Hunter
A kémiában keresendő Stradivari titka?
A hegedűkészítők évszázadok óta próbálják újraalkotni a Stradivarius, a köznyelvben egyszerűen Stradivari és Guarneri hegedűk páratlan hangját. Egy magyar származású amerikai professzor úgy véli megtalálta a rejtély kulcsát.
A szegedi születésű Joseph Nagyváry, a Texas A&M Egyetem biokémia professzora már 1976-ban lefektette elméletét, mely szerint nem pusztán a fa és a hangszer szerkezete, hanem az alkalmazott vegyszerek adják ezeknek a neves hegedűknek a jellegzetes hangját. Az elmélet, amit sokan kétségbevontak most kísérleti megerősítést kapott az egyetem elektron mikroszonda laboratóriumától.
"Kutatásom teljes egészében azon a feltevésen alapult, hogy a nagy mesterek által alkalmazott fa erőteljes vegyi kezelésen esett át, aminek közvetlen szerepe volt a Stradivarius és a Guarneri nagyszerű hangjára" - magyarázta Nagyváry, aki a hangszerek restaurálásán dolgozó szakemberektől szerzett be famintákat. Előzetes elemzéseinek eredményei 2006-ban jelentek meg a Nature magazinban, melyek szerint a fa durva kémiai kezelésen ment át, a vegyszert azonban nem sikerült beazonosítania. A jelenlegi tanulmányhoz a kutatók hamuvá égették a faforgácsokat, ez ugyanis az egyetlen módja, hogy pontos adatokat kapjanak a bennük rejlő kémiai elemekről. Az elemzés számos vegyületet észlelt a fában, többek közt bóraxot, fluoridokat, krómot és vas sókat.
"A bórax igen nagy múltra tekint vissza mint tartósító. Alkalmazása egészen az ősi egyiptomiakig nyúlik vissza, akik a mumifikáláshoz használták, majd később rovarirtószerként is alkalmazták" - tette hozzá Nagyváry. "A vegyületek jelenléte kivétel nélkül a hegedűkészítők és a helyi patikák közötti együttműködésre utal. Feltehetőleg tartósítási céllal kezelhették a fát. Mind Stradivari, mind Guarneri meg szerette volna óvni hangszereiket a férgektől, melyek igen gyakoriak voltak abban az időben."
Antonio Stradivari (1644-1737) körülbelül 1200 hegedűt készített és csak a legtehetősebbeknek adta el műremekeit. Napjainkig hozzávetőleg 600 Stradivarius hegedű maradt fenn, értékük egyenként 5 millió amerikai dollár körül mozog. A kevésbé ismert Guarneri del Gesu életútja leginkább van Goghéra emlékeztet, akinek életében nem sikerült sikert kovácsolnia alkotásaiból, ma azonban hangszereit a szakértők minőségileg egyenrangúnak tekintik Stradivari műveivel, áruk is ennek megfelelően kalkulálandó.
Nagyváry egy egykor Albert Einstein tulajdonában lévő hangszerrel tanult hegedülni. Évtizedeken át kutatta, hogyan volt képes Stradivari elemi iskolával, mindenféle tudományos képzés nélkül ilyen páratlan hangú hangszerek előállítására. "A mostani kutatási eredmények nagy örömmel töltenek el, mivel azt bizonyítják, amit 33 évvel ezelőtt felvetettem, azaz az általános nézetekkel ellentétben a nagy mesterek által alkalmazott fa nem volt természetes, mentes a külső elemektől. Bizonyos ásványokkal kémiailag kezelték az anyagot, melyek a kísérleteink alapján nagy szerepet játszhattak az antik hangszerek hangszínbeli finomításánál."
Nagyváry úgy véli, felfedezése nagy érdeklődésre tart majd számot a művészettörténészek körében és megváltoztathatja a minőségi hegedűk előállítási eljárásait. Reméljük a magyar tudós 33 éves fáradozásairól nem az Ig-Nobel díjkiosztóján hallunk újra.
A szegedi születésű Joseph Nagyváry, a Texas A&M Egyetem biokémia professzora már 1976-ban lefektette elméletét, mely szerint nem pusztán a fa és a hangszer szerkezete, hanem az alkalmazott vegyszerek adják ezeknek a neves hegedűknek a jellegzetes hangját. Az elmélet, amit sokan kétségbevontak most kísérleti megerősítést kapott az egyetem elektron mikroszonda laboratóriumától.
"Kutatásom teljes egészében azon a feltevésen alapult, hogy a nagy mesterek által alkalmazott fa erőteljes vegyi kezelésen esett át, aminek közvetlen szerepe volt a Stradivarius és a Guarneri nagyszerű hangjára" - magyarázta Nagyváry, aki a hangszerek restaurálásán dolgozó szakemberektől szerzett be famintákat. Előzetes elemzéseinek eredményei 2006-ban jelentek meg a Nature magazinban, melyek szerint a fa durva kémiai kezelésen ment át, a vegyszert azonban nem sikerült beazonosítania. A jelenlegi tanulmányhoz a kutatók hamuvá égették a faforgácsokat, ez ugyanis az egyetlen módja, hogy pontos adatokat kapjanak a bennük rejlő kémiai elemekről. Az elemzés számos vegyületet észlelt a fában, többek közt bóraxot, fluoridokat, krómot és vas sókat."A bórax igen nagy múltra tekint vissza mint tartósító. Alkalmazása egészen az ősi egyiptomiakig nyúlik vissza, akik a mumifikáláshoz használták, majd később rovarirtószerként is alkalmazták" - tette hozzá Nagyváry. "A vegyületek jelenléte kivétel nélkül a hegedűkészítők és a helyi patikák közötti együttműködésre utal. Feltehetőleg tartósítási céllal kezelhették a fát. Mind Stradivari, mind Guarneri meg szerette volna óvni hangszereiket a férgektől, melyek igen gyakoriak voltak abban az időben."
Antonio Stradivari (1644-1737) körülbelül 1200 hegedűt készített és csak a legtehetősebbeknek adta el műremekeit. Napjainkig hozzávetőleg 600 Stradivarius hegedű maradt fenn, értékük egyenként 5 millió amerikai dollár körül mozog. A kevésbé ismert Guarneri del Gesu életútja leginkább van Goghéra emlékeztet, akinek életében nem sikerült sikert kovácsolnia alkotásaiból, ma azonban hangszereit a szakértők minőségileg egyenrangúnak tekintik Stradivari műveivel, áruk is ennek megfelelően kalkulálandó.
Nagyváry egy egykor Albert Einstein tulajdonában lévő hangszerrel tanult hegedülni. Évtizedeken át kutatta, hogyan volt képes Stradivari elemi iskolával, mindenféle tudományos képzés nélkül ilyen páratlan hangú hangszerek előállítására. "A mostani kutatási eredmények nagy örömmel töltenek el, mivel azt bizonyítják, amit 33 évvel ezelőtt felvetettem, azaz az általános nézetekkel ellentétben a nagy mesterek által alkalmazott fa nem volt természetes, mentes a külső elemektől. Bizonyos ásványokkal kémiailag kezelték az anyagot, melyek a kísérleteink alapján nagy szerepet játszhattak az antik hangszerek hangszínbeli finomításánál."
Nagyváry úgy véli, felfedezése nagy érdeklődésre tart majd számot a művészettörténészek körében és megváltoztathatja a minőségi hegedűk előállítási eljárásait. Reméljük a magyar tudós 33 éves fáradozásairól nem az Ig-Nobel díjkiosztóján hallunk újra.