Hunter
NASA - Kína nyerheti az űrversenyt
A szovjetek megverték az USA-t, mind a műholdak, mind az emberek űrbejuttatásában, most pedig Kína orozhatja el előlük a holdraszállás dicsőségét.
50 évvel a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik fellövése után egy új űrverseny zajlik, melynek célszalagját egy emberi Hold-expedícióval szakíthatják át. A korábbi bajnok, a NASA már most a vereségről beszél. "Személy szerint úgy vélem, hogy Kína előttünk tér vissza a Holdra" - hangzottak a NASA igazgatójának szavai egy Washingtonban tartott előadáson.
Griffin szókimondása megdöbbentette az amerikai űrtársadalmat, aki azonban ismeri a jelenlegi állapotokat, az tisztában van az USA számára szomorú valósággal. Kína önerőből már két emberi repülést tudhat maga mögött, és mindent megtesz a holdraszállásért is. A NASA 2020-ra tűzte ki Amerika visszatérését a Holdra, amit Kína űriparának rohamos fejlődésével elvileg korábban megvalósíthat.
Egy szondájuk a tervek szerint már az év végén elindul a Hold felé, 2017-re pedig már egy leszállóegységről beszélnek, ami egy robot mintagyűjtő expedíciót visz és hoz vissza. Hogy a kínai űrhajósok, a "taikonauták" mikor vetik meg a lábukat a Hold felszínén, az az eddigi információk alapján még nem ismert.
"Az USA technikailag fejlettebb. Egész bizonyos, hogy hamarabb Holdra tudnánk szállni mint a kínaiak, de nincs meg a politikai akarat és ennélfogva a szükséges erőforrások is hiányoznak" - nyilatkozott Joan Johnson-Freese, a Haditengerészeti Akadémia nemzetbiztonsági döntéshozó karának vezetője.
Oroszország, aki az űrkorszak hajnalán, 1957. október 4-én elsőként juttatott el és állított pályára egy műholdat, majd 1961. április 12-én szintén elsőként Jurij Gagarin személyében embert küldött a világűrbe, ma már korántsem olyan erős versenyző, mint a Szovjetunió zászlaja alatt volt. Bár a Nemzetközi Űrállomásban a Szojuzokkal még mindig kulcsszerepe van, a Holddal kapcsolatban inkább az Egyesült Államok lehetséges szövetségeseként beszélnek róla. Kína négy évvel ezelőtt harmadikként juttatta el egyik űrhajósát a világűrbe, jelenleg a célkitűzései között szerepel egy saját űrállomás felépítése és a fent említett Hold-expedíció, amit 10-15 éves tervként kezelnek.
A kínai rakéta-arzenál a 6. Kínai Nemzetközi Repülési és Űrrepülési Kiállításon, amin több mint 33 ország 550 kiállítója vett részt
Az 1950-es és 1960-as évek fordulatokban gazdag, pénzpumpálós napjaival szemben az utóbbi évtized költségvetési megszorításai jelentősen lelassították a NASA tempóját. Bush 2004-ben megfogalmazódott "víziója" szerint 16 év alatt fog az űrügynökség visszatérni a Holdra, ahol korábban már járt, éppen ezért ez koránt sem tekinthető a fejlődés csúcspontjának, hiszen a távolabbi célkitűzések a jelenlegi generációk számára kezdenek elérhetetlen távolságba veszni.
A Bush által meghatározott idő duplája a Kennedy által megvalósítottnak. Ő 1961-ben tűzte ki célul a holdraszállást, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969 júliusában meg is valósított. Persze erre is megvan a sokak által ismert magyarázat. Az Apollo egy hidegháborús program volt, akárcsak a vadászgépek és a ballisztikus rakéták fejlesztése, melyben mind az USA, mind a Szovjetunió azonos pontról indult. Ezzel szemben a Kínaiak már az oroszok tapasztalataival vághattak bele űrprogramjukba.
A NASA és a Fehér Ház szerint itt már nem beszélhetünk versenyről, jelenleg az Apollo program által képviseltnél nagyobb és hosszabb távú célokról van szó, holdbázisokról és különböző tartós használatra tervezett holdjárművekről, melyek egyszer majd a Marson is bizonyíthatnak. Kérdés, hogy mindezt mennyi idő alatt tudják majd az adófizetőkben is tudatosítani.
Griffin ezt a hivatalos reakciót is kissé másként látja, bár elismeri, hogy nem érdemes versenyhelyzetről beszélni, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az űrkutatásban és űrrepülésben akárcsak látszólag is élenjáró nemzetekre - ami a közelmúltat tekintve nagy csinnadrattával megünnepelt űrrepüléseivel már Kínát is magába foglalja - felnéz a többi nemzet. Mivel ezeket az országokat sok tekintetben a technikai piramis csúcsának tekintik, ezért a többiek sokkal szívesebben kötnek üzleteket, szövetségeket velük.
