Hunter
Közösen kutatja a vörös bolygót az USA és Európa
Szándéknyilatkozatot írt alá az amerikai és európai űrügynökség Mars-programjaik összekötéséről. Az egyezség, amit a két fél Washingtonban foglalt írásba, zöld utat ad a tudósoknak és mérnököknek a vörös bolygóra irányuló küldetések közös tervezéséhez.
A Közös Mars Kutatási Kezdeményezés (MEJI) révén született szövetség első gyümölcse egy európai műhold lesz, ami 2016-ban hagyhatja el a Földet. Feladata a Mars légköri gázai, köztük a sokakat fantáziáját megmozgató metán tanulmányozása lesz. Ugyanez a küldetés egy állandó meteorológiai állomást is eljuttat a felszínre. A marsi légkörbe való belépést és a landolást teljes egészében Európa koordinálná, ezt a képességét azonban még demonstrálnia kell. Az állomás méretét tekintve valamivel kisebb lenne, mint a NASA Phoenix leszállóegysége, a leszálláskor azonban számítani kell a bolygót jellemző porviharokra is, amik jelentősen megváltoztathatják a légkör karakterisztikát, megnehezítve a leszállást.
Ezt követik 2018-ban a felszíni marsjárók mind európai, mind amerikai részről, a felszínre való lejutásukat az USA oldja meg. A 2016-os és 2018-as küldetéseknél az Egyesült Államok biztosítja a kilövésekhez szükséges rakétákat és infrastruktúrákat is. Végül 2020-ban újabb leszállóegységek érkezhetnek a Marsra, amik egy hálózatot alkotva a geofizika és a környezet tanulmányozására fókuszálnának, ez azonban még "megfontolás" tárgyát képzi. A végcél marsi kőzet- és talajminták visszajuttatása a földi laboratóriumokba.
A washingtoni dokumentumot az ügynökségek vezetői látták el kézjegyükkel, a NASA részéről az újonnan kinevezett Charles Boldren, míg az ESA részéről Jean-Jacques Dordain vezérigazgató.
A MEJI-t több hónapos előkészítő munka előzte meg, fő elemei - a kutatási területek, a felelősség és a finanszírozás megosztása fokozatosan kerültek a helyükre. A szándéknyilatkozat hivatalos formába öntötte a kezdeményezést. Az USA és Európa is úgy véli, együtt, szaktudásuk egyesítésével többet érhetnek el tudományos szempontból a Marson, mint egyénileg, különösen hogy mindkét fél Mars-programjára komoly pénzügyi nyomás nehezedik. A kezdeményezéssel elvileg fenntartható lesz a küldetések két évenkénti ütemezése.
Az ESA tagállamai már korábban elkötelezték magukat 850 millió euró beinvesztálása mellett a Mars kutatásokba, ezt 1 milliárdra kellene feltornászni, hogy a MEJI tevékenységek megfelelő finanszírozással rendelkezzenek. A többletről, valamint arról, hogy ezt mely európai nemzetek biztosíthatják, az ESA december közepén tartandó bizottsági ülésén születik döntés.
A Közös Mars Kutatási Kezdeményezés (MEJI) révén született szövetség első gyümölcse egy európai műhold lesz, ami 2016-ban hagyhatja el a Földet. Feladata a Mars légköri gázai, köztük a sokakat fantáziáját megmozgató metán tanulmányozása lesz. Ugyanez a küldetés egy állandó meteorológiai állomást is eljuttat a felszínre. A marsi légkörbe való belépést és a landolást teljes egészében Európa koordinálná, ezt a képességét azonban még demonstrálnia kell. Az állomás méretét tekintve valamivel kisebb lenne, mint a NASA Phoenix leszállóegysége, a leszálláskor azonban számítani kell a bolygót jellemző porviharokra is, amik jelentősen megváltoztathatják a légkör karakterisztikát, megnehezítve a leszállást.
Ezt követik 2018-ban a felszíni marsjárók mind európai, mind amerikai részről, a felszínre való lejutásukat az USA oldja meg. A 2016-os és 2018-as küldetéseknél az Egyesült Államok biztosítja a kilövésekhez szükséges rakétákat és infrastruktúrákat is. Végül 2020-ban újabb leszállóegységek érkezhetnek a Marsra, amik egy hálózatot alkotva a geofizika és a környezet tanulmányozására fókuszálnának, ez azonban még "megfontolás" tárgyát képzi. A végcél marsi kőzet- és talajminták visszajuttatása a földi laboratóriumokba.A washingtoni dokumentumot az ügynökségek vezetői látták el kézjegyükkel, a NASA részéről az újonnan kinevezett Charles Boldren, míg az ESA részéről Jean-Jacques Dordain vezérigazgató.
A MEJI-t több hónapos előkészítő munka előzte meg, fő elemei - a kutatási területek, a felelősség és a finanszírozás megosztása fokozatosan kerültek a helyükre. A szándéknyilatkozat hivatalos formába öntötte a kezdeményezést. Az USA és Európa is úgy véli, együtt, szaktudásuk egyesítésével többet érhetnek el tudományos szempontból a Marson, mint egyénileg, különösen hogy mindkét fél Mars-programjára komoly pénzügyi nyomás nehezedik. A kezdeményezéssel elvileg fenntartható lesz a küldetések két évenkénti ütemezése.
Az ESA tagállamai már korábban elkötelezték magukat 850 millió euró beinvesztálása mellett a Mars kutatásokba, ezt 1 milliárdra kellene feltornászni, hogy a MEJI tevékenységek megfelelő finanszírozással rendelkezzenek. A többletről, valamint arról, hogy ezt mely európai nemzetek biztosíthatják, az ESA december közepén tartandó bizottsági ülésén születik döntés.
