Hunter
Négy hónapig Európa játssza a főszerepet az űrben
Európa reneszánszát éli az űrben, hamarosan bemutatkozó orbitális laboratóriumával, teherűrhajójával és több más érdekes űreszközzel történelmének egy újabb fordulópontjához érkezett.
Több mint egy évtizednyi előkészítést követően 45 tonnányi hardvert juttat fel Európa a világűrbe négy hónap leforgása alatt. Ezek közül kiemelkedik a Columbus laboratórium, ami a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szerves része lesz. Európa közvetlen részvétele az űrállomás építésében a tervezettnél jóval tovább váratott magára, és sokkal költségesebbre sikerült. Az Európai Űrügynökség (ESA) a mai napig ötmilliárd eurót költött az 1995 óta futó programra, nyilatkozott a BBC News-nak az ESA űrállomás programjának vezetője, Alan Thirkettle. A fenti összeg 5000 alkalmazott bérét, és több mint 50 alvállalkozó megbízási díját fedezi.
A költségeket jelentősen emelte az űrállomás építésében bekövetkezett két hosszú leállás. Az első 1996 és 2000 között az oroszok csúszásainak köszönhető az állomás fő vezérlő- és lakómoduljának, a Zvezdának a felküldésében. A második leállás az amerikai oldalon következett be a Columbia űrsikló balesete után 2003-ban. A NASA három és fél évet, valamint több mint egymilliárd dollárt szánt űrsikló flottájának helyrerázására és biztonságosabbá tételére.
Jövő héten a Discovery űrsikló legénysége, köztük egy olasz asztronauta, Paolo Nespoli megkezdi a Columbus laboratórium, valamint a japán Kibo modul csatlakoztathatóságának előkészítését. A Columbusszal végre Európa is társtulajdonosnak érezheti magát az űrlétesítményben, hangoztatta Thrikettle, aki személyesen vesz részt a kilövési előkészületek felügyelésében a Kennedy Űrközpontban.
A Columbus kívülről...
Az ESA elkötelezettsége az eddig igen nehézkésen épülgető űrállomás mellett több okra is visszavezethető. Ezek egyike, hogy kontinensünket ne csupán pénzügyi és turisztikai szolgáltatásaiért becsüljék meg, hanem műszaki és tudományos téren is elismerjék. Emellett Európa szeretné kamatoztatni az űrállomás eredeti célját a mikrogravitációban elvégezhető kísérletekben és kutatásokban, melyek gyógyászati, műszaki kémiai, folyadék fizikai, biológiai és anyagtudományi áttörések egész sorát eredményezhetik.
...és belülről
Európa űrkutatási programja sokrétű, de fókuszált. Az űrhajósokat érintő egészségügyi kérdésekre, mint a csontritkulásra kapott válaszok a Földön is számtalan embernek nyújthatnak hathatós segítséget, ugyanígy az új anyagok kutatása, melyekből például a repülőgépgyártás profitálhat.
Nem csak európai eszközök jutnak el az űrbe, több ESA űrhajós is készül a küldetésekre. Nespoli után a decemberben induló Columbust a francia Leopold Eyharts kíséri el, aki folyamatosan részt vesz a modul előkészületi munkáiban. Ezt követően rendszeresen indulnak európai űrhajósok az állomásra, állítja Thomas Reiter, a Német Űrrepülési Központ űrkutatási és fejlesztési részlegének vezetője, aki maga is hosszú időt töltött el tavaly az ISS-en, korábban pedig a Mir űrállomáson is.
Torinóban is zajlik az élet, a száraz rakomány összeállításának pillanatai
A január sem lesz eseménymentes, hiszen ekkor indul az általunk már korábban beharangozott Jules Verne teherűrhajó (ATV) első útjára, ami szintén jelentős mérföldkőnek számít az európai űrkutatás történetében. A gép jelenleg Torinóban esik át az utolsó előkészületi munkálatokon. Miután ezzel végeznek, az ATV-t átszállítják a kourou-i kilövőállására, ahonnan egy Ariane hordozórakéta segítségével vág neki az űrállomás felé vezető útnak.
A Jules Verne többek közt pótalkatrészeket szállít a Columbus laboratóriumhoz és magához az ATV-hez is, továbbá 180 kilogramm úgynevezett "száraz rakományt", melyek közt névadójának több eredeti kézirata is megtalálható. A NASA szintén kihasználja az első ATV-t: a Johnson Űrközpontban további 1020 kilogramm szállítmányt állítottak össze ellátmányból, élelemből és néhány csere alkatrészből, ami már úton van Kourou-ba.
