Hunter
Veterán űrhajós vezetheti a NASA-t
A Fehér Ház Charles Boldent nevezte a NASA igazgatói posztjára, ezzel az űrügynökség története során másodszor kaphat űrhajós múlttal rendelkező vezetőt, és első alkalommal afroamerikait.
A nyugalmazott tengerészgyalogos vezérőrnagy talán legemlékezetesebb küldetése a Hubble Űrtávcsövet 1990-ben pályára állító űrsikló-repülés, ahol pilótaként tevékenykedett, később pedig parancsnokként vendégül láthatta a Discovery fedélzetén Szergej Krikalevet, az első orosz kozmonautát, aki a két nemzet együttműködési programjának keretében amerikai űrjárműre szállhatott. Bolden Obama elnök megválasztása óta számít az első számú jelöltnek a poszt betöltésére. Barack Obama helyettesnek elnöki kampánya első számú űrtanácsadóját, Lori Garvert jelölte.
Bolden jelölése négy hónappal Mike Griffin, a Bush kormány által kinevezett rakétatudós távozása után érkezett. "Ennél jobban nem dönthetett volna az elnök" - nyilatkozott Griffin a CBS-nek. "Charlie Bolden tökéletes pilóta, veterán űrhajós és egy régi barát. Életét hazája szolgálatában töltötte, a NASA jó kezekben lesz."
Az Obama kormánynak nehéz dolga volt elfogadható helyettest találni, miután nem kívánták meghosszabbítani Griffin kinevezését. Állítólag számos jelölt megfordult a Fehér Házban, mire egyöntetűen letették Bolden mellett a voksukat. Műszaki nézetei, vezetői képességei és józansága miatt a NASA-n belül nagy tiszteletnek örvendő Boldent természetesen örömmel fogadták az ügynökségen belül. Bill Nelson szenátor, aki 1986-ban együtt repült Boldennel, hetek óta lobbizik Obamánál Bolden jelöléséért, a jelenlegi nehéz helyzetben ugyanis nem lát alkalmasabb személyt a poszt betöltésére egykori űrhajóstársánál.
Amennyiben a Kongresszus jóváhagyja a döntést, Bolden nem akármilyen kihívásokkal fogja szembetalálni magát. Az ügynökségnek semmilyen saját űrjármű nem áll a rendelkezésére az űrsiklók 2010-re beütemezett nyugdíjazása és az Ares I rakéta 2015-ös szolgálatba állítása között. Jelenleg a Lockheed Martin nyugalmazott űrrepülési vezetője, Norman Augustine által elnökölt bizottság keresi a lehetséges alternatívákat, melyek között szerepel a rendelkezésre álló bővíthető kilövőeszközök űrhajósok szállítására való átalakítása is.
Nem büszkélkedhet a NASA tudományos programja sem, ami még mindig a Bush kormányzat költségcsökkentési intézkedéseitől szenved, két évvel ezelőtt a tudományos küldetésektől vették el ugyanis az Ares finanszírozásához szükséges összegeket. A NASA költségvetése annyira szűkre szabott, hogy "szinte semmit sem lehet jól csinálni, ami áthatja az egész programot" - figyelmeztet Eugene Levy, a Rice Egyetem űrtudósa.
Az űrtársadalom által elismert Bolden a szenátus egyik albizottságának három évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az emberi űrkutatás és a tudomány "párhuzamos törekvés, melyeket kölcsönösen kell támogatni, ha bármelyiknél is sikert akarunk elérni". Bolden egyike volt azoknak is, akik 2004-ben arra ösztönözték a NASA-t, hogy küldjenek egy űrsiklót a Hubble űrtávcsőhöz a most elvégzett javítások elvégzéséhez.
1986 és 1994 között Bolden két űrsikló küldetés pilótája volt, míg két másiknak a parancsnokaként repült, és egy rövid időre a NASA egyik igazgatóhelyettesi tisztét is ellátta. Jelenleg szaktanácsadóként dolgozik és egészen a múlt évig a NASA hajtóműrendszereit ellátó Aerojet anyavállalatát vezette. Többen aggódnak Bolden kapcsolatrendszere miatt. Charles Lurio űrrepülési elemző szerint Bolden figyelmen kívül hagyhatja a kisebb, induló vállalkozásokat az űrrepülési rendszerek kiválasztásakor, a nagy űrrepülési cégeket favorizálva.
