Informatika és tudomány

Hunter

Villámok főzték az ősi élet táplálékát

Az élet eredetének egyik kulcsát rejthetik a villámcsapások maradványai. Számos baktérium rendelkezik egy génnel, ami a foszfor egy ritka formájának fogyasztást segíti elő.

Az elektromosság folyamatos ostrom alatt tartja a Földet. Másodpercenként 44 villámcsapás éri a bolygót, szabálytalan, esetenként cső vagy tölcsér alakú üveges képződményeket hagyva a megolvadt homokban és talajban. Ezek az úgynevezett fulguritok, vagy villámkövek világszerte megtalálhatók, főként a hegytetőkön és a sivatagi vagy vízparti homokbuckákon. Egy új tanulmány szerint az üledékek tele vannak a foszfor egy ritka formájával, ami kulcsszerepet játszhatott az élet évmilliárdokkal ezelőtti kialakulásában.

Matthew Pasek és Kristin Block, a tucsoni Arizona Egyetem kutatói Afrika és Ausztrália sivatagaiban, valamint az USA talajában talált villámkövekből vett mintát. MRI letapogatásaik kimutatták, hogy az üledékek bővelkednek foszfit és hidrofoszfit ionokban, a foszfor két olyan részlegesen oxidált vegyületében, ami szinte sehol máshol nem található meg a bolygón.

A modern életformák nagyban függnek a foszfortól, a legkisebb baktériumtól a vírusokon át az emberig, minden élőlénynek szüksége van rá az életben maradáshoz. Csontszerkezetünk, metabolizmusunk és DNS-ünk mind a foszfát-iont használják kémiai alapként. Minden amit megeszünk 1 százalékban foszfát. Foszfitot azonban alig találunk a mai Földön, miközben számos baktérium rendelkezik egy génnel, ami elősegíti a foszfit fogyasztást. "Van egy bizonyos gén, ami a foszfitot foszfáttá oxidálja. Mindenfelé megtalálható, számos talajbaktérium rendelkezik ezzel a génnel, köztük az E. coli is" - mondta Pasek. "Nehéz megmondani, milyen régóta van jelen, de egy igen ősi génről van szó."

A jelek szerint egykor fontos lehetett a foszfit, amiből a villámok megközelítőleg 2-3 tonnát állítanak elő évente. Ez épphogy elég lehetett az első életformáknak, és mivel a foszfit gyorsabban oldódik a vízben, mint a foszfát, ideálisnak tűnik egy formálódó élet számára.

