SG.hu·

40 000 éves múltra tekinthet vissza a zene

A valaha fellelt legrégebbi hangszerekről számoltak be német tudósok. A csontból készült furulyák több mint 35 000 évesek lehetnek, azokban az időkben születtek, amikor a modern ember megkezdte Európa benépesítését.

A Tübingeni Egyetem kutatói úgy vélik, leletük azt a sokat vitatott elméletet erősíti, mely szerint a modern ember már kifejlett zenei kultúrával érkezett kontinensünkre. Az eddigi legkorábbi bizonyíték a zenére és a komplex hangszerek használatára 30 000 éves. A németek szerint a zene egyike lehetett azon sajátságoknak, amivel a modern ember előnybe került a neandervölgyiekkel szemben.

A tübingeni csapat három furulyáról számol be a Nature hasábjain, melyeket a délnyugat-németországi Hohle Fels barlangban találtak. A helyszín nem ismeretlen a régészek számára, májusban ugyanezen csapat tagjai a világ legősibbnek tartott Vénusz szobrocskáját találták meg a barlangban. A legjobb állapotban maradt furulya egy keselyű szárnycsontjából készült, 20 centiméter hosszú, az üreges csontba öt lyukat vájtak, egyik végén pedig két V alakú bemetszés helyezkedik el, ami minden bizonnyal a hangszer fúvókáját testesíti meg. A másik két furulyának csak a töredékeit találták meg, ezek nagy valószínűséggel mamutagyarból készültek.

Nicholas Conrad, az egyetem professzora szerint felfedezésük arra utal, hogy a zene akár 40 000 éves múltra is visszatekinthet. "Egyre bizonyosabbá válik, hogy a zene a mindennapok része volt" - mondta. "Számos társadalmi környezetben használhatták: vallási, vagy szórakozási célokból - akárcsak ma."

A kutatók szerint nem csupán a zene, de az emberiség alkotószelleme is jóval nagyobb múltra tekinthet vissza, mint azt eddig gondoltuk. "Amikor a modern ember a kontinensre érkezett, már különböző szimbolikus tárgyakkal, figuratív művészettel, mitológiai lények ábrázolásaival, számos személyes ereklyével, valamint egy kifejlett zenei hagyománnyal rendelkezett" - magyarázta Conrad professzor, aki szerint a művészet és a kultúra a feltételezettnél korábbi megjelenése részben arra is magyarázatot ad, miért élte túl a modern ember a neandervölgyieket. "A zene hozzájárulhatott a nagyobb társadalmi hálózatok fenntartásához, ezáltal feltehetően elősegítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan visszafogottabb, demográfiailag elszigeteltebb neandervölgyi populációkkal szemben" - olvasható a tanulmányban.

Ezt a nézetet vallja Chris Stinger professzor, a Londoni Természettörténeti Múzeum emberi eredet kutatója is. "A furulyák további bizonyítékokkal szolgálnak az akkori idők emberének kifinomultságáról, valamint köztük és a neandervölgyiek között tátongó feltételezhető viselkedési és tudásbeli szakadékról" - mondta. "Véleményem szerint a hangszerek, valamint a 40 000 éves állat- és emberfigurák arra utalnak, hogy az azokat létrehozó hagyományok a modern ember evolúciós történetének egy még korábbi szakaszába - feltehetőleg több mint 50 000 évvel ezelőttre, Afrikába nyúlhatnak vissza. Ennek bizonyítékai azonban még felfedezésre várnak."

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Balumann2009. 07. 08.. 13:06||#27
Azért õk sem vadásznak meg gyûjtögetnek éjjel nappal. A Namíb sivatagban élõ busmanoknak nincs túl sok választások, pl. nincs konkrét céljuk sem, hogy mit vadásszanak, hanem amit találnak. De azért, mert a legtöbb dokfilmben vadászatot mutatnak be, nem az tölti ki életük nagyobb résézt 😊 Vagy te olvastál valamilyen hiteles könyvet, amikben bemutatják az életüket?
© Epikurosz2009. 07. 08.. 12:18||#26
"De ezek az idejük kis részét töltötték ki,"

