Hunter
12 napi szénkészlete maradt Kínának
Kína egyre rohamosabb ütemben robogó gazdasági expressze szó szerint kifogyhat az üzemanyagból. A hideg, viharos tél végére az ország erőművei átlagosan 12 napi széntartalékkal rendelkeznek, egyes tartományok, mint például a Pekinggel szomszédos Hebei szénkészlete már egy hétre sem elegendő, tudósít a New Scientist. A rekord méretű mélypontról az állami energiaszabályozó bizottság számolt be kedden.
Kína elektromosságának 70 százaléka származik szénből, és bár az ország első negyedéves szénkitermelése csaknem 15 százalékkal meghaladta a tavalyi év ezen időszakában regisztrált mennyiséget, jól láthatóan kevés volt a hatalmas tempóban növekedő kereslet kielégítéséhez. A szénbehozatal, amit csak tavaly indítottak be, az idén szintén kevésnek bizonyult az ellátás és a szükséglet között tátongó űr kitöltéséhez. Ekkora az energiaszükséglete egy évente 10%-kal növekvő gazdaságnak, ami ezt az ütemet két évtizede tartja.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint Kína 2006-ban 100 gigawattal növelte széntüzelésű erőműveinek kapacitását, ennél frissebb adatok azonban nem állnak rendelkezésre. Gyakorta hallhatók olyan mendemondák, hogy az ázsiai ország szinte hetente húz fel egy újabb erőművet, az IEA elemzései azonban ennél is nagyobb mérvű beruházásokat sugallnak, elvileg hetente akár két új erőművel is gyarapodhat az ország, ha egy átlagos 1 gigawattos létesítménnyel számolunk. De még ez sem elég a rohamosan növekvő igények kielégítéséhez, sőt ezzel az ütemmel már a szénbányászat és a kitermelt mennyiségek eljuttatását biztosító vasúthálózat sem képes lépést tartani.
Wang Jeping, a kínai energiaszabályozó bizottság alelnöke szerint országának idén nyáron várhatóan 10 gigawatt elektromosság előállítási kapacitás hiányával kell szembenéznie. Ez áramkorlátozásokat és áramkimaradásokat fog okozni, különösen a déli tartományokban, mint Guangdong, ahol a szaporodó légkondicionálók lassan elérik az ipar energiaszükségleti szintjét, így egyre inkább kérdésessé válik, vajon meddig folytatódhat Kína nyaktörő ütemű iparosodása.
Tavaly a legtöbb számítás szerint Kína megelőzte az Egyesült Államokat és elhódította a kétes "világ legnagyobb széndioxid kibocsátója" címet, bár az egy főre jutó károsanyag kibocsátás még mindig alacsonyabb Kínában, ez azonban aligha vigasz bárki számára is. Mindkét nemzet erőteljesen függ a széntől, ami megtermelt energia egységenként több széndioxidot pumpál a légkörbe, mint a többi fosszilis üzemanyag.
Kína elektromosságának 70 százaléka származik szénből, és bár az ország első negyedéves szénkitermelése csaknem 15 százalékkal meghaladta a tavalyi év ezen időszakában regisztrált mennyiséget, jól láthatóan kevés volt a hatalmas tempóban növekedő kereslet kielégítéséhez. A szénbehozatal, amit csak tavaly indítottak be, az idén szintén kevésnek bizonyult az ellátás és a szükséglet között tátongó űr kitöltéséhez. Ekkora az energiaszükséglete egy évente 10%-kal növekvő gazdaságnak, ami ezt az ütemet két évtizede tartja.A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint Kína 2006-ban 100 gigawattal növelte széntüzelésű erőműveinek kapacitását, ennél frissebb adatok azonban nem állnak rendelkezésre. Gyakorta hallhatók olyan mendemondák, hogy az ázsiai ország szinte hetente húz fel egy újabb erőművet, az IEA elemzései azonban ennél is nagyobb mérvű beruházásokat sugallnak, elvileg hetente akár két új erőművel is gyarapodhat az ország, ha egy átlagos 1 gigawattos létesítménnyel számolunk. De még ez sem elég a rohamosan növekvő igények kielégítéséhez, sőt ezzel az ütemmel már a szénbányászat és a kitermelt mennyiségek eljuttatását biztosító vasúthálózat sem képes lépést tartani.
Wang Jeping, a kínai energiaszabályozó bizottság alelnöke szerint országának idén nyáron várhatóan 10 gigawatt elektromosság előállítási kapacitás hiányával kell szembenéznie. Ez áramkorlátozásokat és áramkimaradásokat fog okozni, különösen a déli tartományokban, mint Guangdong, ahol a szaporodó légkondicionálók lassan elérik az ipar energiaszükségleti szintjét, így egyre inkább kérdésessé válik, vajon meddig folytatódhat Kína nyaktörő ütemű iparosodása.Tavaly a legtöbb számítás szerint Kína megelőzte az Egyesült Államokat és elhódította a kétes "világ legnagyobb széndioxid kibocsátója" címet, bár az egy főre jutó károsanyag kibocsátás még mindig alacsonyabb Kínában, ez azonban aligha vigasz bárki számára is. Mindkét nemzet erőteljesen függ a széntől, ami megtermelt energia egységenként több széndioxidot pumpál a légkörbe, mint a többi fosszilis üzemanyag.