Hunter

Egy újabb Hold-rejtély oldódott meg

Az Apollo űrhajósok által a Földre lehozott holdkőzetek, illetve a bennük észlelt mágnesesség az 1970-es évek elejétől okoznak fejtörést a tudósoknak.

A mágnesesség forrása körüli kérdésekre az MIT kutatóinak minden eddiginél részletesebb elemzése megadta a választ. Ben Weiss, az MIT Föld, Légköri és Bolygótudományi karának professzora, munkatársaival az Apollo gyűjtemény legidősebb kövét vették szemügyre. A benne észlelt mágneses nyomok arra utalnak, hogy 4,2 milliárd évvel ezelőtt a Hold a Földéhez hasonló folyékony maggal és ennek mozgásaiból eredően egy mágneses dinamóval rendelkezett, ami erős mágneses mezőt generált.

A vizsgált kőzetet régóta megkülönböztetett figyelemmel kezelik. Mint említettük ez a legrégebbi a rendelkezésre álló minták között, azaz a kőzet még nem volt kitéve a későbbi becsapódások okozta megrázkódtatásoknak, ami hajlamos eltörölni a mágneses mezőkre utaló nyomokat. Ez a kőzet minden ismert földi és marsi kőzetnél idősebb. "Sokan vélik úgy, hogy ez a legérdekesebb holdkőzet" - mondta Weiss professzor. A követ az utolsó holdraszállás alkalmával gyűjtötte be az Apollo 17 expedícióval utazó Harrison Schmidt, az egyetlen geológus, aki eddig a Hold felszínén járt.

"Ez az egyik legrégebbi ismert minta" - tette hozzá Ian Garrick-Bethell, az elemző csoport tagja, aki a Science hasábjain tett közzé egy tanulmányt a témában. "Ha ez önmagában nem lenne elegendő, talán ez a legszebb holdkőzet, amin élénk zöld és tejfehér kristályok elegyét figyelhetjük meg" - folytatta.

A csapat halvány mágneses maradványokat tanulmányozott a kőzet egy parányi mintájában. Ehhez egy hagyományos kőzet magnetométert csatlakoztattak egy automatizált robotrendszerhez, ami a korábbi tanulmányokhoz viszonyítva nagyságrendekkel magasabb mérési számot tett lehetővé érjenek el a minta esetében. "Ezzel sokkal részletesebben vizsgálhattuk a kőzet mágnesességét, mint az korábban lehetséges volt" - összegzett Garrick-Bethell.

Az így kapott adatok egyértelműen folyékony magra utalnak, egyben kizárják a többi lehetséges forrást, mint a nagy becsapódások által keltett rövid életű mágneses mezőket, melyek erejüktől függően néhány másodperctől egy napig terjednek. A holdkőzetbe "vésett" bizonyítékok azt mutatják, hogy a mért mágnesességhez évmilliókon át fennálló mágneses környezetre volt szükség, illetve a mágneses mező egy hosszan fennálló mágneses dinamótól származhat. Ezt jó ideje sejtik a tudósok, azonban talán ez az a tézis, ami mind a mai napig a legtöbb vitát váltotta ki a Holddal kapcsolatban, mondta Weiss.

Az Apollo küldetésekig a tudósok többsége meggyőződéssel állította, hogy a Hold egy rideg világként született és soha nem melegedett fel eléggé, hogy folyékony magot alakítson ki. Az expedíciók bebizonyították, hogy hatalmas lávafolyamok hömpölyögtek a Hold felszínén, az elmélet azonban, hogy az égitest valaha is folyékony maggal rendelkezett volna, mind a mai napig vitatott.

A kőzet mágnesezéséhez szükséges mágneses mező ereje egyötöde lehetett a Föld jelenleg uralkodó mágneses mezejének, állapította meg Weiss. "Ez egybecseng a dinamó elmélettel" és beleillik az uralkodó elméletbe, mely szerint a Hold egy Mars-méretű égitest és a Föld ütközéséből született, kilökve kérgeik egy jelentős részét, ami összecsomósodva létrehozta a Holdat. Az új eredmények kiemelik, mennyire keveset tudunk legközelebbi égi szomszédunkról, amit hamarosan újra meglátogatnak az emberek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gothmog #66
    amennyiben?
  • Fikusz Kukisz #65
    "Ez a kőzet minden ismert földi és marsi kőzetnél idősebb."
    Kvázi a hold idősebb mint a föld.
    "beleillik az uralkodó elméletbe, mely szerint a Hold egy Mars-méretű égitest és a Föld ütközéséből született, "
    Van némi ellent mondás.

    :)
  • gothmog #64
    De igen.
    Nukleáris reakció zajlik -atommagok között- nem pedig kémiai. A kavarodást az okozza, hogy a magyarban a hasadóbombát nevezték el "atom"-bombának, úgyhogy a fúziós bombára mást kellett kitalálni, így vettük át a másik, H-bomba elnevezést.
    Az angolban egyszerűbb, hiszen egyrészt fajta szerint is külön beszélnek uránium-, plutónium-, kobalt-, neutron-bombáról, másrészt jobban elterjedt a hasadó (fissziós) és a fúziós bomba elnevezés is. Meg van még rájuk egy csomó szexi/píszi (lol) elnevezés, pl. taktikai nukleáris töltet, első csapás eszköz, ésígytovább. De ezek mind atombombák.
    A H-bomba elnevezés azért is becsapós, mert szigorúan vett hidrogén abban nincs, csak az izotópja, a deutérium, az is vegyületben. A begyújtó hasadóbomba köré lítium-deuteridet halmoznak (a trükkös rész ennek a hogyanja, amiért a Rosenberg-házaspár végül úgy járt, ahogy), és a robbanás pillanatában ez alakul át fúziós "üzemanyaggá".
    Lásd: Teller-Ulam design.
  • Shifter #63
    "amit hamarosan újra meglátogatnak az emberek."

    helyes
  • L3zl13 #62
    "Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességről, hanem mágnesességről van szó. Azt meg a vasmag nem erősíti."

    Kis gondolkodás után esetleg felmerülhetne benned a hasonlóság a mozgó lávában lévő töltött részecskék, és a fémdrótban mozgó elektronok között.
    Ugyanarról a hatásról van szó. Töltött részecskék rendezett mozgásáról, ami mágneses teret generál.

    Nem hiába nevezik gyakran dinamónak a föld belsejét, ami a mágneses mezőt generálja...
  • mcninja #61
    "4,2 milliárd évvel ezelőtt "
  • toto66 #60
    De van bene! C:
    Egyébként azt írtam: másként működik...
    Ja és a fúziós bomba is atombomba, azon kívül, hogy az indításához kell hasadó típusú, ezt a fajtát is szokás így illetni.
  • Doktor Kotász #59
    A hidrogénbomba nem atombomba...
  • Sir Quno Jedi #58
    Most meg már korán...
  • toto66 #57
    Hasadó C: Bocs de már késő van!