földről drága felvinni a dolgokat. -
Doktor Kotász #7 Ha itt lenne egy gebasz, az életkörülmények még mindig nagyságrendekkel jobbak, mint a többi bolygón. -
Doktor Kotász #6 Azért nem megy ércbányász a bolygókra, mert roppant veszélyesen dollár százmilliókból lehetne idejuttatni a Földre annyi ércet, amiből mondjuk egy suzuki swiftet sem lehet előállítani.
Aki jelenleg a naprendszer többi bolygólyán akar bányászni, az konkrétan hülye. -
Akitlosz #5 Színes fényképet nem készítettek? -
lamer the true #4 Hát én nem szívesen élnék föld alatt, de ez csak szokás kérdése. Energia meg a földön is van dögivel csak eszköz kell a kinyeréséhez.
Azért már jó lenne más bolygókat is kolónizálni, mivel ha itt lesz valami gebasz mind megyünk a levesbe. -
#3
*merkúr alatt
-
Xantia #2 mikor megy az első ércbányász kolónia a bolygóra?
Tulajdonképpen nagy előnye a Merkúrnak, hogy energia az van bőven a bolygón, tök jó napelem erőműveket lehet telepíteni. Kicsit magas ugyan a napsugárzás, de hát a föld alatt kell élni. -
#1
Inkább a Titánhoz küldenének egy állandó szondát. Sokkal érdekesebb égitest mint a Merkúr.