Hunter
Nem bírja a tesztüzemet az ISS új vizelet-átalakítója
Az űrállomás jelenlegi Endeavour űrsikló küldetésének egyik legérdekesebb szállítmánya egy 250 millió dolláros szerkezet, ami ivóvízzé alakítja a szennyvizet, illetve a vizeletet.
Az eszköz egy kicsit már a jövő felé is mutat, egy ilyen alkalmatosság ugyanis elengedhetetlen kelléke lenne a hosszútávú emberi űrutazásoknak, mint például egy Mars-expedíciónak. Ugyanakkor gondolni kell az űrsiklók 2010-re tervezett nyugdíjazására is, ami azt jelenti, hogy jóval kevesebb víz jut majd el az ISS-re, miközben az állandó legénység száma jövő májustól háromról hat főre nő. A NASA azonban már a múlt héten, az űrállomásra történő telepítés első napjaiban problémákat észlelt az úgynevezett vízregenerációs rendszernél, amin a hétvégén lezajlott javítási kísérlet sem segített igazán.
A létszámbővítéshez elengedhetetlen a beszélgetők mögött látható visszaforgató rendszer
A problémák nagy valószínűséggel egy szenzortól erednek, amire valahol számítottak is a NASA-nál, nyilatkozott a küldetés szóvivője, Rob Navias. Vasárnap a fedélzeten tartózkodó STS-126 jelű űrsikló küldetés legénysége megkísérelt felülkerekedni azokon a vibrációs tényezőkön, ami a nem megfelelően működő szenzor miatt a vizeletfeldolgozó időelőtti leállásához vezet, a jelenség azonban nem szűnt meg, csupán kicsit kijjebb tolta a működési idő intervallumot.
A szerkezetet először egy 90 napos próbaüzem alá vetették volna, amikor a működést és a kapott víz minőségét ellenőrzik. Az első éles bevetés csak februárban lenne esedékes, amikor a következő űrsikló legénységével újra benépesül az állomás. A pénteki és szombati próbaüzem során a vizeletátalakító csak két órán át üzemelt, ekkor a telemetria szerint az egység centrifugája elkezdett lassulni és a normális árammennyiségnél nagyobb értékeket vett fel. Amikor elérte a programozott biztonsági korlátot, az egység leállította önmagát.
Vasárnap az űrhajósok eltávolították a gumiból készült rezgéselnyelőket az egységet tartó rekeszből, hogy csökkentsék, illetve a lehetőségekhez mérten kizárják a forgó centrifuga és a ludasnak tartott sebességszenzor közötti interferenciát. Az újabb üzembe helyezés után két órával a mérnökök ugyanazokat a jelenségeket tapasztalták, mint az előző két nap, az egység viszont nem állította le magát, ami arra utalt, hogy jó úton járnak. A mérnökök öröme azonban nem tartott túl sokáig. Bár az intő jelek mellett az egység tovább működött, egy órán belül újra leállította magát.
A NASA vezetőinek hamarosan dönteniük kell a továbblépésről, az idő ugyanis egyre fogy. A mérnökök jelenleg erősen reménykednek, hogy hamarosan rájönnek, hogyan tudnák visszazökkenteni a rendszert normális, vagy majdnem normális működésébe. Ha viszont csütörtökig, az Endeavour indulásáig nem sikerül megoldást találniuk, akkor az űrhajósok kénytelenek lesznek visszahozni az egységet a Földre, hogy itt orvosolják a problémákat, majd februárban a következő űrsikló küldetéssel újra felküldjék a világűrbe. Ebben az esetben egészen minimális idő állna a rendszer rendelkezésére, hogy májusig felkészüljön a hatfős legénység igényeire.
"Egyértelmű, hogy a lehető leggyorsabban üzembe akarjuk helyezni a rendszert, hogy időben el tudjuk kezdeni a tesztelést és meggyőződjünk róla, hogy a vizeletből megfelelő ivóvizet képes előállítani" - nyilatkozott vasárnap este a CBS Newsnak az állomás repülés mérnöke, Sandra Magnus, aki kollégáival egy második űrmosdó beállításán is munkálkodik, ami szintén a bővülés zökkenőmentességét segíti elő.
A vízregenerációs rendszer azonban meghiúsíthatja a májusra tervezett létszámbővítést, különösen, ha vissza kell hozni a Földre. Az Endeavour legkésőbb pénteken dokkol ki az állomásról, a küldetés vezetői ugyanis csak egy plusz napot adtak a visszatérésre. Tehát már csak pár nap áll a fedélzeten tartózkodók számára a hiba orvosolására, miközben több űrséta is vár a legénységre.
