SG.hu·
A génolvasásé a kémia Nobel-díj
A kémiai Nobel-díjat a gének "olvasásának" eljárásáért ítélték oda a Stanford Egyetem tudósának, Roger Kornbergnek, aki ezzel végleg édesapja nyomdokaiba lépett.
Arthur Kronberg 1959-ben a DNS kutatások terén végzett úttörő munkája elismeréseként vehette át a díjat. Ők a történelem hatodik apa-fia Nobel-díjasai. Roger 20 évnyi kutatómunkáját koronázta meg a Svéd Királyi Akadémia. A díjat "az eukarióták transzkripciójának molekuláris alapjai felfedéséért" ítélték oda a rendkívül meglepett professzornak, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem számított az elismerésre.
Roger Kornberg elsőként alkotta meg a transzkripció, azaz átíródás pontos képét molekuláris szinten. Leírta hogyan kerül ki az információ a génekből majd válik molekulákká, úgynevezett hírvivő RNS-ekké, melyek az információt a sejtek fehérjegyártó mechanizmusának átadva központi szerepet játszanak az eukarióták, azaz az emberek, állatok, növények, gombák sejtjeinek működtetésében.
A díj odaítélését az Akadémia a transzkripció megismerésének orvostudományi jelentőségével indokolta. A folyamatban bekövetkező félresiklások ugyanis számos emberi betegségért tehetők felelőssé, ilyen többek közt a rák, a szívbetegségek és a különböző gyulladások. Ennek fényében sokan az életfolyamatok egyik fő mozgatórugójaként tekintenek rá, melybe Kornberg jóvoltából példátlanul részletes betekintést nyert az emberiség.
Emellett Kornberg több, a folyamatban kulcsszerepet játszó összetevőt is részletesen megvizsgált munkatársaival, ilyenek a transzkripciós "tényezők", melyek egy-egy adott gén aktiváló kapcsolóiként szolgálnak. Kornberg munkájának végcélja a folyamat korrigálhatóságának elérése. Ez olyan új terápiákat eredményezhetne, melyekkel ha valami rendellenesség fellép, megakadályozhatnák a kóros elváltozások kialakulását. A professzor az idei díjazottakkal ellentétben egyedüli birtokosa a díjnak, viszont ő is amerikai, így idén eddig ötből öt díj került a tengerentúlra.
Arthur Kronberg 1959-ben a DNS kutatások terén végzett úttörő munkája elismeréseként vehette át a díjat. Ők a történelem hatodik apa-fia Nobel-díjasai. Roger 20 évnyi kutatómunkáját koronázta meg a Svéd Királyi Akadémia. A díjat "az eukarióták transzkripciójának molekuláris alapjai felfedéséért" ítélték oda a rendkívül meglepett professzornak, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem számított az elismerésre.
Roger Kornberg elsőként alkotta meg a transzkripció, azaz átíródás pontos képét molekuláris szinten. Leírta hogyan kerül ki az információ a génekből majd válik molekulákká, úgynevezett hírvivő RNS-ekké, melyek az információt a sejtek fehérjegyártó mechanizmusának átadva központi szerepet játszanak az eukarióták, azaz az emberek, állatok, növények, gombák sejtjeinek működtetésében.A díj odaítélését az Akadémia a transzkripció megismerésének orvostudományi jelentőségével indokolta. A folyamatban bekövetkező félresiklások ugyanis számos emberi betegségért tehetők felelőssé, ilyen többek közt a rák, a szívbetegségek és a különböző gyulladások. Ennek fényében sokan az életfolyamatok egyik fő mozgatórugójaként tekintenek rá, melybe Kornberg jóvoltából példátlanul részletes betekintést nyert az emberiség.
Emellett Kornberg több, a folyamatban kulcsszerepet játszó összetevőt is részletesen megvizsgált munkatársaival, ilyenek a transzkripciós "tényezők", melyek egy-egy adott gén aktiváló kapcsolóiként szolgálnak. Kornberg munkájának végcélja a folyamat korrigálhatóságának elérése. Ez olyan új terápiákat eredményezhetne, melyekkel ha valami rendellenesség fellép, megakadályozhatnák a kóros elváltozások kialakulását. A professzor az idei díjazottakkal ellentétben egyedüli birtokosa a díjnak, viszont ő is amerikai, így idén eddig ötből öt díj került a tengerentúlra.