A nyugalmazott tengerészgyalogos vezérőrnagy talán legemlékezetesebb küldetése a Hubble Űrtávcsövet 1990-ben pályára állító űrsikló-repülés, ahol pilótaként tevékenykedett, később pedig parancsnokként vendégül láthatta a Discovery fedélzetén Szergej Krikalevet, az első orosz kozmonautát, aki a két nemzet együttműködési programjának keretében amerikai űrjárműre szállhatott. Bolden Obama elnök megválasztása óta számít az első számú jelöltnek a poszt betöltésére. Barack Obama helyettesnek elnöki kampánya első számú űrtanácsadóját, Lori Garvert jelölte.
Bolden jelölése négy hónappal Mike Griffin, a Bush kormány által kinevezett rakétatudós távozása után érkezett. "Ennél jobban nem dönthetett volna az elnök" - nyilatkozott Griffin a CBS-nek. "Charlie Bolden tökéletes pilóta, veterán űrhajós és egy régi barát. Életét hazája szolgálatában töltötte, a NASA jó kezekben lesz."
Az Obama kormánynak nehéz dolga volt elfogadható helyettest találni, miután nem kívánták meghosszabbítani Griffin kinevezését. Állítólag számos jelölt megfordult a Fehér Házban, mire egyöntetűen letették Bolden mellett a voksukat. Műszaki nézetei, vezetői képességei és józansága miatt a NASA-n belül nagy tiszteletnek örvendő Boldent természetesen örömmel fogadták az ügynökségen belül. Bill Nelson szenátor, aki 1986-ban együtt repült Boldennel, hetek óta lobbizik Obamánál Bolden jelöléséért, a jelenlegi nehéz helyzetben ugyanis nem lát alkalmasabb személyt a poszt betöltésére egykori űrhajóstársánál.
Amennyiben a Kongresszus jóváhagyja a döntést, Bolden nem akármilyen kihívásokkal fogja szembetalálni magát. Az ügynökségnek semmilyen saját űrjármű nem áll a rendelkezésére az űrsiklók 2010-re beütemezett nyugdíjazása és az Ares I rakéta 2015-ös szolgálatba állítása között. Jelenleg a Lockheed Martin nyugalmazott űrrepülési vezetője, Norman Augustine által elnökölt bizottság keresi a lehetséges alternatívákat, melyek között szerepel a rendelkezésre álló bővíthető kilövőeszközök űrhajósok szállítására való átalakítása is.
Nem büszkélkedhet a NASA tudományos programja sem, ami még mindig a Bush kormányzat költségcsökkentési intézkedéseitől szenved, két évvel ezelőtt a tudományos küldetésektől vették el ugyanis az Ares finanszírozásához szükséges összegeket. A NASA költségvetése annyira szűkre szabott, hogy "szinte semmit sem lehet jól csinálni, ami áthatja az egész programot" - figyelmeztet Eugene Levy, a Rice Egyetem űrtudósa.
Az űrtársadalom által elismert Bolden a szenátus egyik albizottságának három évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az emberi űrkutatás és a tudomány "párhuzamos törekvés, melyeket kölcsönösen kell támogatni, ha bármelyiknél is sikert akarunk elérni". Bolden egyike volt azoknak is, akik 2004-ben arra ösztönözték a NASA-t, hogy küldjenek egy űrsiklót a Hubble űrtávcsőhöz a most elvégzett javítások elvégzéséhez.
1986 és 1994 között Bolden két űrsikló küldetés pilótája volt, míg két másiknak a parancsnokaként repült, és egy rövid időre a NASA egyik igazgatóhelyettesi tisztét is ellátta. Jelenleg szaktanácsadóként dolgozik és egészen a múlt évig a NASA hajtóműrendszereit ellátó Aerojet anyavállalatát vezette. Többen aggódnak Bolden kapcsolatrendszere miatt. Charles Lurio űrrepülési elemző szerint Bolden figyelmen kívül hagyhatja a kisebb, induló vállalkozásokat az űrrepülési rendszerek kiválasztásakor, a nagy űrrepülési cégeket favorizálva.