Több mint egy évtizednyi előkészítést követően 45 tonnányi hardvert juttat fel Európa a világűrbe négy hónap leforgása alatt. Ezek közül kiemelkedik a Columbus laboratórium, ami a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szerves része lesz. Európa közvetlen részvétele az űrállomás építésében a tervezettnél jóval tovább váratott magára, és sokkal költségesebbre sikerült. Az Európai Űrügynökség (ESA) a mai napig ötmilliárd eurót költött az 1995 óta futó programra, nyilatkozott a BBC News-nak az ESA űrállomás programjának vezetője, Alan Thirkettle. A fenti összeg 5000 alkalmazott bérét, és több mint 50 alvállalkozó megbízási díját fedezi.
A költségeket jelentősen emelte az űrállomás építésében bekövetkezett két hosszú leállás. Az első 1996 és 2000 között az oroszok csúszásainak köszönhető az állomás fő vezérlő- és lakómoduljának, a Zvezdának a felküldésében. A második leállás az amerikai oldalon következett be a Columbia űrsikló balesete után 2003-ban. A NASA három és fél évet, valamint több mint egymilliárd dollárt szánt űrsikló flottájának helyrerázására és biztonságosabbá tételére.
Jövő héten a Discovery űrsikló legénysége, köztük egy olasz asztronauta, Paolo Nespoli megkezdi a Columbus laboratórium, valamint a japán Kibo modul csatlakoztathatóságának előkészítését. A Columbusszal végre Európa is társtulajdonosnak érezheti magát az űrlétesítményben, hangoztatta Thrikettle, aki személyesen vesz részt a kilövési előkészületek felügyelésében a Kennedy Űrközpontban.
A Columbus kívülről...
Az ESA elkötelezettsége az eddig igen nehézkésen épülgető űrállomás mellett több okra is visszavezethető. Ezek egyike, hogy kontinensünket ne csupán pénzügyi és turisztikai szolgáltatásaiért becsüljék meg, hanem műszaki és tudományos téren is elismerjék. Emellett Európa szeretné kamatoztatni az űrállomás eredeti célját a mikrogravitációban elvégezhető kísérletekben és kutatásokban, melyek gyógyászati, műszaki kémiai, folyadék fizikai, biológiai és anyagtudományi áttörések egész sorát eredményezhetik.
...és belülről
Európa űrkutatási programja sokrétű, de fókuszált. Az űrhajósokat érintő egészségügyi kérdésekre, mint a csontritkulásra kapott válaszok a Földön is számtalan embernek nyújthatnak hathatós segítséget, ugyanígy az új anyagok kutatása, melyekből például a repülőgépgyártás profitálhat.
Nem csak európai eszközök jutnak el az űrbe, több ESA űrhajós is készül a küldetésekre. Nespoli után a decemberben induló Columbust a francia Leopold Eyharts kíséri el, aki folyamatosan részt vesz a modul előkészületi munkáiban. Ezt követően rendszeresen indulnak európai űrhajósok az állomásra, állítja Thomas Reiter, a Német Űrrepülési Központ űrkutatási és fejlesztési részlegének vezetője, aki maga is hosszú időt töltött el tavaly az ISS-en, korábban pedig a Mir űrállomáson is.
Torinóban is zajlik az élet, a száraz rakomány összeállításának pillanatai
A január sem lesz eseménymentes, hiszen ekkor indul az általunk már korábban beharangozott Jules Verne teherűrhajó (ATV) első útjára, ami szintén jelentős mérföldkőnek számít az európai űrkutatás történetében. A gép jelenleg Torinóban esik át az utolsó előkészületi munkálatokon. Miután ezzel végeznek, az ATV-t átszállítják a kourou-i kilövőállására, ahonnan egy Ariane hordozórakéta segítségével vág neki az űrállomás felé vezető útnak.
A Jules Verne többek közt pótalkatrészeket szállít a Columbus laboratóriumhoz és magához az ATV-hez is, továbbá 180 kilogramm úgynevezett "száraz rakományt", melyek közt névadójának több eredeti kézirata is megtalálható. A NASA szintén kihasználja az első ATV-t: a Johnson Űrközpontban további 1020 kilogramm szállítmányt állítottak össze ellátmányból, élelemből és néhány csere alkatrészből, ami már úton van Kourou-ba.