"Ez egyike azoknak a tényezőknek, ami a világ vezető gazdasági hatalmává tett bennünket, ezért úgy vélem az elkövetkező években újra fogják vetetni velünk ezt a tananyagot" - foglalta össze véleményét Griffin.
50 évvel a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik fellövése után egy új űrverseny zajlik, melynek célszalagját egy emberi Hold-expedícióval szakíthatják át. A korábbi bajnok, a NASA már most a vereségről beszél. "Személy szerint úgy vélem, hogy Kína előttünk tér vissza a Holdra" - hangzottak a NASA igazgatójának szavai egy Washingtonban tartott előadáson.
 Mike Griffin |
Egy szondájuk a tervek szerint már az év végén elindul a Hold felé, 2017-re pedig már egy leszállóegységről beszélnek, ami egy robot mintagyűjtő expedíciót visz és hoz vissza. Hogy a kínai űrhajósok, a "taikonauták" mikor vetik meg a lábukat a Hold felszínén, az az eddigi információk alapján még nem ismert.
"Az USA technikailag fejlettebb. Egész bizonyos, hogy hamarabb Holdra tudnánk szállni mint a kínaiak, de nincs meg a politikai akarat és ennélfogva a szükséges erőforrások is hiányoznak" - nyilatkozott Joan Johnson-Freese, a Haditengerészeti Akadémia nemzetbiztonsági döntéshozó karának vezetője.
Oroszország, aki az űrkorszak hajnalán, 1957. október 4-én elsőként juttatott el és állított pályára egy műholdat, majd 1961. április 12-én szintén elsőként Jurij Gagarin személyében embert küldött a világűrbe, ma már korántsem olyan erős versenyző, mint a Szovjetunió zászlaja alatt volt. Bár a Nemzetközi Űrállomásban a Szojuzokkal még mindig kulcsszerepe van, a Holddal kapcsolatban inkább az Egyesült Államok lehetséges szövetségeseként beszélnek róla. Kína négy évvel ezelőtt harmadikként juttatta el egyik űrhajósát a világűrbe, jelenleg a célkitűzései között szerepel egy saját űrállomás felépítése és a fent említett Hold-expedíció, amit 10-15 éves tervként kezelnek.
A kínai rakéta-arzenál a 6. Kínai Nemzetközi Repülési és Űrrepülési Kiállításon, amin több mint 33 ország 550 kiállítója vett részt
Az 1950-es és 1960-as évek fordulatokban gazdag, pénzpumpálós napjaival szemben az utóbbi évtized költségvetési megszorításai jelentősen lelassították a NASA tempóját. Bush 2004-ben megfogalmazódott "víziója" szerint 16 év alatt fog az űrügynökség visszatérni a Holdra, ahol korábban már járt, éppen ezért ez koránt sem tekinthető a fejlődés csúcspontjának, hiszen a távolabbi célkitűzések a jelenlegi generációk számára kezdenek elérhetetlen távolságba veszni.
A Bush által meghatározott idő duplája a Kennedy által megvalósítottnak. Ő 1961-ben tűzte ki célul a holdraszállást, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969 júliusában meg is valósított. Persze erre is megvan a sokak által ismert magyarázat. Az Apollo egy hidegháborús program volt, akárcsak a vadászgépek és a ballisztikus rakéták fejlesztése, melyben mind az USA, mind a Szovjetunió azonos pontról indult. Ezzel szemben a Kínaiak már az oroszok tapasztalataival vághattak bele űrprogramjukba.
A NASA és a Fehér Ház szerint itt már nem beszélhetünk versenyről, jelenleg az Apollo program által képviseltnél nagyobb és hosszabb távú célokról van szó, holdbázisokról és különböző tartós használatra tervezett holdjárművekről, melyek egyszer majd a Marson is bizonyíthatnak. Kérdés, hogy mindezt mennyi idő alatt tudják majd az adófizetőkben is tudatosítani.Griffin ezt a hivatalos reakciót is kissé másként látja, bár elismeri, hogy nem érdemes versenyhelyzetről beszélni, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az űrkutatásban és űrrepülésben akárcsak látszólag is élenjáró nemzetekre - ami a közelmúltat tekintve nagy csinnadrattával megünnepelt űrrepüléseivel már Kínát is magába foglalja - felnéz a többi nemzet. Mivel ezeket az országokat sok tekintetben a technikai piramis csúcsának tekintik, ezért a többiek sokkal szívesebben kötnek üzleteket, szövetségeket velük.
"Ez egyike azoknak a tényezőknek, ami a világ vezető gazdasági hatalmává tett bennünket, ezért úgy vélem az elkövetkező években újra fogják vetetni velünk ezt a tananyagot" - foglalta össze véleményét Griffin.