66
-
#66
amennyiben? -
Fikusz Kukisz #65 "Ez a kőzet minden ismert földi és marsi kőzetnél idősebb."
Kvázi a hold idősebb mint a föld.
"beleillik az uralkodó elméletbe, mely szerint a Hold egy Mars-méretű égitest és a Föld ütközéséből született, "
Van némi ellent mondás.
:) -
#64
De igen.
Nukleáris reakció zajlik -atommagok között- nem pedig kémiai. A kavarodást az okozza, hogy a magyarban a hasadóbombát nevezték el "atom"-bombának, úgyhogy a fúziós bombára mást kellett kitalálni, így vettük át a másik, H-bomba elnevezést.
Az angolban egyszerűbb, hiszen egyrészt fajta szerint is külön beszélnek uránium-, plutónium-, kobalt-, neutron-bombáról, másrészt jobban elterjedt a hasadó (fissziós) és a fúziós bomba elnevezés is. Meg van még rájuk egy csomó szexi/píszi (lol) elnevezés, pl. taktikai nukleáris töltet, első csapás eszköz, ésígytovább. De ezek mind atombombák.
A H-bomba elnevezés azért is becsapós, mert szigorúan vett hidrogén abban nincs, csak az izotópja, a deutérium, az is vegyületben. A begyújtó hasadóbomba köré lítium-deuteridet halmoznak (a trükkös rész ennek a hogyanja, amiért a Rosenberg-házaspár végül úgy járt, ahogy), és a robbanás pillanatában ez alakul át fúziós "üzemanyaggá".
Lásd: Teller-Ulam design. -
#63
"amit hamarosan újra meglátogatnak az emberek."
helyes
-
L3zl13 #62 "Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességről, hanem mágnesességről van szó. Azt meg a vasmag nem erősíti."
Kis gondolkodás után esetleg felmerülhetne benned a hasonlóság a mozgó lávában lévő töltött részecskék, és a fémdrótban mozgó elektronok között.
Ugyanarról a hatásról van szó. Töltött részecskék rendezett mozgásáról, ami mágneses teret generál.
Nem hiába nevezik gyakran dinamónak a föld belsejét, ami a mágneses mezőt generálja... -
mcninja #61 "4,2 milliárd évvel ezelőtt "
-
toto66 #60 De van bene! C:
Egyébként azt írtam: másként működik...
Ja és a fúziós bomba is atombomba, azon kívül, hogy az indításához kell hasadó típusú, ezt a fajtát is szokás így illetni. -
Doktor Kotász #59 A hidrogénbomba nem atombomba... -
#58
Most meg már korán... -
toto66 #57 Hasadó C: Bocs de már késő van! -
toto66 #56 Ja ha nem derült volna ki, az uránnium a hasaddó anyag, a berillium rádium páros a neutronforrás. -
toto66 #55 De bizony van! Annélkül nem indulna be a láncreakació olyan sebességel ami a robbanáshoz kell. Pont az volt a nagyon nehéz a bomba megalkotásánál, hogy nem csak a hagyományos töltetet kellett időzíteni, hanem a besugárzást is, ráadásul lassú neutronokkal, mivel csak az indítja el a folyamatot.
Ezt találtam:
"Az 235U kritikus tömege körülbelül 7 kg, a 239Pu kritikus tömege körülbelül 10 kg.
A bombában a hasadóanyagot úgy kell elrendezni, hogy az szubkritikus maradjon, ezért két vagy több részre osztják. A láncreakció elindításához a hasadóanyagot kémiai robbanótöltettel összepréselik, így kis térfogatban szuperkritikus tömeg egyesül.
Az összepréselés során a berillium olyan közel kerül a rádiumhoz, hogy együtt neutronforrásként üzemelnek. A kibocsátott neutronok hatására megindul a láncreakció."
Perzse többféle atombomba van, de az uránról volt szó, a plútonium bomba vagy a hidrogénbomba is teljesen más. -
Doktor Kotász #54 Szerintem nem érted, hogy mit mondtam.
Ha igaz lenne, hogy a középpontban a legnehezebb elem kerül, akkor az egy homogén urániumgolyó lenne. És akkor az adott nyomáson beindulna egy láncreakció robbanással. Az atombombában sincs külsű neutronforrás, csak nagy nyomás, és sűrűség amit hagyományos robbanóanyag idéz elő.
SZóval éppen azt vezettem le, hogy nem a legnehezebb elem kerül a középpontba. Meg is indokoltam, hogy miért. -
toto66 #53 Ez tévedés! Igaz a mondókád első része (a gravitációs), de robbanás nem következik be, mert ahhoz a kritikus tömeg esetében is lökésszerű lassú neutronokból álló sugárzás kell (lásd atombomba). Helyette csak maghasadás van, amely belőről fűti a bolygót. Ugyanis nem azért van ott igen meleg, mert még nem hült ki, hanem ez a folyamat állandóan termeli a hőt.
A Föld -
Doktor Kotász #52 "Ez a gravitációs mező aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sűrűsége)"
Ebben tévedsz.
A középpontban a legkisebb a gravitáció eredője.
Mert onnan nincs már lefelé, csak felfelé bármelyik irányban. Minden irányból ható gravitációs erőnek van egy ellentétes irányú párja, ami kioltja azt. Az északi sark felőli anyagnak megfelelő, de ellentétes irányú erőt fejt ki a déli sark vonzása.
Ha nem így lenne, akkor az uránium kerülne alulra, ami egy robbanáshoz vezetne.
