Egy újabb Hold-rejtély oldódott meg
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#66
amennyiben?
"Ez a kõzet minden ismert földi és marsi kõzetnél idõsebb."
Kvázi a hold idõsebb mint a föld.
"beleillik az uralkodó elméletbe, mely szerint a Hold egy Mars-méretû égitest és a Föld ütközésébõl született, "
Van némi ellent mondás.
😊
Kvázi a hold idõsebb mint a föld.
"beleillik az uralkodó elméletbe, mely szerint a Hold egy Mars-méretû égitest és a Föld ütközésébõl született, "
Van némi ellent mondás.
😊
#64
De igen.
Nukleáris reakció zajlik -atommagok között- nem pedig kémiai. A kavarodást az okozza, hogy a magyarban a hasadóbombát nevezték el "atom"-bombának, úgyhogy a fúziós bombára mást kellett kitalálni, így vettük át a másik, H-bomba elnevezést.
Az angolban egyszerûbb, hiszen egyrészt fajta szerint is külön beszélnek uránium-, plutónium-, kobalt-, neutron-bombáról, másrészt jobban elterjedt a hasadó (fissziós) és a fúziós bomba elnevezés is. Meg van még rájuk egy csomó szexi/píszi (lol) elnevezés, pl. taktikai nukleáris töltet, elsõ csapás eszköz, ésígytovább. De ezek mind atombombák.
A H-bomba elnevezés azért is becsapós, mert szigorúan vett hidrogén abban nincs, csak az izotópja, a deutérium, az is vegyületben. A begyújtó hasadóbomba köré lítium-deuteridet halmoznak (a trükkös rész ennek a hogyanja, amiért a Rosenberg-házaspár végül úgy járt, ahogy), és a robbanás pillanatában ez alakul át fúziós "üzemanyaggá".
Lásd: Teller-Ulam design.
Nukleáris reakció zajlik -atommagok között- nem pedig kémiai. A kavarodást az okozza, hogy a magyarban a hasadóbombát nevezték el "atom"-bombának, úgyhogy a fúziós bombára mást kellett kitalálni, így vettük át a másik, H-bomba elnevezést.
Az angolban egyszerûbb, hiszen egyrészt fajta szerint is külön beszélnek uránium-, plutónium-, kobalt-, neutron-bombáról, másrészt jobban elterjedt a hasadó (fissziós) és a fúziós bomba elnevezés is. Meg van még rájuk egy csomó szexi/píszi (lol) elnevezés, pl. taktikai nukleáris töltet, elsõ csapás eszköz, ésígytovább. De ezek mind atombombák.
A H-bomba elnevezés azért is becsapós, mert szigorúan vett hidrogén abban nincs, csak az izotópja, a deutérium, az is vegyületben. A begyújtó hasadóbomba köré lítium-deuteridet halmoznak (a trükkös rész ennek a hogyanja, amiért a Rosenberg-házaspár végül úgy járt, ahogy), és a robbanás pillanatában ez alakul át fúziós "üzemanyaggá".
Lásd: Teller-Ulam design.
#63
"amit hamarosan újra meglátogatnak az emberek."
helyes <#eljen>
helyes <#eljen>
ಠ_ಠ
#62
"Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességrõl, hanem mágnesességrõl van szó. Azt meg a vasmag nem erõsíti."
Kis gondolkodás után esetleg felmerülhetne benned a hasonlóság a mozgó lávában lévõ töltött részecskék, és a fémdrótban mozgó elektronok között.
Ugyanarról a hatásról van szó. Töltött részecskék rendezett mozgásáról, ami mágneses teret generál.
Nem hiába nevezik gyakran dinamónak a föld belsejét, ami a mágneses mezõt generálja...
Kis gondolkodás után esetleg felmerülhetne benned a hasonlóság a mozgó lávában lévõ töltött részecskék, és a fémdrótban mozgó elektronok között.
Ugyanarról a hatásról van szó. Töltött részecskék rendezett mozgásáról, ami mágneses teret generál.
Nem hiába nevezik gyakran dinamónak a föld belsejét, ami a mágneses mezõt generálja...
