Hunter
Az űrsétára fókuszál a Sencsu 7
Újabb részletek láttak napvilágot a Sencsu űrküldetéssel kapcsolatban, ami magába fogalja az első kínai űrsétát is.
A China Daily és a China.org.cn beszámolói szerint Liu Boming, Jing Haipeng és Zhai Zhigang repül a várhatóan szeptember 25-én induló űrhajóval. Ez lesz Kína legnagyobb legénysége. Az első emberi űrrepülésük egyetlen ember, Jang Li-vei részvételével zajlott még 2003-ban, majd két évvel később már ketten indultak útnak. Az űrséta időpontjában a hírforrások sem értenek egyet, az egyik híradás szerint szeptember 26-án, a másik szerint csak 27-én lép ki a világűrbe Zhigang, a kínai légierő vadászpilótája. Társai szintén a Népi Felszabadítási Hadsereg légierejének kötelékébe tartoznak. A három űrhajós egyaránt 42 éves, mindhárman jó ideje rendelkeznek a szükséges kiképzéssel, ők voltak ugyanis a Sencsu 6 küldetés tartalék asztronautái.
A szakértők a későbbi időpontot tartják valószínűbbnek az űrsétára, ez ugyanis lehetőséget ad a legénység számára, hogy megfelelően felkészítsék felszereléseiket és önmagukat a feladatra. Mivel mindannyian először repülnek, ezért nem zárható ki az űrbetegség sem az első napon, ami meggátolná az űrsétát. Zhigang egy 15 millió dolláros speciális űrruhában hajtja végre küldetését, a 40 percre tervezett űrsétát, mely során az értesülések szerint egy kis méretű műholdat is beüzemelnek, ami egy CCD kamerával képeket készít majd a Földről.
A Sencsu 7 szeptember 28-án tér vissza, ami mindössze szűk három űrben töltött napot jelent, tehát a küldetés szinte kizárólag az űrsétára fog koncentrálódni. A rövid repülésnek is meglehetnek az előnyei: a legénység így könnyebben koncentrálhat a fő feladatra és az űrhajó logisztikáját sem kell túlbonyolítani. A nagyobb létszám mellett kevesebb nappanelt kap a Sencsu, viszont több élelmet, vizet és oxigént fog szállítani, emellett pedig az űrsétához is tekintélyes mennyiségű gázra lesz szükség, hogy a feladat végrehajtása végén újra nyomás kiegyenlítetté tegyék az orbitális modult.
A Sencsu az orosz Szojuzokon alapul, amit már kínai mérnökök fejlesztettek tovább és modernizáltak az évek során. Három szegmensből áll, egy legénységi kapszulából, egy orbitális modulból és egy kiszolgáló modulból, az energiaellátást nappanelek biztosítják. Az orbitális modul saját napenergia-rendszerrel rendelkezik és képes pályán maradni a többi modultól függetlenül - ez egy jelentős különbség a Szojuzokkal szemben. Ami a landolást illeti abban már megegyezik orosz elődjével, ejtőernyők és fékezőrakéták oldják meg a feladatot.
Kína űrvezetői már egy ideje beszélnek egy 2010-re tervezett űrállomásról, aminek elérésében nagy szerepet fog játszani a következő két expedíció, a Sencsu 8 és 9. Kína hamarosan megduplázza a nemzet jelenlegi űrhajós gárdáját, ami 14-ről 28 főre fog emelkedni. Az új tajkonauták - ahogy Kínában nevezik őket - már megkezdték a kiképzést.
A China Daily és a China.org.cn beszámolói szerint Liu Boming, Jing Haipeng és Zhai Zhigang repül a várhatóan szeptember 25-én induló űrhajóval. Ez lesz Kína legnagyobb legénysége. Az első emberi űrrepülésük egyetlen ember, Jang Li-vei részvételével zajlott még 2003-ban, majd két évvel később már ketten indultak útnak. Az űrséta időpontjában a hírforrások sem értenek egyet, az egyik híradás szerint szeptember 26-án, a másik szerint csak 27-én lép ki a világűrbe Zhigang, a kínai légierő vadászpilótája. Társai szintén a Népi Felszabadítási Hadsereg légierejének kötelékébe tartoznak. A három űrhajós egyaránt 42 éves, mindhárman jó ideje rendelkeznek a szükséges kiképzéssel, ők voltak ugyanis a Sencsu 6 küldetés tartalék asztronautái.
A szakértők a későbbi időpontot tartják valószínűbbnek az űrsétára, ez ugyanis lehetőséget ad a legénység számára, hogy megfelelően felkészítsék felszereléseiket és önmagukat a feladatra. Mivel mindannyian először repülnek, ezért nem zárható ki az űrbetegség sem az első napon, ami meggátolná az űrsétát. Zhigang egy 15 millió dolláros speciális űrruhában hajtja végre küldetését, a 40 percre tervezett űrsétát, mely során az értesülések szerint egy kis méretű műholdat is beüzemelnek, ami egy CCD kamerával képeket készít majd a Földről.
A Sencsu 7 szeptember 28-án tér vissza, ami mindössze szűk három űrben töltött napot jelent, tehát a küldetés szinte kizárólag az űrsétára fog koncentrálódni. A rövid repülésnek is meglehetnek az előnyei: a legénység így könnyebben koncentrálhat a fő feladatra és az űrhajó logisztikáját sem kell túlbonyolítani. A nagyobb létszám mellett kevesebb nappanelt kap a Sencsu, viszont több élelmet, vizet és oxigént fog szállítani, emellett pedig az űrsétához is tekintélyes mennyiségű gázra lesz szükség, hogy a feladat végrehajtása végén újra nyomás kiegyenlítetté tegyék az orbitális modult.
A Sencsu az orosz Szojuzokon alapul, amit már kínai mérnökök fejlesztettek tovább és modernizáltak az évek során. Három szegmensből áll, egy legénységi kapszulából, egy orbitális modulból és egy kiszolgáló modulból, az energiaellátást nappanelek biztosítják. Az orbitális modul saját napenergia-rendszerrel rendelkezik és képes pályán maradni a többi modultól függetlenül - ez egy jelentős különbség a Szojuzokkal szemben. Ami a landolást illeti abban már megegyezik orosz elődjével, ejtőernyők és fékezőrakéták oldják meg a feladatot.
Kína űrvezetői már egy ideje beszélnek egy 2010-re tervezett űrállomásról, aminek elérésében nagy szerepet fog játszani a következő két expedíció, a Sencsu 8 és 9. Kína hamarosan megduplázza a nemzet jelenlegi űrhajós gárdáját, ami 14-ről 28 főre fog emelkedni. Az új tajkonauták - ahogy Kínában nevezik őket - már megkezdték a kiképzést.
