Hunter
A kockázat jegyében adták át az idei Ig Nobelt
Miért nem esnek hasra a terhes nők? A tehenek érzékelik a kedvességet? Ujjperceink morzsolgatása ízületi gyulladáshoz vezet? Milyen egyéb alkalmazása lehet egy melltartónak?
Több hasonló mellett ezek a kérdések inspirálták az idei Ig Nobel díjak odaítélését, amit szokás szerint a Harvard Egyetemen adtak át a Valószínűtlen Kutatások Évkönyve által szervezett ünnepség keretében.
Az elmúlt és a jelenlegi időszakban gyűrűző gazdasági válság fényében az idén az ellen-Nobel témája a kockázat volt. Talán ezért is előzte meg a legnagyobb vívódás a gazdasági díj odaítélését, amit végül négy izlandi pénzintézet, a Kaupthing Bank, a Landsbanki, a Glitnir Bank és az Izlandi Központi Bank vezetése és auditorai kaptak, azon demonstrációjukért, amivel bebizonyították, hogy a pénzpiaci ingadozások rendkívül gyorsan képesek egészen kis bankokat egészen naggyá alakítani, majd ugyanezt ugyanilyen sebességgel az ellenkező irányba is megismételve szétzúzni egy egész nemzet gazdaságát.
A matematikai díj is a pénz világában kötött ki, ezt Gideon Gono pénzügyi guru, a zimbabwei jegybank elnöke kapta, aki a gyakorlatban is megismertette honfitársait a nagy számokkal, miután a nemzeti valuta esetében az 1 centestől 100 trillió dollárosig számtalan címletet vezetett be az ország inflációs rátájának 231 millió százalékos robbanásának hatására.
A közegészségügyi díjat már nem a pénzpiaci kockázatok inspirálták. Elena Bodnar, a Chicagói Egyetem orvosi karának tanára egy kettős funkciójú melltartóért nyerte el az Ig Nobelt. Az ukrán származású hölgy a csernobili katasztrófa idején még hazájában élt, így tudta mennyire fontos a felkészülés a váratlan egészségügyi vészhelyzetekre. Két chicagói kollégájával egy olyan melltartót tervezett és szabadalmaztatott, aminek kosarait gázmaszkként is használhatják, tehát egy nukleáris baleset, bioterrorista támadás vagy egy köznapibb példát véve, egy fullasztó füsttel járó tűz esetén a melltartó viselője gyorsan lekapja a fehérneműt, az egyik kosarat a szájához és az orrához illeszti, megmentve saját életét, míg a másikat megoszthatja egy közelben szenvedővel.
Elena Bodnar bemutatja a multifunkciós melltartót gyakorlati alkalmazását. A szenvedő alany a díjat átadó Wolfgang Ketterle, akit 2001-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak
A békedíjat a kockázat kísérleti számszerűsítéséért egy svájci úr, Stephan Bollinger nyerte el. A Berni Egyetem törvényszéki orvosi karának munkatársa négy kollégájával megpróbálta megállapítani, hogy egy teli vagy egy üres sörösüvegnek van nagyobb esélye, hogy betörje valakinek a fejét. Modellező agyag alkalmazásával egy fürdőkádban függőlegesen sörösüvegeket helyeztek el kis fakockákkal a felfelé néző végükön. A kísérletből, melyben különböző magasságokból 1 kilogramm súlyú fémgolyókat ejtettek a kockákra, megállapítható volt, hogy az üres üveg sokkal veszélyesebb fegyver. A teli üvegek szétzúzásához ugyanis elegendő 30 joule energia, míg az üresek 40 joule-nak is képesek ellenállni, egyébként mindkettő elegendő az emberi koponya gyengébb területeinek betöréséhez.
A kémiai Ig Nobelhez is az alkohol útján jutunk el, amit Javier Morales, Miguel Apátiga és Victor Castano vihetett haza a mexikói Független Nemzeti Egyetem színeiben a rendkívül népszerű tequila egy új, békés és kockázatmentes alkalmazásáért. Felfedezésük lényege, hogy a nemzeti ital kiválóan alkalmazható egy rendkívül erős félvezető, a gyémántvékonyrétegek előállításához.
A fizikai díj egy aprólékos gravitációs tanulmány elismerése, ami megadja a választ arra a kérdésre, amit rendszerint csak a gyerekek mernek megkérdezni: miért nem esnek hasra a terhes nénik? Tény, hogy a négylábú emlősöknél az anyai-teher a mellső és a hátsó lábak között kiegyensúlyozódik, míg a két lábon járók esetében a pocak és benne a baba veszélyesen kidomborodik, jogosan merült fel tehát a kérdés a Cincinatti, a Harvard és a Texas Egyetemek antropológus triójában, hogyan élték túl ezt az időszakot jóval primitívebb őseink. Katherine Whitcombe, Daniel E. Lieberman és Liza J. Shapiro válasza szerint a nőknek jóval fajsúlyosabb görbület található a gerincoszlop alsó részében, mint a férfiaknak, ami a törzs felső részét hátrább tolja, javítva testük egyensúlyát a terhesség alatt.