Tehát, ha haladunk a mag felé, akkor egyre nehezebb fajsúlyú elemek jönnek, de egy ponton ez átbillen, és újra könnyebb anyagok jönnek. -
#51
Rendben van, de akkor a galaxisok miért spirál alakúak? Ott is célszerűbb lenne a gömb forma, nem? (Ilyen alapon, úgy értem.)
egyén: Igaz. Bár lehet, hogy driodkának ez felesleges bonyolítás, hehe. :D Na jó, abbahagyom, mert még rosszabb lesz a benyomásotok rólam. :b
dronkZero: Hát ja, nem sok értelme volt, elismerem. Mentségemre szól viszont, hogy hétfőn megyek a kettesért anyagtudományból, azonban esélyeim finoman fogalmazva sem túlságosan nagyok, ezért feszült vagyok. Nem volt senki a közelben, akivel valamiért konfrontálódhattam így volna, így maradt droidka. -
egyén #50 „. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erősebb.”
Nem a mérete a tömege számit. -
#49
Így van, ne is foglalkozz a fasztronómusok hülyeségeivel, bonts egy sört, és ülj a tévé elé, mindenkinek kényelmesebb lesz. -
#48
Ja, viszont poénnak meg szar... :P Ilyen nulla poénokat én is gyártok naponta kéttucatot, csak nekem van önkritikám, nem teleszemetelni vele a világhálót...
Bár ha jobban belegondolok, itt is ezt csinálom... Jólvan, nem szóltam... :D -
WoodrowWilson #47 Gravitáció. -
bitbandita #46 Találó névválasztás... -
#45
Wow, haver, szétvet az ész, vigyázz! :D
Megnézni nem tudják, ez már igaz, de azért vannak támpontok, ami alapján lehet következtetni. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erősebb. Ez a gravitációs mező aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sűrűsége). -
droidka #44 A sok csalhatatlan orrú (f)asztronómus azon vitázik, hogy milyen magja van egy égitestnek, de milyen jogon rendelik el eleve azt hogy, van-e egyáltalán magja minden csillagnak, bolygónak, holdnak?...
Mert van róla papírjuk, hogy ők tudják, meg már küldtek oda közvetlenül a legmélyébe szondát, meg mert azt már Sztálin elvtárs is megmonta' ,hogy van!!!
:):):)
-
#43
Szerintem az a blog csak egy poén, amit pár haver egymás szórakoztatására ír. Ellenkező esetben aggasztó a helyzet. :D -
#42
Miért? -
valaé valaé ná #41 Gyémántból. -
#40
Húú bazz, epic fail... -
Anakyn #39 Mondjuk aki rajottem.blog.hu-t olvas és egyesül is azzal amit ott leírnak, akkor az meg is érdemli. Mellesleg egy szabad országban élünk, mindenki azt gondol amit szabad. :) -
WoodrowWilson #38 Bizonyos méret felett csak gömb alak képzelhető el. -
Adenoma #37 csak ezek miatt a hülyeségek miatt olvasom el a hozzászólásokat, hogy tudjak fetrengeni rajtad.
OKTASD AZ OKTATÓKAT!!!
( mert a föld középpontjában a nyomás a vasat nem nyomná össze sűrűbbre, mint a pillepalackot.. btw, azt sem tudjuk, mi van ott, csak elméletek vannak rá...) -
gosub #36 A hó és homok is szilárd részecskékből áll, mégis gömbbé formálható:). Ha rengeteg szilárd részecske van hegy méretűtől a porszemig a világűrben és az 'csomósodik' (állítólag így keletkeztek a bolygók) nagy valószínűséggel gömb alakú lesz a különböző erőhatások miatt (centrifugális, gravitációs, gravitációs árapályhatás...). Mint egy formázó kéz. Nem kell hozzá folyékony halmazállapot. -
Doktor Kotász #35 Egyébként engem az lepett meg, hogy emberek azon lepődnek meg, hogy egy gömb alakú szilárd égitest korábban folyékony volt.
Nyílván azért vette fel a gömbformát, mert folyékony volt. Amikor megszilárdult, úgy maradt. Olyan nem létezik, hogy egy égitest szilárdan gömbölyödik ki. Ha a születésekor is szilárd lenne, akor amolyan aszteroidás torzó formát venne fel... -
Doktor Kotász #34 Nem egyszer voltak, hanem többször.
12 ember tette a lábát a Holdra... -
highpoint #33 persze! pálpusztai. azért van ott olyan sok gáz. -
Masakari #32 sajt? -
#31
Na, és akkor a gázóriásoknak miből van a magja? Mondjuk a Jupiternek. Néhány hozzávaló: szén van, extra hőség van, extra nyomás van. Na, lehet spekulálni! Cáfolni nem tudjuk.
-
Archenemy #30 Márpedig az ufók nácik voltak. Láttam is pár horogkeresztes csészealjat, de nagynéném szerint indiából vannak, és a teáspohár alá teszik őket. Szerintem őt is elkapták az ufók, és agymosták. -
Archenemy #29 Nah látom te vágod legalább :p -
#28
Azt a rengeteg információt egyébként nagyon nem ártana szelektálni, meg rendezni is magadban. Mert abba most szépen belefutottál, hogy a két dolog nem mond ellent egymásnak. A Földnek vas(meg egyéb nehézfém)magja van ÉS a mágneses mezejét a köpenyben keringő magma okozza. Nem zárja ki az egyik a másikat.
Illetve ezek nyilván csak elméletek, közvetett bizonyítékokkal, de egyelőre ezek a legjobb tippjeink. -
#27
Náciufós társasággal ne moss össze kérlek! Csak arra hívtam fel a kollega figyelmét, hogy több Apollo küldetés volt, nem egyszer jártak ott.
Ahhoz a bloghoz meg már volt szerencsém, csak annyira szar, hogy többször nem néztem oda vissza...