Hunter

Manipulálható kvantumállapot egy molekulában

Egy molekula különös viselkedése egy kísérleti szilíciumchipen olyan felfedezéshez vezetett el, ami megnyitja az utat a kvantumszámítások előtt a félvezetőkben.

A kutatást jegyző Purdue Egyetem munkatársai az online Nature Physics szaklapban írják le hogyan hoztak létre egy új, hibrid molekulát, amiben a kvantumállapot szándékosan manipulálható. Ez egy igen fontos lépés a kvantumszámítógépek megvalósításának irányába, bár koránt sem jelenti azt, hogy a vívmány évtizedekkel előbbre hozná a kvantum-számítástechnika elterjedését, csupán közelebb hozza a valósághoz a tudósok álmait, figyelmeztet Gerhard Klimeck, az egyetem villamos- és számítógép mérnöki karának professzora.

A hagyományos számítógépek működése gyakorlatilag 50 éve változatlan. A szobaméretű óriások is információs biteket, egyeseket és nullákat használtak, mint mai high-tech társaik. A kvantum-számítástechnika a kvantumfizika különös tulajdonságait aknázná ki, a hagyományos bitek helyett kvantumbiteken szállítva az információt, jelentősen felgyorsítva a feldolgozást. Ha egy hagyományos gépnek kiadjuk a feladatot, hogy keresse meg egy egyén telefonszámát a telefonkönyvben, a gép minden nevet végigböngész, amíg meg nem találja a helyes választ. Ezzel szemben egy kvantumszámítógép egyidejűleg tudná vizsgálni a telefonkönyv összes bejegyzését.

A kvantumszámítógépek a kvantummechanika sokak számára elképzelhetetlen viselkedéseiből juthatnak előnyhöz, melyek közül nem egy még a fizikusok számára sem magától értetődő. Például két kvantumszámítógép elméletben képes azonnali kommunikációra egymással bármilyen távolságból, legyen az akár több naprendszernyi méretű.

Albert Einstein az 1930-as években Erwin Schrödingerhez írt levelében fogalmazta meg, hogy egy kvantumállapotban levő puskaporos hordó egyaránt tartalmazna felrobbant és nyugalmi állapotban lévő molekulákat, ez az eszmefuttatás vezette el az osztrák tudóst a híres Schrödinger macskája gondolatkísérletéhez. Ez a "sem itt, sem ott" kvantumállapot kontrollálható az új molekulában pusztán egy tranzisztor feszültségének váltogatásával. Egészen mostanáig az jelentette a kihívást, hogyan alkossanak egy számítógép félvezetőt, amiben a kvantumállapot irányítható, ez ugyanis nagyban hozzájárul egy kvantumbit előállításához.

"Ha szeretnénk egy kvantumszámítógépet építeni, akkor képesnek kell lenni a kvantumállapotok kontrollálására" - magyarázta Klimeck. "Ebben a mesterséges atomban képesek vagyunk vezérelni az elektron elhelyezkedését, ezáltal kontrollálhatjuk a kvantumállapotot egy külső elektromos mező alkalmazásával." A felfedezéshez a holland Delfti Műszaki Egyetem nanoméretű tranzisztorokkal folytatott kísérletei vezettek el, melyek a félvezetők szennyeződéseinek hatásait vizsgálták. Sven Rogge, a kutatás vezetője a tranzisztor áram-feszültség karakterisztikáinak tanulmányozásából megállapította, hogy az elektronokat egyetlen atom szállítja, azt azonban nem sikerült kideríteniük, hogy melyik szennyeződés idézi elő ezt a hatást.

Az ausztrál Melbourne Egyetemen Lloyd Hollenberg fizikus és kollégái mélyebbre ásták magukat a témában és megalkottak egy elméleti szilícium alapú kvantumszámítógép chipet egy egyéni szennyeződés koncepcióját alkalmazva, majd megállapították, hogy a méréseknek csak akkor van értelme, ha a molekulát két részből állónak tekintik. Hollenberg szerint az egyik vége egy, a szilíciumba ágyazott arzén atom, míg a molekula 'mesterséges' vége a tranzisztor szilícium felületének közelében alakul ki, amikor elektromosságot halad át a tranzisztoron, ami így "ember alkotta" molekulának tekinthető, nincs megfelelője a természetben.

