Hunter

Ismét holland győzelem a Solar Challenge-en

Idén sem adott esélyt versenytársainak a holland Nuon Solar Team a napelemes autók szokásos éves versenyén.

Az előző két év első helyezése után az áramvonalas járművük rajt-cél győzelmet aratott és megdöntötte a korábbi rekordokat is. Bár a rendezők szerint a World Solar Car Challenge névre keresztelt verseny a baráti versengés szellemében fogant, mégis egyre inkább kezd a kegyetlen, az ellenfelet nem tisztelő Forma-1-re hasonlítani. A titkolózás itt is elsődleges eleme a járművek fejlesztésének, az autókat legtöbbször az utolsó pillanatban, a versenyre minősítő vizsgálatok előtt leplezik le.


Az idei bajnok, a holland Nuna 3

A Solar Challenge egy dán úr, Hans Thostrup agyából pattant ki, aki a lehető legbenzintakarékosabb autót szerette volna megtalálni. Az eredeti elképzelés szerint a verseny győztese az a gép lett volna, amelyik a legnagyobb távolságot tudja megtenni egy liter benzinnel. Némi meglepetésre azonban a BP olajtársaság azzal az ötlettel állt elő, hogy egy ausztráliai országjáró futam keretében kizárólag a Nap energiájának felhasználásával versenyezzenek a nevezők.

A Perth-Sydney távolságot elsőként a Quiet Achiever tette meg 20 nap alatt. A dolog sikerét jelzi, hogy ezt követően a napelemes autók versenye rendszeressé és nemzetközivé vált, és az ausztrál kormány is beszállt a rendezésbe. A kétévente megrendezendő esemény útvonalát végül Darwin és Adelaide között jelölték ki. A verseny 1990-ben átalakult az egyetemi csapatok technikai sportjává, amikor is egy svájci műszaki egyetemisták által épített autó vitte el a pálmát. 1999-ben az ausztrál Aurora csapat diadalmaskodott, azóta azonban a holland Delfti Műszaki Egyetem hallgatói által épített gépek dominálnak.

A Nuon csapat fölénye nem véletlen, a műszaki ipar legjobbjaitól kapnak segítséget. 2003-ban már első pillantásra sokan eldöntötték karcsú és áramvonalas alakja láttán, hogy a Nuna 2 lesz a nagy esélyes, ami akárcsak elődje, a Nuna 1, szintén fejlett űrtechnikákat hordozott magában, köszönhetően az ESA Technológia Átviteli Programjának. Elméletileg ez az autó jóval 160 km/h feletti végsebességre volt képes.

Az aerodinamikailag optimalizált külső burok az űrkutatásban is alkalmazott műanyagokból épült, ami nem csupán szokatlanul könnyűnek, de rendkívül erősnek is bizonyult. Maga a kocsiszekrény szénszálas anyagokból és aramidból, egy a műholdaknál alkalmazott anyagból készült. A külső burkolatot a legjobb hatásfokú gallium-arzenid napcellák borították, melyeket szintén a műholdakból kölcsönöztek.

A hollandok szerint a napcellák a legfontosabb összetevői a napelemes autóknak, amit jól példáz, hogy szinte a teljes felületet beborították velük. A Nuna 3 új burok kialakítást kapott, melynek hatására még könnyebb és áramvonalasabb lett. Emellett a jármű átesett egyúgynevezett stratégiai optimalizációs programon is, mellyel az akkutöltés, a napfény erőssége, a felhők és a pálya alapján állapították meg az ideális sebességet.

A siker nem is maradt el, a Nuna 3 minden eddigi rekordot megdöntött. A 3000 kilométeres utat 29 óra 11 perc alatt tette meg 102,1 km/h-s átlagsebességgel. Ez közel két órával jobb, mint elődjének eredménye. A 2003-as világcsúcs 30 óra 54 perc, míg az átlagsebesség "csupán" 99,4 km/h volt.


