Hunter

India is elindult a Hold felé

Helyi idő szerint szerdán sikeresen elstartolt India első földkörüli pályán túli küldetése. Az Indiai Űrkutatási Szervezet, az ISRO saját PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) kilövőjárművével elliptikus átmeneti pályára állította a Chandrayaan-1 Hold-kutató műholdat. A PSLV rakétának, ami 1993-ban mutatkozott be, ez volt a 14. kilövése.

Az 1380 kilogrammos Chandrayaan-1 11 tudományos eszközt szállít fedélzetén, köztük három ESA, két NASA és egy bolgár műszert. A műhold november 8-án foglalja el a Hold felszín feletti 100 kilométeres pályáját. A 11 műszer mellett, melyek a felszínt és annak ásványtartalmát térképezik fel, a műhold rendelkezik egy kis becsapódási szondával is, amit még a fő küldetés megkezdése előtt lő ki a felszín irányába.

Ennek a szondának az adataiból az ISRO tudósai a későbbi leszálló küldetésekhez gyűjtenek ismereteket. Nem egy nemzet gyűjtögeti már az adatokat a Földhöz legközelebb eső égitestről, ami az utóbbi években egyre nagyobb tervek céltáblájává vált. Japán és Kína egyaránt rendelkeznek műholdakkal a Hold körül, Európa Hold-szondája 2006-ban tért vissza, az ESA jelenleg a jövő Hold-küldetésein gondolkozik. Az Egyesült Államok dédelgeti a legmerészebb terveket emberek felküldésével és egy bázis felállításával, a NASA 2009 elején indítja Lunar Reconnaissance Orbiterét.

Az indiai szonda jelenleg egy elnyújtott pályán kering, melynek a Földhöz eső legközelebbi pontja 255 kilométer, a legtávolabbi csúcsa pedig 22860 kilométer. A műhold folyékony üzemanyaggal működő hajtóműve öt beindításból álló sorozattal fogja kitolni ezt a pályát, közelebb víve a Chandrayaan-1-et a holdkörüli pályához. Az utolsó begyújtás után a műhold 1019 x 386194 kilométeres pályán fog keringeni, továbbra is a Föld körül, innen ugrik át a műhold a holdkörüli pályájára, ahol további négy alkalommal indítják be a hajtóművet, hogy fokozatosan elérje működési pályáját, ahol a tervek szerint két éven át fog adatokat gyűjteni.


Az ISRO mérnökei a Chandrayaan-1 műholdhoz csatlakoztatják a becsapódó szondát

Mint fentebb említettük, a Chandrayaan-1 két amerikai építésű műszert is magával vitt, ami az ISRO és a NASA közötti együttműködés eredménye. A NASA hajlandósága, amivel amerikai műszerek feljuttatását engedélyezte egy indiai rakétával, része a két űrügynökség közötti elszigeteltség fokozatos feloldásának, az USA kormánya ugyanis embargót rendelt el az űregyüttműködésekre India atomkísérleteit követően. Az új együttműködési hajlandóságnak köszönhetően egyre több NASA műhold juthat fel a világűrbe indiai rakétákon, ami anyagi szempontból sem előnytelen az Egyesült Államok számára.

India második Chandrayaan küldetése 2012-ben indul, az orbitális egység mellett egy leszállóegységgel és egy holdjáróval felszerelve. A projektet az ISRO az orosz űrügynökséggel, a Roszkozmosszal közösen kivitelezik, a műholdat az ISRO, a másik két egységet az orosz fél fejleszti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • roliika #48
    Műhold csókolom. Olcsóért összerakják, fellövik, oszt onnantól van nekik is, és kérhetnek érte elég brutál pénzeket. Internet, időjárás, navigáció, VIP adatforgalom...és még iszonyat sok területen lehet használni ezeket a napelemes vackokat. És ugye mind mind pénz...sok pénz.

    Épp most állok át koax kábeltől műholdas adásokra. Mert ez digitális és ingyen van, és a jel is erősebb bármilyen furcsán hangzik(hasznos jel).

    Amit a fatáv...ööö t-offline ad kábele digitális akármit, és kűzdenek vele, mert multiplexelt adást azért nem lehet bárhol adni, hát ez műholdon át már évek óta adott.

    Veszel egy beltéri egységet, nagyságrendileg 9-15000Ft között, egy antennát fejjel max 6000ért...és ennyi. Megdöbbentett mikor rájöttem, hogy 20 000ft-ból függetlenítettem magam a kábeltől úgy, hogy jobb minőségben több csatornát nézek ingyen, mint ami a kábelen valaha is jönni fog.