#61
"4,2 milliárd évvel ezelõtt "
<#nyes><#taps><#nyes><#taps><#nyes><#taps><#nyes><#taps><#nyes><#taps>
<#nyes><#taps><#nyes><#taps><#nyes><#taps><#nyes><#taps><#nyes><#taps>
\"Mindig a remény hal meg utóljára\" http://kezdokrisnas.freeblog.hu/ Gouranga
#60
De van bene! C:
Egyébként azt írtam: másként mûködik...
Ja és a fúziós bomba is atombomba, azon kívül, hogy az indításához kell hasadó típusú, ezt a fajtát is szokás így illetni.
Egyébként azt írtam: másként mûködik...
Ja és a fúziós bomba is atombomba, azon kívül, hogy az indításához kell hasadó típusú, ezt a fajtát is szokás így illetni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
A hidrogénbomba nem atombomba...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#58
Most meg már korán...
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#57
Hasadó C: Bocs de már késõ van!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#56
Ja ha nem derült volna ki, az uránnium a hasaddó anyag, a berillium rádium páros a neutronforrás.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#55
De bizony van! Annélkül nem indulna be a láncreakació olyan sebességel ami a robbanáshoz kell. Pont az volt a nagyon nehéz a bomba megalkotásánál, hogy nem csak a hagyományos töltetet kellett idõzíteni, hanem a besugárzást is, ráadásul lassú neutronokkal, mivel csak az indítja el a folyamatot.
Ezt találtam:
"Az 235U kritikus tömege körülbelül 7 kg, a 239Pu kritikus tömege körülbelül 10 kg.
A bombában a hasadóanyagot úgy kell elrendezni, hogy az szubkritikus maradjon, ezért két vagy több részre osztják. A láncreakció elindításához a hasadóanyagot kémiai robbanótöltettel összepréselik, így kis térfogatban szuperkritikus tömeg egyesül.
Az összepréselés során a berillium olyan közel kerül a rádiumhoz, hogy együtt neutronforrásként üzemelnek. A kibocsátott neutronok hatására megindul a láncreakció."
Perzse többféle atombomba van, de az uránról volt szó, a plútonium bomba vagy a hidrogénbomba is teljesen más.
Ezt találtam:
"Az 235U kritikus tömege körülbelül 7 kg, a 239Pu kritikus tömege körülbelül 10 kg.
A bombában a hasadóanyagot úgy kell elrendezni, hogy az szubkritikus maradjon, ezért két vagy több részre osztják. A láncreakció elindításához a hasadóanyagot kémiai robbanótöltettel összepréselik, így kis térfogatban szuperkritikus tömeg egyesül.
Az összepréselés során a berillium olyan közel kerül a rádiumhoz, hogy együtt neutronforrásként üzemelnek. A kibocsátott neutronok hatására megindul a láncreakció."
Perzse többféle atombomba van, de az uránról volt szó, a plútonium bomba vagy a hidrogénbomba is teljesen más.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Szerintem nem érted, hogy mit mondtam.
Ha igaz lenne, hogy a középpontban a legnehezebb elem kerül, akkor az egy homogén urániumgolyó lenne. És akkor az adott nyomáson beindulna egy láncreakció robbanással. Az atombombában sincs külsû neutronforrás, csak nagy nyomás, és sûrûség amit hagyományos robbanóanyag idéz elõ.
SZóval éppen azt vezettem le, hogy nem a legnehezebb elem kerül a középpontba. Meg is indokoltam, hogy miért.
Ha igaz lenne, hogy a középpontban a legnehezebb elem kerül, akkor az egy homogén urániumgolyó lenne. És akkor az adott nyomáson beindulna egy láncreakció robbanással. Az atombombában sincs külsû neutronforrás, csak nagy nyomás, és sûrûség amit hagyományos robbanóanyag idéz elõ.
SZóval éppen azt vezettem le, hogy nem a legnehezebb elem kerül a középpontba. Meg is indokoltam, hogy miért.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#53
Ez tévedés! Igaz a mondókád elsõ része (a gravitációs), de robbanás nem következik be, mert ahhoz a kritikus tömeg esetében is lökésszerû lassú neutronokból álló sugárzás kell (lásd atombomba). Helyette csak maghasadás van, amely belõrõl fûti a bolygót. Ugyanis nem azért van ott igen meleg, mert még nem hült ki, hanem ez a folyamat állandóan termeli a hõt.