Az eszköz egy kicsit már a jövő felé is mutat, egy ilyen alkalmatosság ugyanis elengedhetetlen kelléke lenne a hosszútávú emberi űrutazásoknak, mint például egy Mars-expedíciónak. Ugyanakkor gondolni kell az űrsiklók 2010-re tervezett nyugdíjazására is, ami azt jelenti, hogy jóval kevesebb víz jut majd el az ISS-re, miközben az állandó legénység száma jövő májustól háromról hat főre nő. A NASA azonban már a múlt héten, az űrállomásra történő telepítés első napjaiban problémákat észlelt az úgynevezett vízregenerációs rendszernél, amin a hétvégén lezajlott javítási kísérlet sem segített igazán.
A létszámbővítéshez elengedhetetlen a beszélgetők mögött látható visszaforgató rendszer
A problémák nagy valószínűséggel egy szenzortól erednek, amire valahol számítottak is a NASA-nál, nyilatkozott a küldetés szóvivője, Rob Navias. Vasárnap a fedélzeten tartózkodó STS-126 jelű űrsikló küldetés legénysége megkísérelt felülkerekedni azokon a vibrációs tényezőkön, ami a nem megfelelően működő szenzor miatt a vizeletfeldolgozó időelőtti leállásához vezet, a jelenség azonban nem szűnt meg, csupán kicsit kijjebb tolta a működési idő intervallumot.
A szerkezetet először egy 90 napos próbaüzem alá vetették volna, amikor a működést és a kapott víz minőségét ellenőrzik. Az első éles bevetés csak februárban lenne esedékes, amikor a következő űrsikló legénységével újra benépesül az állomás. A pénteki és szombati próbaüzem során a vizeletátalakító csak két órán át üzemelt, ekkor a telemetria szerint az egység centrifugája elkezdett lassulni és a normális árammennyiségnél nagyobb értékeket vett fel. Amikor elérte a programozott biztonsági korlátot, az egység leállította önmagát.
Vasárnap az űrhajósok eltávolították a gumiból készült rezgéselnyelőket az egységet tartó rekeszből, hogy csökkentsék, illetve a lehetőségekhez mérten kizárják a forgó centrifuga és a ludasnak tartott sebességszenzor közötti interferenciát. Az újabb üzembe helyezés után két órával a mérnökök ugyanazokat a jelenségeket tapasztalták, mint az előző két nap, az egység viszont nem állította le magát, ami arra utalt, hogy jó úton járnak. A mérnökök öröme azonban nem tartott túl sokáig. Bár az intő jelek mellett az egység tovább működött, egy órán belül újra leállította magát.
A NASA vezetőinek hamarosan dönteniük kell a továbblépésről, az idő ugyanis egyre fogy. A mérnökök jelenleg erősen reménykednek, hogy hamarosan rájönnek, hogyan tudnák visszazökkenteni a rendszert normális, vagy majdnem normális működésébe. Ha viszont csütörtökig, az Endeavour indulásáig nem sikerül megoldást találniuk, akkor az űrhajósok kénytelenek lesznek visszahozni az egységet a Földre, hogy itt orvosolják a problémákat, majd februárban a következő űrsikló küldetéssel újra felküldjék a világűrbe. Ebben az esetben egészen minimális idő állna a rendszer rendelkezésére, hogy májusig felkészüljön a hatfős legénység igényeire.
"Egyértelmű, hogy a lehető leggyorsabban üzembe akarjuk helyezni a rendszert, hogy időben el tudjuk kezdeni a tesztelést és meggyőződjünk róla, hogy a vizeletből megfelelő ivóvizet képes előállítani" - nyilatkozott vasárnap este a CBS Newsnak az állomás repülés mérnöke, Sandra Magnus, aki kollégáival egy második űrmosdó beállításán is munkálkodik, ami szintén a bővülés zökkenőmentességét segíti elő.
A vízregenerációs rendszer azonban meghiúsíthatja a májusra tervezett létszámbővítést, különösen, ha vissza kell hozni a Földre. Az Endeavour legkésőbb pénteken dokkol ki az állomásról, a küldetés vezetői ugyanis csak egy plusz napot adtak a visszatérésre. Tehát már csak pár nap áll a fedélzeten tartózkodók számára a hiba orvosolására, miközben több űrséta is vár a legénységre.
váóóóóóóó! 
