Hunter
Bemutatták a legrégebbi számítógépes zenét
A brit Computer Conservation Society (CCS) archívumából előkerült két 1951-es hangfelvétel, amik a legrégebbi bizonyíthatóan számítógép által generált zenéket tartalmazzák.
A Baa Baa Black Sheep és az In the Mood lerövidített változata 1951 őszén, a BBC Manchester Egyetemen tett látogatásakor készültek. A brit közszolgálati társaság a modern számítógépek előfutáraként számon tartott "Baby" születésének 60. évfordulója kapcsán mutatta be a felvételeket. A zenéket a Baby (hivatalos nevén Small Scale Experimental Machine) kereskedelmi változata, egy Ferranti Mark 1 számítógép játszotta le, ami elsőként kapott memóriaegységet programja tárolásához.
Small Scale Experimental Machine, alias Baby
"Tudomásom szerint ez a világ legkorábbi számítógép által lejátszott zenei felvétele" - nyilatkozott Paul Doornbusch, számítógépes zeneszerző és történész. Az eddigi legrégebbre datált felvétel az amerikai Bell Labs egy IBM nagyszámítógéphez kapcsolódott. "Ezzel kezdődött az egész számítógépes zene dolog, azonban nem ők voltak az elsők, akiknek a számítógépe zenét játszott" - utalt a Bell Labs munkájára Doornbusch.
Az elsőséget egy harmadik gép, a CSIRAC, Ausztrália első digitális számítógépe mondhatja a magáénak, ami "lenyűgözte" közönségét a Colonel Bogey induló (Híd a Kwai folyón c. filmből lehet ismerős) interpretálásával. "Hónapokkal vagy hetekkel előzte meg a manchesteri felvételt" - mondta Doornbusch, hozzátéve, hogy erről eddig még nem sikerült hanganyagot előbányászniuk, tehát jelenleg Manchesteré a dicsőség.
A brit gép zenei adottságainak megörökítése a BBC egy külsős közvetítő csapatának köszönhető, akik egy gyermekműsorhoz vették fel a hanganyagot. Akkoriban a Manchester Egyetem egy Ferranti Mark 1-nek adott otthont, ez volt az első kereskedelmi fogalomba került általános célú számítógép. A zeneprogramot egy matematikus, Christopher Strachey írta, aki jó barátságban volt a számítógépes legenda Alan Turinggal, akit a modern számítógép tudomány egyik atyjának tekintenek.
"Ismereteim szerint Chris Strachey egy dámajáték programot írt, ami megszakításkor a 'God Save the King' dallamot játszotta" - mondta Chris Burton, a CCS tagja, míg mások szerint Strachey a programot kifejezetten zene játszására írta. Akárhogy is, a szeszélyes gép a Baa Baa Black Sheep, a fentebb említett God Save the King, és az In the Mood egy részletét játszotta fel az BBC acetátlemezére, utóbbit kétszeri nekifutásra, amit most a CCS és a Manchester Egyetem közösen adott ki a Ferranti előfutárának tiszteletére.
Egy lap Geoff Tootill, a Baby egyik alkotójának jegyzetfüzetéből, jól példázva, hogy nem akármilyen munka volt a gép programozása
Az 1940-es évek végén a Baby születése után Manchester a számítógépes újítások fellegvárának számított. A Baby és a belőle kifejlődött Ferranti Mark 1 végre univerzális számítógépek voltak, kapacitásuk határain belül bármilyen feladatot elvégeztek, programjuktól függően. Ahogy fentebb említettük a Ferranti már memóriával is rendelkezett, amit egy katódsugárcsőből építettek és 1024 bit programozását tette lehetővé a tudósoknak. A Baby előtt a számítógépeket, mint az ENIAC vagy a Colossus, fizikailag is át kellett építeni, ha valami új feladatot akartak elvégeztetni velük. "Nem volt egyszerű megváltoztatni a munkájukat" - mondta Burton.
A Baby 1948. június 21-én futtatta le első programját, ami meghatározta egy szám legnagyobb együtthatóját. "Ezt a programot kifejezetten a gép alapos megdolgoztatására készítettük, hogy lássuk, hol hibázhat" - magyarázta Geoff Tootill, a Baby egyik építője a BBC Newsnak. "Ha ezt a problémát egy matematikussal oldattuk volna meg, akkor egy másodperc töredéke alatt megkaptuk volna a választ" A cégek azonban meglátták a lehetőséget a Babyben, és beindultak az anyagi csatornák, ami olyan gépeket eredményezett, mint a Mark 1. "Ez volt a számítógépkorszak kezdete" - emlékezett vissza Tootill.