Donald Unger, egy kaliforniai allergológus egy másik régóta megválaszolatlan kérdést kezdett boncolgatni, amire még az anyukája figyelmeztette gyermekkorában, miszerint az ujjpercek morzsolgatása köszvényt okoz. Kisgyermekként ez minden fenntartás nélkül elfogadta, azonban lázadó tizenévesként már kezdte megkérdőjelezni a fenti bölcsességet. Hosszas, kontrollált kísérletbe kezdett, a bal kezének ujjperceit naponta kétszer megropogtatta, jobb kezén azonban nem végezte el ezt a sokak számára idegesítő műveletet. A kísérletet több mint 60 évig folytatta és soha nem jelentkezett izületi gyulladás egyik kezénél sem. "Anya, tévedtél" - mondta az ég felé fordítva tekintetét. Most, hogy ezt a kérdést letudta, a következő, amire választ szeretne kapni, hogy mi szükség van a brokkoli fogyasztására?
Az állatorvosi díj - mert ilyen is van - egy brit kutatópárosé lett, akik a tejképződés titkaiba vetették bele magukat. Catherine Douglas és Peter Rowlinson 516 tehenészetet végigjárva megállapította, hogy azok a tehenek, akiket rendszeresen a nevükön szólítanak - természetesen kedvesen - jóval több tejet adnak, mint anonimitásba száműzött társaik. "A tehenek boldogabbak és nyugodtabbak, ha egy kicsit több figyelmet fordítunk rájuk, ami elősegíti a tej termelődését is" - magyarázta Douglas.
Végül szóljunk a biológiai díjról, aminek köszönhetően a japán tudósok sem maradtak ki az idei gálából. Fumiaki Taguchi, a Kitasoto Egyetem kutatógárdájával bebizonyította, hogy az óriáspandák ürülékéből kinyert baktériumok képesek több mint 90 százalékkal csökkenteni a konyhai hulladékokat, ami alapvetően nem is olyan haszontalan. Ezt a pandák mérhetetlen bambuszfogyasztásából következtették ki, a 150 kilós állatok naponta 9-14 kilogramm bambuszt tömnek magukba, aminek nem kis teljesítmény a lebontása.
A kutatók 270 baktériumot azonosítottak a pandaürülékben, amiből végül ötöt választottak ki, ezek tűntek a leghatékonyabbnak. A győztes baktériumokat 70-100 kilogramm hulladékkal zárták össze, amiből 17 hét elteltével mindössze 3 kilogramm maradt.
Több hasonló mellett ezek a kérdések inspirálták az idei Ig Nobel díjak odaítélését, amit szokás szerint a Harvard Egyetemen adtak át a Valószínűtlen Kutatások Évkönyve által szervezett ünnepség keretében.
Az elmúlt és a jelenlegi időszakban gyűrűző gazdasági válság fényében az idén az ellen-Nobel témája a kockázat volt. Talán ezért is előzte meg a legnagyobb vívódás a gazdasági díj odaítélését, amit végül négy izlandi pénzintézet, a Kaupthing Bank, a Landsbanki, a Glitnir Bank és az Izlandi Központi Bank vezetése és auditorai kaptak, azon demonstrációjukért, amivel bebizonyították, hogy a pénzpiaci ingadozások rendkívül gyorsan képesek egészen kis bankokat egészen naggyá alakítani, majd ugyanezt ugyanilyen sebességgel az ellenkező irányba is megismételve szétzúzni egy egész nemzet gazdaságát.A matematikai díj is a pénz világában kötött ki, ezt Gideon Gono pénzügyi guru, a zimbabwei jegybank elnöke kapta, aki a gyakorlatban is megismertette honfitársait a nagy számokkal, miután a nemzeti valuta esetében az 1 centestől 100 trillió dollárosig számtalan címletet vezetett be az ország inflációs rátájának 231 millió százalékos robbanásának hatására.
A közegészségügyi díjat már nem a pénzpiaci kockázatok inspirálták. Elena Bodnar, a Chicagói Egyetem orvosi karának tanára egy kettős funkciójú melltartóért nyerte el az Ig Nobelt. Az ukrán származású hölgy a csernobili katasztrófa idején még hazájában élt, így tudta mennyire fontos a felkészülés a váratlan egészségügyi vészhelyzetekre. Két chicagói kollégájával egy olyan melltartót tervezett és szabadalmaztatott, aminek kosarait gázmaszkként is használhatják, tehát egy nukleáris baleset, bioterrorista támadás vagy egy köznapibb példát véve, egy fullasztó füsttel járó tűz esetén a melltartó viselője gyorsan lekapja a fehérneműt, az egyik kosarat a szájához és az orrához illeszti, megmentve saját életét, míg a másikat megoszthatja egy közelben szenvedővel.