A Föld
A Föld
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
"Ez a gravitációs mezõ aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sûrûsége)"
Ebben tévedsz.
A középpontban a legkisebb a gravitáció eredõje.
Mert onnan nincs már lefelé, csak felfelé bármelyik irányban. Minden irányból ható gravitációs erõnek van egy ellentétes irányú párja, ami kioltja azt. Az északi sark felõli anyagnak megfelelõ, de ellentétes irányú erõt fejt ki a déli sark vonzása.
Ha nem így lenne, akkor az uránium kerülne alulra, ami egy robbanáshoz vezetne.
Tehát, ha haladunk a mag felé, akkor egyre nehezebb fajsúlyú elemek jönnek, de egy ponton ez átbillen, és újra könnyebb anyagok jönnek.
Ebben tévedsz.
A középpontban a legkisebb a gravitáció eredõje.
Mert onnan nincs már lefelé, csak felfelé bármelyik irányban. Minden irányból ható gravitációs erõnek van egy ellentétes irányú párja, ami kioltja azt. Az északi sark felõli anyagnak megfelelõ, de ellentétes irányú erõt fejt ki a déli sark vonzása.
Ha nem így lenne, akkor az uránium kerülne alulra, ami egy robbanáshoz vezetne.
Tehát, ha haladunk a mag felé, akkor egyre nehezebb fajsúlyú elemek jönnek, de egy ponton ez átbillen, és újra könnyebb anyagok jönnek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#51
Rendben van, de akkor a galaxisok miért spirál alakúak? Ott is célszerûbb lenne a gömb forma, nem? (Ilyen alapon, úgy értem.)
egyén: Igaz. Bár lehet, hogy driodkának ez felesleges bonyolítás, hehe. 😄 Na jó, abbahagyom, mert még rosszabb lesz a benyomásotok rólam. :b
dronkZero: Hát ja, nem sok értelme volt, elismerem. Mentségemre szól viszont, hogy hétfõn megyek a kettesért anyagtudományból, azonban esélyeim finoman fogalmazva sem túlságosan nagyok, ezért feszült vagyok. Nem volt senki a közelben, akivel valamiért konfrontálódhattam így volna, így maradt droidka.
egyén: Igaz. Bár lehet, hogy driodkának ez felesleges bonyolítás, hehe. 😄 Na jó, abbahagyom, mert még rosszabb lesz a benyomásotok rólam. :b
dronkZero: Hát ja, nem sok értelme volt, elismerem. Mentségemre szól viszont, hogy hétfõn megyek a kettesért anyagtudományból, azonban esélyeim finoman fogalmazva sem túlságosan nagyok, ezért feszült vagyok. Nem volt senki a közelben, akivel valamiért konfrontálódhattam így volna, így maradt droidka.
#50
„. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erõsebb.”
Nem a mérete a tömege számit.
Nem a mérete a tömege számit.
Infinitum non creata.
#49
Így van, ne is foglalkozz a fasztronómusok hülyeségeivel, bonts egy sört, és ülj a tévé elé, mindenkinek kényelmesebb lesz.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#48
Ja, viszont poénnak meg szar... 😛 Ilyen nulla poénokat én is gyártok naponta kéttucatot, csak nekem van önkritikám, nem teleszemetelni vele a világhálót...
Bár ha jobban belegondolok, itt is ezt csinálom... Jólvan, nem szóltam... 😄
Bár ha jobban belegondolok, itt is ezt csinálom... Jólvan, nem szóltam... 😄
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Gravitáció.
#46
Találó névválasztás...
#45
Wow, haver, szétvet az ész, vigyázz! 😄
Megnézni nem tudják, ez már igaz, de azért vannak támpontok, ami alapján lehet következtetni. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erõsebb. Ez a gravitációs mezõ aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sûrûsége).
Megnézni nem tudják, ez már igaz, de azért vannak támpontok, ami alapján lehet következtetni. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erõsebb. Ez a gravitációs mezõ aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sûrûsége).
#44
A sok csalhatatlan orrú (f)asztronómus azon vitázik, hogy milyen magja van egy égitestnek, de milyen jogon rendelik el eleve azt hogy, van-e egyáltalán magja minden csillagnak, bolygónak, holdnak?...