A zeneszám meghallgatása
A Baa Baa Black Sheep és az In the Mood lerövidített változata 1951 őszén, a BBC Manchester Egyetemen tett látogatásakor készültek. A brit közszolgálati társaság a modern számítógépek előfutáraként számon tartott "Baby" születésének 60. évfordulója kapcsán mutatta be a felvételeket. A zenéket a Baby (hivatalos nevén Small Scale Experimental Machine) kereskedelmi változata, egy Ferranti Mark 1 számítógép játszotta le, ami elsőként kapott memóriaegységet programja tárolásához.
Small Scale Experimental Machine, alias Baby
"Tudomásom szerint ez a világ legkorábbi számítógép által lejátszott zenei felvétele" - nyilatkozott Paul Doornbusch, számítógépes zeneszerző és történész. Az eddigi legrégebbre datált felvétel az amerikai Bell Labs egy IBM nagyszámítógéphez kapcsolódott. "Ezzel kezdődött az egész számítógépes zene dolog, azonban nem ők voltak az elsők, akiknek a számítógépe zenét játszott" - utalt a Bell Labs munkájára Doornbusch.
Az elsőséget egy harmadik gép, a CSIRAC, Ausztrália első digitális számítógépe mondhatja a magáénak, ami "lenyűgözte" közönségét a Colonel Bogey induló (Híd a Kwai folyón c. filmből lehet ismerős) interpretálásával. "Hónapokkal vagy hetekkel előzte meg a manchesteri felvételt" - mondta Doornbusch, hozzátéve, hogy erről eddig még nem sikerült hanganyagot előbányászniuk, tehát jelenleg Manchesteré a dicsőség.
A brit gép zenei adottságainak megörökítése a BBC egy külsős közvetítő csapatának köszönhető, akik egy gyermekműsorhoz vették fel a hanganyagot. Akkoriban a Manchester Egyetem egy Ferranti Mark 1-nek adott otthont, ez volt az első kereskedelmi fogalomba került általános célú számítógép. A zeneprogramot egy matematikus, Christopher Strachey írta, aki jó barátságban volt a számítógépes legenda Alan Turinggal, akit a modern számítógép tudomány egyik atyjának tekintenek.
"Ismereteim szerint Chris Strachey egy dámajáték programot írt, ami megszakításkor a 'God Save the King' dallamot játszotta" - mondta Chris Burton, a CCS tagja, míg mások szerint Strachey a programot kifejezetten zene játszására írta. Akárhogy is, a szeszélyes gép a Baa Baa Black Sheep, a fentebb említett God Save the King, és az In the Mood egy részletét játszotta fel az BBC acetátlemezére, utóbbit kétszeri nekifutásra, amit most a CCS és a Manchester Egyetem közösen adott ki a Ferranti előfutárának tiszteletére.
Egy lap Geoff Tootill, a Baby egyik alkotójának jegyzetfüzetéből, jól példázva, hogy nem akármilyen munka volt a gép programozása
Az 1940-es évek végén a Baby születése után Manchester a számítógépes újítások fellegvárának számított. A Baby és a belőle kifejlődött Ferranti Mark 1 végre univerzális számítógépek voltak, kapacitásuk határain belül bármilyen feladatot elvégeztek, programjuktól függően. Ahogy fentebb említettük a Ferranti már memóriával is rendelkezett, amit egy katódsugárcsőből építettek és 1024 bit programozását tette lehetővé a tudósoknak. A Baby előtt a számítógépeket, mint az ENIAC vagy a Colossus, fizikailag is át kellett építeni, ha valami új feladatot akartak elvégeztetni velük. "Nem volt egyszerű megváltoztatni a munkájukat" - mondta Burton.
A Baby 1948. június 21-én futtatta le első programját, ami meghatározta egy szám legnagyobb együtthatóját. "Ezt a programot kifejezetten a gép alapos megdolgoztatására készítettük, hogy lássuk, hol hibázhat" - magyarázta Geoff Tootill, a Baby egyik építője a BBC Newsnak. "Ha ezt a problémát egy matematikussal oldattuk volna meg, akkor egy másodperc töredéke alatt megkaptuk volna a választ" A cégek azonban meglátták a lehetőséget a Babyben, és beindultak az anyagi csatornák, ami olyan gépeket eredményezett, mint a Mark 1. "Ez volt a számítógépkorszak kezdete" - emlékezett vissza Tootill.
A zeneszám meghallgatása