SG.hu·
40 000 éves múltra tekinthet vissza a zene
A valaha fellelt legrégebbi hangszerekről számoltak be német tudósok. A csontból készült furulyák több mint 35 000 évesek lehetnek, azokban az időkben születtek, amikor a modern ember megkezdte Európa benépesítését.
A Tübingeni Egyetem kutatói úgy vélik, leletük azt a sokat vitatott elméletet erősíti, mely szerint a modern ember már kifejlett zenei kultúrával érkezett kontinensünkre. Az eddigi legkorábbi bizonyíték a zenére és a komplex hangszerek használatára 30 000 éves. A németek szerint a zene egyike lehetett azon sajátságoknak, amivel a modern ember előnybe került a neandervölgyiekkel szemben.
A tübingeni csapat három furulyáról számol be a Nature hasábjain, melyeket a délnyugat-németországi Hohle Fels barlangban találtak. A helyszín nem ismeretlen a régészek számára, májusban ugyanezen csapat tagjai a világ legősibbnek tartott Vénusz szobrocskáját találták meg a barlangban. A legjobb állapotban maradt furulya egy keselyű szárnycsontjából készült, 20 centiméter hosszú, az üreges csontba öt lyukat vájtak, egyik végén pedig két V alakú bemetszés helyezkedik el, ami minden bizonnyal a hangszer fúvókáját testesíti meg. A másik két furulyának csak a töredékeit találták meg, ezek nagy valószínűséggel mamutagyarból készültek.
Nicholas Conrad, az egyetem professzora szerint felfedezésük arra utal, hogy a zene akár 40 000 éves múltra is visszatekinthet. "Egyre bizonyosabbá válik, hogy a zene a mindennapok része volt" - mondta. "Számos társadalmi környezetben használhatták: vallási, vagy szórakozási célokból - akárcsak ma."
A kutatók szerint nem csupán a zene, de az emberiség alkotószelleme is jóval nagyobb múltra tekinthet vissza, mint azt eddig gondoltuk. "Amikor a modern ember a kontinensre érkezett, már különböző szimbolikus tárgyakkal, figuratív művészettel, mitológiai lények ábrázolásaival, számos személyes ereklyével, valamint egy kifejlett zenei hagyománnyal rendelkezett" - magyarázta Conrad professzor, aki szerint a művészet és a kultúra a feltételezettnél korábbi megjelenése részben arra is magyarázatot ad, miért élte túl a modern ember a neandervölgyieket. "A zene hozzájárulhatott a nagyobb társadalmi hálózatok fenntartásához, ezáltal feltehetően elősegítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan visszafogottabb, demográfiailag elszigeteltebb neandervölgyi populációkkal szemben" - olvasható a tanulmányban.
Ezt a nézetet vallja Chris Stinger professzor, a Londoni Természettörténeti Múzeum emberi eredet kutatója is. "A furulyák további bizonyítékokkal szolgálnak az akkori idők emberének kifinomultságáról, valamint köztük és a neandervölgyiek között tátongó feltételezhető viselkedési és tudásbeli szakadékról" - mondta. "Véleményem szerint a hangszerek, valamint a 40 000 éves állat- és emberfigurák arra utalnak, hogy az azokat létrehozó hagyományok a modern ember evolúciós történetének egy még korábbi szakaszába - feltehetőleg több mint 50 000 évvel ezelőttre, Afrikába nyúlhatnak vissza. Ennek bizonyítékai azonban még felfedezésre várnak."
A Tübingeni Egyetem kutatói úgy vélik, leletük azt a sokat vitatott elméletet erősíti, mely szerint a modern ember már kifejlett zenei kultúrával érkezett kontinensünkre. Az eddigi legkorábbi bizonyíték a zenére és a komplex hangszerek használatára 30 000 éves. A németek szerint a zene egyike lehetett azon sajátságoknak, amivel a modern ember előnybe került a neandervölgyiekkel szemben.
A tübingeni csapat három furulyáról számol be a Nature hasábjain, melyeket a délnyugat-németországi Hohle Fels barlangban találtak. A helyszín nem ismeretlen a régészek számára, májusban ugyanezen csapat tagjai a világ legősibbnek tartott Vénusz szobrocskáját találták meg a barlangban. A legjobb állapotban maradt furulya egy keselyű szárnycsontjából készült, 20 centiméter hosszú, az üreges csontba öt lyukat vájtak, egyik végén pedig két V alakú bemetszés helyezkedik el, ami minden bizonnyal a hangszer fúvókáját testesíti meg. A másik két furulyának csak a töredékeit találták meg, ezek nagy valószínűséggel mamutagyarból készültek. Nicholas Conrad, az egyetem professzora szerint felfedezésük arra utal, hogy a zene akár 40 000 éves múltra is visszatekinthet. "Egyre bizonyosabbá válik, hogy a zene a mindennapok része volt" - mondta. "Számos társadalmi környezetben használhatták: vallási, vagy szórakozási célokból - akárcsak ma."
A kutatók szerint nem csupán a zene, de az emberiség alkotószelleme is jóval nagyobb múltra tekinthet vissza, mint azt eddig gondoltuk. "Amikor a modern ember a kontinensre érkezett, már különböző szimbolikus tárgyakkal, figuratív művészettel, mitológiai lények ábrázolásaival, számos személyes ereklyével, valamint egy kifejlett zenei hagyománnyal rendelkezett" - magyarázta Conrad professzor, aki szerint a művészet és a kultúra a feltételezettnél korábbi megjelenése részben arra is magyarázatot ad, miért élte túl a modern ember a neandervölgyieket. "A zene hozzájárulhatott a nagyobb társadalmi hálózatok fenntartásához, ezáltal feltehetően elősegítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan visszafogottabb, demográfiailag elszigeteltebb neandervölgyi populációkkal szemben" - olvasható a tanulmányban.
Ezt a nézetet vallja Chris Stinger professzor, a Londoni Természettörténeti Múzeum emberi eredet kutatója is. "A furulyák további bizonyítékokkal szolgálnak az akkori idők emberének kifinomultságáról, valamint köztük és a neandervölgyiek között tátongó feltételezhető viselkedési és tudásbeli szakadékról" - mondta. "Véleményem szerint a hangszerek, valamint a 40 000 éves állat- és emberfigurák arra utalnak, hogy az azokat létrehozó hagyományok a modern ember evolúciós történetének egy még korábbi szakaszába - feltehetőleg több mint 50 000 évvel ezelőttre, Afrikába nyúlhatnak vissza. Ennek bizonyítékai azonban még felfedezésre várnak."