Mert van róla papírjuk, hogy õk tudják, meg már küldtek oda közvetlenül a legmélyébe szondát, meg mert azt már Sztálin elvtárs is megmonta' ,hogy van!!!<#mf1> 😊😊😊
Mert van róla papírjuk, hogy õk tudják, meg már küldtek oda közvetlenül a legmélyébe szondát, meg mert azt már Sztálin elvtárs is megmonta' ,hogy van!!!<#mf1> 😊😊😊
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#43
Szerintem az a blog csak egy poén, amit pár haver egymás szórakoztatására ír. Ellenkezõ esetben aggasztó a helyzet. 😄
#42
Miért?
Gyémántból.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#40
Húú bazz, epic fail...
Gaming is believing.
#39
Mondjuk aki rajottem.blog.hu-t olvas és egyesül is azzal amit ott leírnak, akkor az meg is érdemli. Mellesleg egy szabad országban élünk, mindenki azt gondol amit szabad. 😊
Bizonyos méret felett csak gömb alak képzelhetõ el.
#37
csak ezek miatt a hülyeségek miatt olvasom el a hozzászólásokat, hogy tudjak fetrengeni rajtad.
OKTASD AZ OKTATÓKAT!!!
( mert a föld középpontjában a nyomás a vasat nem nyomná össze sûrûbbre, mint a pillepalackot.. btw, azt sem tudjuk, mi van ott, csak elméletek vannak rá...)
OKTASD AZ OKTATÓKAT!!!
( mert a föld középpontjában a nyomás a vasat nem nyomná össze sûrûbbre, mint a pillepalackot.. btw, azt sem tudjuk, mi van ott, csak elméletek vannak rá...)
#36
A hó és homok is szilárd részecskékbõl áll, mégis gömbbé formálható😊. Ha rengeteg szilárd részecske van hegy méretûtõl a porszemig a világûrben és az 'csomósodik' (állítólag így keletkeztek a bolygók) nagy valószínûséggel gömb alakú lesz a különbözõ erõhatások miatt (centrifugális, gravitációs, gravitációs árapályhatás...). Mint egy formázó kéz. Nem kell hozzá folyékony halmazállapot.
Egyébként engem az lepett meg, hogy emberek azon lepõdnek meg, hogy egy gömb alakú szilárd égitest korábban folyékony volt.
Nyílván azért vette fel a gömbformát, mert folyékony volt. Amikor megszilárdult, úgy maradt. Olyan nem létezik, hogy egy égitest szilárdan gömbölyödik ki. Ha a születésekor is szilárd lenne, akor amolyan aszteroidás torzó formát venne fel...
Nyílván azért vette fel a gömbformát, mert folyékony volt. Amikor megszilárdult, úgy maradt. Olyan nem létezik, hogy egy égitest szilárdan gömbölyödik ki. Ha a születésekor is szilárd lenne, akor amolyan aszteroidás torzó formát venne fel...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Nem egyszer voltak, hanem többször.
12 ember tette a lábát a Holdra...
12 ember tette a lábát a Holdra...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#33
persze! pálpusztai. azért van ott olyan sok gáz.
#32
sajt?
#31
Na, és akkor a gázóriásoknak mibõl van a magja? Mondjuk a Jupiternek. Néhány hozzávaló: szén van, extra hõség van, extra nyomás van. Na, lehet spekulálni! <#nyes> Cáfolni nem tudjuk.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#30
Márpedig az ufók nácik voltak. Láttam is pár horogkeresztes csészealjat, de nagynéném szerint indiából vannak, és a teáspohár alá teszik õket. Szerintem õt is elkapták az ufók, és agymosták.
#29
Nah látom te vágod legalább :p
#28
Azt a rengeteg információt egyébként nagyon nem ártana szelektálni, meg rendezni is magadban. Mert abba most szépen belefutottál, hogy a két dolog nem mond ellent egymásnak. A Földnek vas(meg egyéb nehézfém)magja van ÉS a mágneses mezejét a köpenyben keringõ magma okozza. Nem zárja ki az egyik a másikat.
Illetve ezek nyilván csak elméletek, közvetett bizonyítékokkal, de egyelõre ezek a legjobb tippjeink.