    Bennem még az volt, hogy drága a műholdas adást fogni....most pedig úgy áll a történet, hogy 4 hónap alatt behozza az árát. Vannak kódolt adások mint HBO-k és egyéb adások...ebből a szolgáltató szép pénzt kap...más kérdés, hogy használtan már nehéz olyan digitális beltérit venni, amit ezeket a kódolásokat ne törné. :)
  • roliika #47
    Nem teljesen világos a kérdés Epi. :) Nem tudom hova mászott. Miért tudnám. Hát mégiscsak rossz gazda ha a mi pénzünkkel segít a bankokon...nem? Najó persze máshonnan meg honnét legyen pénze az államnak.

    Mondogatják néha emberek erre-arra, hogy milyen piszkok a bankok...háh nade, ha nem lenne bank rendszer, akkor nagyon nagyon sok ember kerülne nagyon rossz anyagi helyzetbe.

    Ugye hitelt max 20%os THM-el nem kapna senki. Lenne szép uzsorakamat. Diákhitel megszűnne...szóval ezek a dolgok nem biztos, hogy mókás dolgok lennének legalábbis pár 100 000 vagy 1-2 millió ember számára...itthon.

    Hogy jó-e a jelenlegi bankrendszer, nem tudom. De jobbat se nagyon lehetne kitalálni.
  • rudymester #46
    Kicsit megtévesztő csak a hír. Ha felmegyek egy emeletes ház legfelső emeletére akkor én is elindulok a hold felé, csak hamarabb megállok mint a műholdak.
    Nem tudom, hol térül meg egy ilyen kutatás. Persze, fedeznek fel közben technológiákat, de nem állnak anyira jól, hogy megengedhessék maguknak. Esetleg ezel is etetni akarják az 1 milliárd szegény sorban tengődő népet, hogy ezt is elérték...
  • loky #45
    Bakkker...
  • Epikurosz #44
    Roliika, kérdezek tőled 1 nagyon OFF-ot:
    Most, hogy nyakig vagyunk a gazdasági válságban, hová tűnt el BlackRose, aki szerint az állam rossz gazda, de bezzeg most arra jó, hogy a becsődölt bankokat, az adófizetők pénzével, kisegítse??
  • roliika #43
    Az űrrepülés komoly pénzeket hozhat nekik. Nemcsak visz. Nagyon jók matekból, nagyon újszerű meglátásmódjuk van sokszor, és programozásban is a szeren vannak elég keményen.
  • Epikurosz #42
    Kopogd le, mert már végeztek rakétakísérleteket. A Fekete-tenger fölé lőtték a rakétát. Volt már itt szó erről.
  • loky #41
    Embeeeeer...legközelebb azt olvasom hogy Románia is kilépett a világűrbe és "Hold-terjezkedési" szándékai vannak...
  • Epikurosz #40
    babajaga,
    Akkor most rálépek a tyúkszemedre, mert amúgy imádok tyúkszemekre is lépni. :-)
    Egy társadalom szemétségét megállapítani nem nagy kunszt, de figyelembe kell venni, hogy apránként változnak ott a viszonyok.

    Ha már kasztrendszer, akkor vegyük az izraeli viszonyokat: falak, szegregáció, rasszizmus, apartheid, fegyveres erőszakszervek általi elnyomás - minden, amit akarsz. Persze ennek történelmi előzményei vannak - mondanád te - és teljesen igazad van. Őszintén szólva, ha zsidó lennék, én sem tudnám elképzelni az együttélést azokkal a „barbár” palesztinokkal, de ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Azt se feledjük el, hogy Indiában a helyzet javul - legalábbis én ezt látom - Palesztinában meg csak romlik.
    Na, semmi okosabbat nem tudok mondani ennél.
  • dondore #39
    Ha esetleg indiai lennél és nem lenne pénzed a továbbtanulásra akkor itt találhatsz bankot, aki hitelt ad neked:
    http://www.indiaedu.com/education-loans-india/index.html

    hitelt veszel fel, amiből tanulsz -> használható tudást kapsz -> jó állást szerzel -> kiemelkedtél a szegénységből

    Remélem sikerült rávilágitanom az összefüggésekre, ismerek ilyen indiaiakat.

    A demokrácia pedig kormányzati forma, amelyben a hatalom gyakorlásában a nép (majdnem) minden tagja részt vehet származásra való tekintet nélkül. A demokráciában a nép a politikai legitimáció egyetlen forrása. A politikai kérdéseket a nép közvetlenül népszavazáson vagy közvetett módon választott képviselőkön keresztül parlamenti választáson kifejezett többségi döntése alapján határozzák el. No ez van Indiában.

    Kasztrendszer már csak nyomokban, max falukban, ugyanis az 1950-es indiai alkotmány törvénytelennek minősiti (amúgy főleg csak a hinduk alkalmazzák/alkalmazták).

    Ettől függetlenül tényleg elgondolkodtató, hogy a világon a legtöbben ott éheznek, több mint 200 millióan. A gazdasági fejlődés pedig nem a kizárólagos megoldása a problémának.