Pesek elmélete szerint évmilliárdokkal ezelőtt meteoritok záporoztak a Földre, amik foszfit és hidrofoszfit tonnáit juttatták el a világűrből bolygónkra, melyek létfontosságúak voltak a korai mikrobák számára. Később, ahogy az organizmusok hozzáfértek a kőzetekben elzárt bőséges foszfát készletekhez, megváltoztatták az étrendjüket, de megtartották a ritkább forma elfogyasztásának képességét. "A kutatás megmagyarázza, miért rendelkeznek továbbra is a modern mikroorganizmusok a foszfor ezen formáinak kiválasztási képességével" - mondta John Quinn, a belfasti Queen's Egyetem tudósa. "A foszfor nélkülözhetetlen volt a korai élet számára, aminek még ma is megvan a biológiai emlékeztetője."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dorje #106
    Azt értem, hogy ha mondjuk 1 percet 1 cm-es befőttes guminak veszem, és az 1 perc idő elmúlása számomra az, hogy végigértem az 1 cm-es gumin, függetlenül attól, hogy hány centisre van megnyújtva...
    Azt, hogy gyorsul az üteme abból vették észre, hogy tegnap még x, ma meg már y sebességgel távolodik egy objektum, vagy abból, hogy a távolabbi objektumok nem akkora mértékkel távolodnak gyorsabban, mint amennyivel távolabb vannak... ? Meg egyáltalán, a távolságot nem a vöröseltolódással mérik ?
    (Lehet, hogy utána kellene olvasnom ? )
    Ne de ok, azt mondjuk értem, hogy az idő esetleges tágulása nem játszik bele...
    Csak azt furcsálom, amikor aszongyák "nem tér, hanem tér-idő", na akkor nem érzem stabilnak azt a viszonyítási alapot... na de nem is vagyok kvantumfizikus... megyek is és eszek egy banánt :-D
    köszi a választ :-)
  • Magiszter #105
    Az a lényege a dolognak hogy a tér tágulását úgy vesszük észre hogy egyre nagyobb a távolság az égitestek között, amit megfigyelünk. Van viszonyítási alap. Mivel az idő amit érzékelsz pszichológiai ezért az 1 perc az 1 perc lesz mindig amíg nincs egy másik viszonyítási alapod. Tehát mondjuk ha az X százezer fényévre lévő haveroddal egyszerre elindítotok egy stoppert és az övé kevesebb időt mér mikor megállítjátok akkor vennéd csak észre hogy az X pontban máshogy telik az idő. Ha te mész oda számodra megint csak 1 perc lesz az 1 perc. Remélem azért érthető voltam.
  • dorje #104
    Ha csak a 3 dimenziót vesszük, de tér-időnek (naok, legyen 4...) és az egész cucc egyenletesen tágul (az idő is), akkor nem statikusnak kellene érezni a teret ? Egyáltalán, ha az időt nem statiskusnak vesszük, van értelme a tér tágulásának ütemét méricskélni ?
  • Epikurosz #103
    Fejlődnek a birkák.
  • Telpapa #102
    Ez elgondolkodtató.
  • Telpapa #101
    "Ettől függetlenül nyugodtan hihetsz a Bibliában vagy bármely vallás tanításában. De a hitet ne keverd a tudománnyal és főleg ne próbáld tudományosnak tűnő vagy beállított módszerekkel igazolni. A hit éppen azért hit, mert nem kíván bizonyítást. "

    Teljesen igaz és logikus amit mondasz.De én nem akartam bizonyitani semmit,főleg nem tudományosan.

    Egyépként ez az a pont ahol eltér a véleményünk.Mert számomra az a biblia nem hitvallás,hanem inkább amolyan utmutató.Sokan ugy kezelik ezt az egészet mint egy mesét,aminek semmi valóság alapja,és realitása nincs,pedig korántsem biztos hogy ez igy van.Szerintem nem szabadna ennyire kettéválasztani "vallást(nem a legmegfelelöbb szó ide...) a tudománytól(erre probáltam már több ször is rámutatni).Amit a biblia állit az lehet egy másik hipotézis is,de ezt nem hogy nem vizsgálják hanem egyenesen kinevetik,még akkor is elvetik(vagy elindulnak más irányba figyelembe sem véve)és kijelentik hogy a semmiből,(vagy azt mondják még nem tudjuk majd rájövünk elöbb utobb) minthogy megvizsgálják mi van ha esetleg még is.Itt most nem magáról az isten létezésnek hitéről van szó,vagy egy személyröl,stb hanem hogy inkább találgatnak,behelyettesitenek bármi másra csak erre ne kelljen az embernek aszociállni.
    Tudod sok olyan dolog létezik ezen a világon amit racionálisan,tényekkel nem lehet alátámasztani és még is vannak,és előfordulnak.Természetesen tudományos szempontbol csak a fejvakarás van majd a kijelentés: nem vizsgálható,nem bizonyitható,tehát nincs is.Na ez az a pont ahol szvsz nem szabadna megrekednie ennek az egésznek.Én ezért is nem tudom teljesen külön kezelni olyan modon mint pl te.
  • Telpapa #100
    Ha az a cáfolat valóban tényként kezelhető abban az esetben megjalok én is elötte természetesen.De erröl is szó sincs,pont ezért beszélünk róla.Ha lennének nem lenne miröl beszélni.
  • agyalok #99
    Ha én kétdimenziós vagyok, a barátom megy csak egy, akkor ő nem veszi észre, hogy nem gyorsulok, csak más az útvonalam. Egy kör A pontjából megyünk egyforma és egyenletes sebességgel B pontba. Mivel ő a síkot nem érzékeli, nem látja, hogy én a két pont közötti húron megyek. Neki úgy tűnök, ugyanúgy az íven haladok, csak gyorsulok, s ezért is érek a B-be hamarabb.
    A másik barátom, aki azt állítja, háromdimenziós (amit én józan paraszti ésszel föl nem fogok), nos ő mindig megver ebben a versenyben. Iszonyúan tud menni! Ráadásul még azt is el akarja velem hitetni, hogy őt is le szokta győzni valami számára is rejtélyes alak... Talán valami Négyest mondott, nem tom, sztem kamu.