A második helyezett Aurora és a michigani Momentum

Az Aurora csapat azért befutott másodiknak, igaz nagy csatát vívtak ezért a helyért is a Michigani Egyetem járművével, a Nunát azonban egyiküknek sem sikerült megszorítani a rajttól kezdve.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Bjuma #33
    Biztos vagyok benne, hogy nem a napelemes autóké a jövő. Valószínű, hogy inkább az üzemanyag szelás autók fognak tért hódítani, amelyek hajtó anyaga a hidrogén. Sőt már most is azok lehetnének többségben az utakon, csakhogy a kőolajban egyenlőre még nagyobb pénz van. Ime egy példa arra, hogy a kapitalizmus nem csak előre lendíti a fejlődést, hanem időnként vissza is fogja. Így tehát, már most is feleslegesen károsítjuk a földlégkörét belsőégésű motorjainkkal. De persze ez az olajmilliárdosokat aligha érdekli.
  • pip #32
    nos vessetek egy pillatast pl erre a cikkre:
    http://www.newsroom.ucla.edu/page.asp?RelNum=6518

    Talan valoban rohadt olcsok lesznek a napelemek? Mert ha igen, akkor az beindithat egy folyamatlancot. Ha olcso, akkor mar tobb szektor is erdekelt benne; ha tobben erdekeltek, akkor nagyobb hangsulyt kap a kutatas; ha jobb eredmenyek lesznek, akkor meg tobben erdekeltek stb... csak el kell indulnia a folyamatnak, es nem szkeptikuskodni es leirni a napelemeket, mint azt itt sokan teszik. Meghogy befuccsolt dolog...
  • Mice #31
    hát csak a dolog másik oldala, hogy űrtech ide v. oda még így is csak ennyivel megy a kicsike. átlag gépben úgyse lesz űrtech már csak költség miatt sem, de ha elkezd emberi járgány lenni és nem törpecar, akkor még ennyi cella se fog ráférni és akkor mennyivel fog menni? szerintem teljes koncepcióváltás kéne
  • Mice #30
    ja, akkor gyere menjünk havat lapátolni az antarktiszra, s közben megnézzük azt a kis széket is :) bár a Planetárium Pesten szerintem jobb volt :)
  • Kryon #29
    Ténleeeg...???
    És,hogy müxik???
    Hadd,nézzük hol a hiba....
  • benczurzs #28
    Egyszerű a megoldás!
    Használatba kéne venni a perpetuum mobile-t
    akkor nem kéne, se benzin, se napcella
    Mert már feltalták......
  • waterman #27
    az sem lenne utolsó szempont, ha a napelemek hatásfokát sikerülne tovább javítani.. most a legjobbak is 15% körüliek, ha nem tévedek.
    a háztetőkre valóban jobban illik a napelem, meg napcella.. ott van hely:)
    ha a Lancia Thesist tényleg egy napféytetőnyi napelem hűti, az szerintem hatalmas előrelépés. 4-5 lóerőt is megeszik a klíma. régebbi autóknál (régebbi konstrukciós klímával) az ember kikapcsolta előzés előtt a klímát..
  • Kryon #26
    Hát az nem meglepő,hogy a Napautó nem mostanában fog divatba jönni.....
    Annyi az egész,hogy a napelem nem egy kimondottan mobil energiaforrás...,de pl. házak ellátására nagyon hasznos....
  • pip #25
    Csak nehany gondolat:
    1) aksi mindenkepp kell legyen benne, mert ejjel nem sut a nap

    2) ezelott 10 evvel egy napfenytetonyi napelem meg a klimat sem tudta volna uzemeltetni. Szerintem nem kell feladni, sok olyan kutatasi terulet van, ahol ugy tunik nincs mar kiut, aztan megiscsak eljon az a bizonyos attores. Elobb-utobb a napelemek is hatekonyabbak lesznek.

    3) az, hogy nincs eleg napfeny, egyreszt a kornyezetszennyezesnek is betudhato, hisz a sok levegoben levo szennyezodes egyharmadaval csokkentette a foldre juto napfeny mennyiseget (az utobbi 200 evben ha nem tevedek). Szoval akkor fustoljunk tovabb es hagyjuk a napelemeket, mert amire eleg fejlett lesz a technologia, addigra mar nem lesz napfeny...
  • FTeR #24
    ment volna fél napig a megengedett sebességgel, egy normális kasznival, esetleg egy olyannal ami a biztonság előírásoknak is megfelel és legalább kényelmes, vagy a soförön kívül egyéb dolgot is képes szállítani.