Bő két és fél év múlva indul az első kínai-orosz Mars-kutató küldetés, jelentette be a kínai fél szerdán.

A két nemzet űregyüttműködésében rendkívül fontos mérföldkőként értékelt egyezséget a kínai államfő moszkvai látogatása keretében írták alá. Moszkva és Peking minden eddiginél szorosabb munkakapcsolatba lépett az elmúlt hónapokban, céljuk a Mars és a Hold felderítése. Elemzők szerint az orosz tudásanyag és a kínai tőke fuzionálásával mindkét fél kizárólag győztesként kerülhet ki. Sokak szerint Kína az űrkutatást nem tudásanyagának gyarapítására, hanem nagyhatalmi pozíciójának erősítéséhez használná fel.

A 2009 őszére időzített első közös expedícióban egy kisméretű kínai műhold és egy orosz űreszköz, a Phobos Felderítő vesz részt. A vörös bolygóig a kínai szonda az orosz egységhez csatlakozva utazik 10-11 hónapon át, majd miután pályára álltak, leválik a Felderítőről, melynek műszereit részben a Hong-Kongi Műszaki Egyetem fejlesztette ki. A Phobos Felderítő valójában egy leszállóegység, melynek célja - mint azt neve is sejteti - a Mars Phobos nevű holdjának beható tanulmányozása. Ebbe beletartozik a felszíni mintavétel is, amit visszajuttat a Földre. A projekt tudósai szerint az expedíció új adatokkal szolgálhat a Naprendszer és a Föld eredetéről.

A kínai űrprogram az 1950-es évek közepére nyúlik vissza, ekkor kezdték kutatásaikat a kommunista blokk másik nagy szereplője, a Szovjetunió segítségével. A szövetség végigkísérte a nemzetet a nagy áttörésig, a 2003. évi emberi küldetésükig, amikor Jang Li-vej a kínai Sencsu fedélzetén sikeres űrrepülést teljesített. A szárnyaló kínai gazdaság szeretne a tőkebefektetésekkel minél több műszaki információt kiszedni az oroszokból, ami a szakértők szerint nem lesz könnyű feladat.