    Az Egyes egyébként nem hiszi el, hogy én nem haladok nála gyorsabban, és őhozzá képest tulajdonképpen állok, vagyis nulla a sebességem.

    Lehet, hogy a Világegyetem nevű, általunk érzékelt rendszer tágulása sem gyorsul? Tágul egyáltalán, vagy csak mocorog, tekereg, mint a tészta a keverőűstben?
  • KillerBee #98
    Az antropikus elv nem tézis, de nem is találgatás, hanem hipotézis. Ebből fakadóan a témához valamit is konyító emberek soha nem fogják tényként kezelni, mert bizonyíthatatlan. Ne higgy azoknak, akik az antropikus elvet tényként kezelik, mert azok csak kóklerek. De ugyanúgy ne higgy azoknak sem, akik a Biblia vagy pl. a kreacionisták állításait tudományosan bizonyított tényekként kezelik, mert azok is kóklerek. Ilyet még a teológusok sem tesznek, de itt persze a képzett teológusokra gondolok, nem egyes szekták önjelölt guruira.

    Egy hipotézis, elv, elmélet vagy természeti törvény soha nem bizonyítható, csak cáfolható (pl. az elméletnek ellentmondó megfigyelések által), ezért nem is kezelhető tényként. Ha az elmélet helyes előrejelzéseket tesz (mint pl. a relativitáselmélet), akkor az alátámasztja az elméletet, de nem bizonyítja. Sok elmélet viszont olyan előrejelzéseket is tesz, amelyek beválásuk esetén cáfolják az elméletet - a falszifikálhatóság ui. a tudományosság alapkövetelménye.

    Nem érdekes, hogy a tudósok mindig kihangsúlyozzák tudásuk, elméletük vagy feltevésük bizonytalan voltát, ám a kreacionisták és társaik halálbiztosak az állításaikban??? Én a helyedben elgondolkodnék ezen, mert ez nem a tudósok butaságát támasztja alá...

    Vajon a világra nézve milyen ellenőrizhető előrejelzéseket tesz a Biblia vagy pl. a kreacionizmus, melyek be nem válása cáfolná az elméletet vagy a vallást? Ugye, hogy semmilyet?

    Ettől függetlenül nyugodtan hihetsz a Bibliában vagy bármely vallás tanításában. De a hitet ne keverd a tudománnyal és főleg ne próbáld tudományosnak tűnő vagy beállított módszerekkel igazolni. A hit éppen azért hit, mert nem kíván bizonyítást.
    Válasz 'Telpapa' üzenetére (#96)
    http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
    \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
  • moikboy #97
    Érdekes, hogy az ilyen jellegű viták során a vallásos/kreacionista fél mindig eljut egy ehhez hasonló állásponthoz - és meglepő módon mindig akkor, amikor megkapja az érveire a cáfolatot...

    De, hogy válaszoljak is valamit: természetesen mindenki - így te is - azt gondol amit akar, de ha az ember álláspontja logikailag támadható (direkt nem azt írtam, hogy orbitális baromság), akkor illik elfogadnia a cáfolatot.
További bejegyzések a fórumban...