Az orosz űrügynökség hamarosan hivatalos bejelentést tesz a Phobosra irányuló minta-visszajuttató küldetésének 2011-re történő halasztásáról.

A Spaceflightnow.com értesülései szerint az orosz űrügynökség hamarosan hivatalos bejelentést tesz a Phobosra irányuló minta-visszajuttató küldetésének 2011-re történő halasztásáról. Az eredetileg októberre tervezett kilövés a jármű tesztelésében és integrációjában bekövetkezett csúszások miatt késik. Mindez Kína első Mars-küldetésére is hatással van, Jinghou-1 űrszondájuk ugyanis az orosz űrhajóhoz csatolva jutott volna el Mars körüli pályájára. Az orosz-kínai expedíció október 6 és 16 között egy Zenit hordozórakétán hagyta volna el a Földet a Bajkonuri Kozmodrom egyik kilövőállásáról.


Az egymásra épülő öt elsődleges elemből álló orosz Phobos-küldetés az egyik legvakmerőbb bolygóközi expedíció, amit akár az USA, akár az egykori Szovjetunió valaha is tervezett. Az egységet a Lavocskin Egyesülés építette, ami számos sikeres szovjet bolygókutatási küldetés fejlesztési munkálatait végezte el a múltban, míg jelenleg elsősorban katonai műholdak építésével foglalkozik.

Az orosz egység két fő részre, egy bolygó körül keringő egységre és egy leszállóegységre bontható. Utóbbin egy felszálló fokozat és a minta-visszajuttató kapszula helyezkedik el. A kínai űrszonda - ami nem látható a képen - a kapszula fölött elhelyezhető platformon fog utazni, azonban a Mars közelében, még a Phobos elérése előtt leválik az orosz egységről.


A teljes orosz egység a szükséges üzemanyaggal együtt több mint 11 000 kilogrammot fog nyomni. A mintavételező apparátus a Holdon már háromszor is bizonyított szovjet expedíciók által alkalmazott technikákhoz hasonlókat vonultat fel. A leszállóegység belefúr a Mars krumpli alakú holdjának felszínébe, így 1 méteres mélységből fogja begyűjteni a mintákat. A műszeregységet úgy tervezték, hogy a földi irányítás a leszállóegység televíziós rendszerét használva ki tudja jelölni és fel tudja venni a felszínen található, érdekesnek tűnő apró kőzetdarabokat is. Összesen 160 gramm talaj- és kőzetminta gyűjthető be.

A minták a focilabda méretű kapszulába kerülnek, ami a visszatérő egység tetején foglal helyet. A mintavételi műveletet több naposra tervezik, mielőtt a felszálló fokozat elstartol a leszállóegységről. A fokozatnak mindössze 7 m/s sebességre lesz szüksége, hogy kilépjen a kis hold alacsony gravitációjából. A kapszula a felszálló fokozattal tér vissza a Föld körzetébe, ahol leválva hordozójáról belép a légkörbe, hogy ejtőernyői segítségével Ausztráliában landoljon.

A Phobos a bolygótudósok többsége szerint egy, a Mars által befogott aszteroida, amit a vörös bolygó nagy meteor-becsapódásaiból kilökődött anyag lyuggatott meg, így a mintákból elvileg a Mars és az aszteroidák összetételéről is jelentős ismeretanyag nyerhető ki. Ugyanakkor az adatok fontosak lehetnek a jövő mintavételi expedíciói és a tervezett emberi küldetések számára is.

A kis kínai szonda szintén nagy lépés lenne Kína mélyűr-kutatási és kontrollálási képességeinek kipróbálásához és demonstrálásához. A szonda fejlesztésében részt vett a NASA MER marsjárói és a Phoenix leszállóegység tudományos csapatában is tevékenykedő Ray Arvidson, a St. Louisi Washington Egyetem geológusa, aki elsősorban az adatformátumok szabványosításában segédkezett, melynek köszönhetően a kínai szonda adatai nemzetközi szinten is felhasználhatók lesznek. A szonda tudományos felszerelése között található egy 200 méter felbontású kamera, amivel a marsi porviharokat figyelnék meg. Emellett helyet kapott egy elektron- és ion szenzorokkal ellátott plazmacsomag, egy tömegspektrométer, egy magnetométer és egy rádiós okkultációs mérőműszer.

A 2011-es indulás azt jelenti, hogy az USA, Oroszország és Kína egyazon időszakban fogja elindítani nagy Mars-küldetéseit. A NASA MSL (Mars Science Laboratory) egységének indítását szintén 2011 végére halasztották fejlesztési és tesztelési problémák miatt.