Elena Bodnar bemutatja a multifunkciós melltartót gyakorlati alkalmazását. A szenvedő alany a díjat átadó Wolfgang Ketterle, akit 2001-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak
A békedíjat a kockázat kísérleti számszerűsítéséért egy svájci úr, Stephan Bollinger nyerte el. A Berni Egyetem törvényszéki orvosi karának munkatársa négy kollégájával megpróbálta megállapítani, hogy egy teli vagy egy üres sörösüvegnek van nagyobb esélye, hogy betörje valakinek a fejét. Modellező agyag alkalmazásával egy fürdőkádban függőlegesen sörösüvegeket helyeztek el kis fakockákkal a felfelé néző végükön. A kísérletből, melyben különböző magasságokból 1 kilogramm súlyú fémgolyókat ejtettek a kockákra, megállapítható volt, hogy az üres üveg sokkal veszélyesebb fegyver. A teli üvegek szétzúzásához ugyanis elegendő 30 joule energia, míg az üresek 40 joule-nak is képesek ellenállni, egyébként mindkettő elegendő az emberi koponya gyengébb területeinek betöréséhez.
A kémiai Ig Nobelhez is az alkohol útján jutunk el, amit Javier Morales, Miguel Apátiga és Victor Castano vihetett haza a mexikói Független Nemzeti Egyetem színeiben a rendkívül népszerű tequila egy új, békés és kockázatmentes alkalmazásáért. Felfedezésük lényege, hogy a nemzeti ital kiválóan alkalmazható egy rendkívül erős félvezető, a gyémántvékonyrétegek előállításához.
A fizikai díj egy aprólékos gravitációs tanulmány elismerése, ami megadja a választ arra a kérdésre, amit rendszerint csak a gyerekek mernek megkérdezni: miért nem esnek hasra a terhes nénik? Tény, hogy a négylábú emlősöknél az anyai-teher a mellső és a hátsó lábak között kiegyensúlyozódik, míg a két lábon járók esetében a pocak és benne a baba veszélyesen kidomborodik, jogosan merült fel tehát a kérdés a Cincinatti, a Harvard és a Texas Egyetemek antropológus triójában, hogyan élték túl ezt az időszakot jóval primitívebb őseink. Katherine Whitcombe, Daniel E. Lieberman és Liza J. Shapiro válasza szerint a nőknek jóval fajsúlyosabb görbület található a gerincoszlop alsó részében, mint a férfiaknak, ami a törzs felső részét hátrább tolja, javítva testük egyensúlyát a terhesség alatt.Donald Unger, egy kaliforniai allergológus egy másik régóta megválaszolatlan kérdést kezdett boncolgatni, amire még az anyukája figyelmeztette gyermekkorában, miszerint az ujjpercek morzsolgatása köszvényt okoz. Kisgyermekként ez minden fenntartás nélkül elfogadta, azonban lázadó tizenévesként már kezdte megkérdőjelezni a fenti bölcsességet. Hosszas, kontrollált kísérletbe kezdett, a bal kezének ujjperceit naponta kétszer megropogtatta, jobb kezén azonban nem végezte el ezt a sokak számára idegesítő műveletet. A kísérletet több mint 60 évig folytatta és soha nem jelentkezett izületi gyulladás egyik kezénél sem. "Anya, tévedtél" - mondta az ég felé fordítva tekintetét. Most, hogy ezt a kérdést letudta, a következő, amire választ szeretne kapni, hogy mi szükség van a brokkoli fogyasztására?
Az állatorvosi díj - mert ilyen is van - egy brit kutatópárosé lett, akik a tejképződés titkaiba vetették bele magukat. Catherine Douglas és Peter Rowlinson 516 tehenészetet végigjárva megállapította, hogy azok a tehenek, akiket rendszeresen a nevükön szólítanak - természetesen kedvesen - jóval több tejet adnak, mint anonimitásba száműzött társaik. "A tehenek boldogabbak és nyugodtabbak, ha egy kicsit több figyelmet fordítunk rájuk, ami elősegíti a tej termelődését is" - magyarázta Douglas.
Végül szóljunk a biológiai díjról, aminek köszönhetően a japán tudósok sem maradtak ki az idei gálából. Fumiaki Taguchi, a Kitasoto Egyetem kutatógárdájával bebizonyította, hogy az óriáspandák ürülékéből kinyert baktériumok képesek több mint 90 százalékkal csökkenteni a konyhai hulladékokat, ami alapvetően nem is olyan haszontalan. Ezt a pandák mérhetetlen bambuszfogyasztásából következtették ki, a 150 kilós állatok naponta 9-14 kilogramm bambuszt tömnek magukba, aminek nem kis teljesítmény a lebontása. A kutatók 270 baktériumot azonosítottak a pandaürülékben, amiből végül ötöt választottak ki, ezek tűntek a leghatékonyabbnak. A győztes baktériumokat 70-100 kilogramm hulladékkal zárták össze, amiből 17 hét elteltével mindössze 3 kilogramm maradt.
