Hunter
Helyére kerül az űrállomás legnagyobb modulja
Reménnyel telik meg a Discovery űrsikló, amit egyenesen a Nemzetközi Űrállomásra szállít. A Kibo (magyarul "remény") az ISS legújabb és legnagyobb laboratóriuma lesz.
A japán modul az STS-124 küldetés fedélzetén indul útnak a Kennedy Űrközpontból, a tervek szerint vasárnap délután. "Nagy mérföldkő ez a japán közösség számára" - nyilatkozott Akihido Hoshide, japán űrhajós, aki szakértőként utazik a Discovery-n, hogy segítse az új modul összeszerelését és becsatolását. "Sok ember dolgozott a projekten, több mint 20 év munkáját visszük a világűrbe, így a mostani küldetés valóban egy álom beteljesülését jelenti."
A henger 11,2 méter hosszú és 4,4 méter széles. Végleges installációjában 15,9 tonnát fog nyomni, 23 rekeszt biztosít az állomáson dolgozók számára tudományos kísérleteik elvégzéséhez. A laborban élettudományi, anyagtudományi és folyadékmechanikai kísérleteket terveznek. Az első ilyen a hő és az atomok mozgását fogja vizsgálni különböző anyagokban a súlytalanság állapotában.
Ilyen lesz teljes valójában a Kibo Japán Kísérleti Modul
Az 1 milliárd dolláros japán laboratóriumot mérete és felszereléseinek széles köre ideálissá teszi a tudományos vizsgálatokra. A Kibo egyik különlegessége, hogy egy külső létesítménnyel is rendelkezni fog, ami lehetőséget nyújt az űr vákuumában való kísérletezgetésre is. Itt kipróbálhatják a zord közeg minden hatását, beleértve a sugárzást, a nulla gravitációt és a nyomás hiányát. Az új labor üzemeltetésére, azaz a különböző kísérletek elvégzésére Gregory Chamitoff űrhajóst, egy specialistát jelölték ki, aki rögtön hat hónapra birtokba is veszi a modult.
A mostani űrsikló repülés a Kibo összeszerelésére szánt küldetéssorozat második állomása. A Kibo mérete, és nem utolsó sorban súlya miatt összesen három űrsikló küldetésre van szükség, hogy minden a helyére kerüljön. A jövő heti munkálatok a laboratórium legnagyobb alkotó elemét, a PM (Pressurized Module) zárt, légnyomás alatti modult, valamint a labor robotkarját rakják a helyükre. Utóbbit a Kibo külső részlegén elvégezhető kísérletekhez használják majd.
A Discovery-n utazó Pressurized Module a Kennedy Űrközpontban
A laboratóriumot nem azzal a szándékkal tervezték, hogy mellette az űrállomás összes modulja eltörpüljön, Japán egyszerűen csak megmaradt eredeti koncepciójánál, miközben a legtöbb űrügynökség úgy döntött, visszább fogja közreműködését az állomásban és lekicsinyíti moduljait, elemeit. A zárt modul mellett a nyitott részleg mérete is tekintélyes lesz, amin csillagászati és különböző mérőműszerek kapnak helyet. "Az űrállomás áttervezése után mindenki úgy döntött, hogy csökkenti komponenseinek méretét" - magyarázta a SPACE.com-nak Hoshide. "Japán úgy értékelte, hogy egy áttervezés nagyobb költséggel járna, csak kisebb változtatásokat eszközölt. Így lett a miénk a legnagyobb modul, pedig általában a japán termékek kisebbek a többiekénél."
A japán modul az STS-124 küldetés fedélzetén indul útnak a Kennedy Űrközpontból, a tervek szerint vasárnap délután. "Nagy mérföldkő ez a japán közösség számára" - nyilatkozott Akihido Hoshide, japán űrhajós, aki szakértőként utazik a Discovery-n, hogy segítse az új modul összeszerelését és becsatolását. "Sok ember dolgozott a projekten, több mint 20 év munkáját visszük a világűrbe, így a mostani küldetés valóban egy álom beteljesülését jelenti."
A henger 11,2 méter hosszú és 4,4 méter széles. Végleges installációjában 15,9 tonnát fog nyomni, 23 rekeszt biztosít az állomáson dolgozók számára tudományos kísérleteik elvégzéséhez. A laborban élettudományi, anyagtudományi és folyadékmechanikai kísérleteket terveznek. Az első ilyen a hő és az atomok mozgását fogja vizsgálni különböző anyagokban a súlytalanság állapotában.
Ilyen lesz teljes valójában a Kibo Japán Kísérleti Modul
Az 1 milliárd dolláros japán laboratóriumot mérete és felszereléseinek széles köre ideálissá teszi a tudományos vizsgálatokra. A Kibo egyik különlegessége, hogy egy külső létesítménnyel is rendelkezni fog, ami lehetőséget nyújt az űr vákuumában való kísérletezgetésre is. Itt kipróbálhatják a zord közeg minden hatását, beleértve a sugárzást, a nulla gravitációt és a nyomás hiányát. Az új labor üzemeltetésére, azaz a különböző kísérletek elvégzésére Gregory Chamitoff űrhajóst, egy specialistát jelölték ki, aki rögtön hat hónapra birtokba is veszi a modult.
A mostani űrsikló repülés a Kibo összeszerelésére szánt küldetéssorozat második állomása. A Kibo mérete, és nem utolsó sorban súlya miatt összesen három űrsikló küldetésre van szükség, hogy minden a helyére kerüljön. A jövő heti munkálatok a laboratórium legnagyobb alkotó elemét, a PM (Pressurized Module) zárt, légnyomás alatti modult, valamint a labor robotkarját rakják a helyükre. Utóbbit a Kibo külső részlegén elvégezhető kísérletekhez használják majd.
A Discovery-n utazó Pressurized Module a Kennedy Űrközpontban
A laboratóriumot nem azzal a szándékkal tervezték, hogy mellette az űrállomás összes modulja eltörpüljön, Japán egyszerűen csak megmaradt eredeti koncepciójánál, miközben a legtöbb űrügynökség úgy döntött, visszább fogja közreműködését az állomásban és lekicsinyíti moduljait, elemeit. A zárt modul mellett a nyitott részleg mérete is tekintélyes lesz, amin csillagászati és különböző mérőműszerek kapnak helyet. "Az űrállomás áttervezése után mindenki úgy döntött, hogy csökkenti komponenseinek méretét" - magyarázta a SPACE.com-nak Hoshide. "Japán úgy értékelte, hogy egy áttervezés nagyobb költséggel járna, csak kisebb változtatásokat eszközölt. Így lett a miénk a legnagyobb modul, pedig általában a japán termékek kisebbek a többiekénél."
Tényleg:) értem értem :) thx