Ezt vitatnám. Nézd meg a ma még élõ amazonasi vagy afrikai primitív törzseket. nem sokat lazsálnak.
© szlovákiai hun2009. 07. 04.. 12:57||#25
Jogvédõk is voltak már akkor?<#idiota><#banplz>
© Balumann2009. 07. 01.. 18:21||#24
Hát azért kicsit másabb a helyzet, mint pár10ezer évvel ezelõtt 😄 Amúgy biztos, hogy voltak dolgok, amiket mindenkinek kellett csinálni, pl. vadászni szinte biztos, hogy minden férfinak kellett, nõknek gyûjtögetni. De ezek az idejük kis részét töltötték ki, és biztos volt idejük ilyenek kifejlesztésére. Lehet, hogy állathangokat próbáltak elõször utánozni ilyen eszközök segítségével, és így jöhettek rá, hogy ezt fel lehet használni a táncokon, szertartásokon. aztán már csak néhány lépcsõfok, hogy rájöjjenek, bizonyos tulajdonságok módosítják a hangmagasságot, stb.
© gosub2009. 07. 01.. 18:08||#23
Költõi kérdés, ma meg lehet élni hangszerkészítésbõl? <#vigyor2>
© Epikurosz2009. 06. 30.. 13:24||#22
Az i.e. kb. 9500 körül kezdõdõ csiszolt kõkorszakban (neolitikum) már volt munkamegosztás. Én a korábbi idõszakról beszélek, amit a cikk is tárgyal (30-40k évvel ezelõttrõl). Akkor nem volt munkamegosztás, bár az biztosra vehetõ, hogy a közösségeken belül a differenciálódás már végbement (sámán, harcos, pld.), de ez szerintem nem mélyült el annyira, hogy a hangszerkészítés külön szakma lett volna. Abból biztosan nem lehetett megélni. Az igazi munkamegosztás egyébként csak a mezõgazdaság megjelenésével alakult ki, a gyûjtögetõ, vadászó, pásztorkodó népeknél is - a törzsfõnököt és a sámánt leszámítva - csak a nemek szerint alakult ki munkamegosztás. A nõk és a férfiak a rájuk jellemzõ foglalatosságok terén mindenesek voltak. Egy felnõtt férfinak értenie kellett mindenhez, ami a fennmaradádáshoz szükséges volt. Egymás helyett nem végeztek el feladatokat. A változás nem olyan régen, kb. 12 ezer éve következett be.
© gosub2009. 06. 29.. 22:54||#21
Csak hogy okosat írjak, a valóság mindig túlszárnyalja a képzeletet😊 A 80-as években elképzelhetetlennek tartottuk a mobil videotelefont, nem is volt ilyen fogalmunk. Pedig csak bõ 20 éve volt, nem 5-10.000! De talán Leonárdónak sem jutott eszébe, s õ is csak 500 éve élt. Amúgy valahol olvastam néhány kõkori 'bányát' is feltártak, ahol minden bizonnyal a kõszerszámok készítésével foglalkoztak, ami pont a munkamegosztást eredményezte, hisz más tevékenységtõl elvonta idejüket erejüket. Persze rá lehet mondani, hogy korai munkamegosztás, már nem emlékszem mennyire réginek tartották.
Régen is hangszerkészítõ készítette a hangszert, igaz itt a bizonyított régen az aquincumi víziorgona és néhány ókori hangszerábrázolás. Lehet, hogy nem minden hangkeltõ botot képzett ember faragott. De ha megfigyeled szinte minden egyszerûnek tûnõ eszközre van, volt szakma. A legkisebb közösségben a családban is azonnal kialakul a munkamegosztás. Innen egy apró lépés, hogy a környezet adta lehetõségeket egy okos ember kiaknázza. Márpedig a 30.000 éve élt ember ugyanolyan gondolkodó volt mint a mai. Vagy nem?
© Epikurosz2009. 06. 29.. 18:47||#20
Igazad van, majdnem mindenben. Ma a hangszerkészítõ és a zenész nem feltétlenül ugyanaz a személy, de az õsidõkben én szinte biztos vagyok benne, hogy a zenész saját maga készítette el a hangszert, mert nem volt munkamegosztás. Még azt el tudom képzelni, hogy a szülõ a gyerekének, vagy a varászló a tanítványának elkészítette az elsõ hangszert, így átadva a mesterségbeli tudást is.
© gosub2009. 06. 29.. 17:50||#19
Történetesen hangszerkészítõ vagyok. A hangszerkészítéshez nem szükséges hangszeres tudás. A zenészeknek pedig nem szükséges ismerniük a hangszerük mûködését.
Az ilyen egyszerû ajaksípos hangszerek mint a fuvola, vagy furulya viszont pont az a kategória aminél a zenészek igen körültekintõen ismerik a hangszerüket mert közvetlenül õk mûködtetik. Ránézésre vágják, hogy szoprán, alt, tenor, basszus vagy éppen pikoló az.
A zongorának egyetlen húrfeszítõ kulcsa sincsen, hanem hangolószögei, amiket hangolókulcs segítségével hangolunk. Történetesen tudom, hogy a zongorának ~220-~240db húrja van, persze vannak kivételek...s értelem szerint ennyi hangolószöge, amik kb. 15-20 tonna húzóerõt tartanak meg, amit egyszerûen ki lehet számolni. Az üstdob feszítettségét csakugyan nem ismerem.
Amúgy nekem is a zárójeles mondatod volt amin fennakadtam. Ha egy hangszer egyszerû attól még nem könnyû mások által is élvezhetõen játszani rajta és nagy szakmai tudás lehet mögötte. A vonós hangszerek is rendkívül egyszerûek, mégis mesteri szinten kell érteni még az egyszerûnek látszó javításokhoz is, pláne a rajta való játékhoz.
Visszatérve a képen látható fuvolához, látszik rajta a gondos megmunkálás, tapasztalat és gyakorlat, valszeg nem elõször csinált ilyet az illetõ. És manapság is készítenek ilyet az atom és bítkorszakban. Lehet, hogy 200.000 éve is volt már ilyen.
© Pluskast2009. 06. 29.. 08:29||#18
Ok várj! Lemegyek a pincébe és megnézem mit találok<#idiota>