Illetve ezek nyilván csak elméletek, közvetett bizonyítékokkal, de egyelõre ezek a legjobb tippjeink.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#27
Náciufós társasággal ne moss össze kérlek! Csak arra hívtam fel a kollega figyelmét, hogy több Apollo küldetés volt, nem egyszer jártak ott.
Ahhoz a bloghoz meg már volt szerencsém, csak annyira szar, hogy többször nem néztem oda vissza...
Ahhoz a bloghoz meg már volt szerencsém, csak annyira szar, hogy többször nem néztem oda vissza...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#26
"Máig tartja magát az az elmélet, hogy a Föld magja vasmag,"
Ja,ez tartja.
"és az generálja a mágnességet."
Ezt meg te képzeled hozzá.
Nagyjából ott tartunk most, amit te is írtál, hogy a folyékony cucli keringése kelti a mágnesességet. Kopirájtról szerintem már vagy 50 évvel lecsúsztál a témában. Kb másfél-két éve volt itt is egy cikk, hogy a mágneses pólusok felcserélõdésére csináltak modellt a keringõ láváról, és a szimuláció során felcserélõdött frankón az észak-dél, örültek is neki nagyon.
Egyébként meg az egy dolog, hogy nem kell vas a mágnesességhez, az meg egy másik, hogy viszont a Földben meg az okozza. Lávának is simán lehet olvadt vas tartalma. Mûanyag mágnest meg még nem nagyon bányásztak sehol...
Ja,ez tartja.
"és az generálja a mágnességet."
Ezt meg te képzeled hozzá.
Nagyjából ott tartunk most, amit te is írtál, hogy a folyékony cucli keringése kelti a mágnesességet. Kopirájtról szerintem már vagy 50 évvel lecsúsztál a témában. Kb másfél-két éve volt itt is egy cikk, hogy a mágneses pólusok felcserélõdésére csináltak modellt a keringõ láváról, és a szimuláció során felcserélõdött frankón az észak-dél, örültek is neki nagyon.
Egyébként meg az egy dolog, hogy nem kell vas a mágnesességhez, az meg egy másik, hogy viszont a Földben meg az okozza. Lávának is simán lehet olvadt vas tartalma. Mûanyag mágnest meg még nem nagyon bányásztak sehol...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#25
http://www.szkeptikus.bme.hu/message.html
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#24
A fémszerû tulajdonságokkal bíró polimer nem fém.
#23
Na igen nincs benne fém .. vagy mégis ? 😊 Lássuk a felfedezést ..... Az új polimert Naveed Zaidi és kollégái fejlesztették ki az egyetem szerves elektroaktív anyagokkal foglalkozó részlegénél. Az anyag két összetevõbõl áll, emeraldin alapú polianilinbõl (PANi) és tetraciano-kinodimetánból (TCNQ). A PANi-t azért választották, mert az egy fémszerû vezetõ, ami megbizhatóan mûködik a levegõn, míg a TCNQ-ra a töltéssel rendelkezõ részecskék, az úgynevezett szabad gyökök kialakítására való hajlama miatt esett a választás.
_Tehát egy fémszerû vezetõrõl van szó 😄
_Tehát egy fémszerû vezetõrõl van szó 😄
#22
A Mag belül sok-sok érdekességet rejt. Meg lehet sok érdekesebbnél érdekesebb dolgot is olvasni, hogy csökken a Föld átlagos sugárzása, és a többi...
Hold. Tudomásom szerint 12 db ember járt eddig a holdon. Vélhetõen mennek még. Ami legjobban izgat az a holddal kapcs. konspirációk, és a Dark side of the Moon. Vagy majd 2012-ben felmennek az indiaiak nyáron és meglepve tapasztalják, hogy az Anunnakik már ott vannak. <#love12>
Hold. Tudomásom szerint 12 db ember járt eddig a holdon. Vélhetõen mennek még. Ami legjobban izgat az a holddal kapcs. konspirációk, és a Dark side of the Moon. Vagy majd 2012-ben felmennek az indiaiak nyáron és meglepve tapasztalják, hogy az Anunnakik már ott vannak. <#love12>
#21
"Mûanyag mágnesben meg nincs vas"
"a tudományosan elismert tényeket"
- ezt a kettõt megtámogatnád valami linkkel? Tudom, rákereshetnék, de mivel ilyesmivel dobálózol, úgy gondolom, vannak forrásaid. Szóval léccí?
"erõsen átalakulna más anyaggá"
A vas az ugyan nem. Jelenleg ~5000 fokra becsülik a mag hõmérsékletét. Atomok fúziójához több tíz de inkább száz millió fok kell. Hasadáshoz meg instabil atommag. Márpedig a vas a legstabilabb elem, szóval ez sem mûködik. A könnyebb elemekbõl a vasnál nehezebb elemek csak szupernova robbanásokban jönnek létre. Merthogy ott van erre elegendõ fölös energia. (túlreagáltam)
Az összesküvéselméletet hagyjuk, itt:
http://konteo.blog.hu/2008/12/21/az_apollo_11_holdraszallasa
már végigrágtuk tövirõl hegyire. a kommentekben.
"a tudományosan elismert tényeket"
- ezt a kettõt megtámogatnád valami linkkel? Tudom, rákereshetnék, de mivel ilyesmivel dobálózol, úgy gondolom, vannak forrásaid. Szóval léccí?
"erõsen átalakulna más anyaggá"
A vas az ugyan nem. Jelenleg ~5000 fokra becsülik a mag hõmérsékletét. Atomok fúziójához több tíz de inkább száz millió fok kell. Hasadáshoz meg instabil atommag. Márpedig a vas a legstabilabb elem, szóval ez sem mûködik. A könnyebb elemekbõl a vasnál nehezebb elemek csak szupernova robbanásokban jönnek létre. Merthogy ott van erre elegendõ fölös energia. (túlreagáltam)
Az összesküvéselméletet hagyjuk, itt:
http://konteo.blog.hu/2008/12/21/az_apollo_11_holdraszallasa
már végigrágtuk tövirõl hegyire. a kommentekben.
#20
Ha már ilyen nagyon okosak lettünk valaki megmondja, hogy mi van a föld magjában?
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#19
Ben Weiss, gondolom nem az, aki egy rakás Jóbarátok részt rendezett 😄😄
#18
Egy gondolat bánt engemet...ágyban párnák..janem szóval az, hogy kiszámoltad mekkora nyomás lenne abban az ominózus vasmagban? Hát nem kicsi ám, erõsen átalakulna más anyaggá.
Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességrõl, hanem mágnesességrõl van szó. Azt meg a vasmag nem erõsíti.
Mûanyag mágnesben meg nincs vas oszt mégis mágnes. Magyar Nóbel díjas felfedezés, hogy nem a vas függvénye hogy van vagy nincs mágnes...ez a vasgolyó van a Föld középpontjában meg vicces...mert megragadtak 1esek 1600 környékén..hmm talán lapos a Föld? 😄
Az a szörnyû hogy 2009-et írunk és még a tudományosan elismert tényeket sem hajlandók tudomásul venni adott esetben egyetemi oktatók sem. Mit várunk hát az 'egyszerû' embertõl? Középkor...basszus itt az Internet durván 5 perc bárminek utánanézni, végtelen tudás van a kezünkben és á....csak felhúzom magam.
Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességrõl, hanem mágnesességrõl van szó. Azt meg a vasmag nem erõsíti.
Mûanyag mágnesben meg nincs vas oszt mégis mágnes. Magyar Nóbel díjas felfedezés, hogy nem a vas függvénye hogy van vagy nincs mágnes...ez a vasgolyó van a Föld középpontjában meg vicces...mert megragadtak 1esek 1600 környékén..hmm talán lapos a Föld? 😄
Az a szörnyû hogy 2009-et írunk és még a tudományosan elismert tényeket sem hajlandók tudomásul venni adott esetben egyetemi oktatók sem. Mit várunk hát az 'egyszerû' embertõl? Középkor...basszus itt az Internet durván 5 perc bárminek utánanézni, végtelen tudás van a kezünkben és á....csak felhúzom magam.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#17
Nyilván rájöhettünk, hogy az egész cikk egy átverés sorozat része, hiszen Sajtból van a hold! 😄
Oldal 1 / 2Következő →