Klimeck munkatársaival elkészítette a NEMO-3D nano-elektronikai modellező program egy frissített változatát, amivel az anyagot 3 millió atom méreten szimulálhatta. "Azért volt szükség ilyen nagy számú atommal történő modellezésre, hogy lássuk az új, kibővített kvantum-jellemvonásokat" - tette hozzá Klimeck. A szimuláció bebizonyította, hogy az új molekula egy hibrid, az egyik végén egy természetes arzén atommal, ami egy szokványos gömb alakot vesz fel, a másikon egy új, mesterséges atommal, ami egy ellaposodott kétdimenziós alakban testesült meg. A feszültség szabályozásával a kutatók képesek voltak az elektront a molekula bármelyik végére eljuttatni, illetve rábírni egy köztes, kvantumállapotú létre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kukacos #87
    Te nem írtál, de én továbbgondoltam. Ha az értelmezésednek nincs predikciója, akkor csak filozófia. Próbálok helyetted is predikciókat kitalálni az értelmezésedhez. A törésmutató nem csak a vákuum sajátja. Ha a fény terjedési sebessége szabályozná az időt, olyan közegben is meg kellene figyelnünk az idő lassulását, ahol az amúgy is lassabban terjed.
  • ys3 #86
    Én a relativitás egy lehetséges fizikai értelmezéséről beszéltem, nem egy saját elméletről.
    Nem tudom máshogy leírni. Nem baj, ha nem érted, nem lesz nekem attól rosszabb.

    "alacsonyabb törésmutatójú közegben "
    Semmi ilyenről nem írtam. VÁKUM.
    Te is csak egy újságíró vagy, aki kiforgatja az ember szavát.
  • kukacos #85
    Hát inkább esélyesebb, hogy te tévedsz, és ez kiderülne. Nem érdekel, hogy igazad van-e vagy sem?

    Mit jelentene az, hogy "nincs idődimenzió"? A specrel szerint is az idő csak metrikájában különbözik, Minkowski-távolsággal kell számolni, az invariáns a dx^2 - dt^2, ahol a mínusz a lényeg. Pl. a Maxwell-egyenleteket ilyen differenciáloperátorokkal felírva az idő megkülönböztetése eltűnik. De a metrika fontos, az idő speciális dimenzió.

    Nem értem a fotoncserét: hol itt a periódus? Egyedi eseményről van szó. Ha a fény frekvenciájára gondolsz, az az energiájával függ össze. Alacsony frekvenciás fénynek lassabban telik az idő, vagy hogy? Az elméletedből az is következik, hogy alacsonyabb törésmutatójú közegben (ehhez nem kell vákuum) lassabban telne az idő, amit senki sem figyelt meg.
  • ys3 #84
    Egy ilyen világban ha érdekelne se publikálnék semmit. De nem is érdekel.
    Vannak érdekesebb dolgok is, mint mások tévedéseit javítgatni.

    A másik.
    Én nem cseréltem le semmit. Mondom, a relativitás a helyes út. Idődimenzió viszont nincs. Az specrel idődimenziója a fény útja a 3d-s térben. Ott van a képletekben, csak ki kell nyitni a szemünket.
    Nem tudom mi változtatja meg a vákum energiasűrűségét vagy a törésmutatóját. De láthatóan az változik, és emiatt halad lassabban gravitáló tömeg közelében a fény és minden bozon. Az idő múlását a bozonok periódikus mozgása határozza meg. Mondjuk az elektront vonzza a proton. Ez felírták, mint fotoncserét. Ha a foton lassabban halad, ennek a fotoncserének a periódusideje lassabb lesz. Ez az idő lassulása. Gravitációs térbel lassul az idő = ha a foton lassabban halad, minden folyamat lelassul amiben részt vesz.

    De az idő nem egy negyedik dimenzió, csak matematikailag úgy lehet felírni a legyegyszerűbben.
  • kukacos #83
    Kicsit olyan éterszagú a dolog: most akkor lecserélted a görbülő téridőt a változó törésmutatójú vákuumra? Vannak törésmutató-hullámaid is? Amíg két elmélet ugyanazokat a numerikus jóslatokat adja, megkülönböztethetetlenek, de én személy szerint nem adnám fel a tehetetlen tömeg és súlyos tömeg ekvivalenciáját valami klasszikus magyarázat miatt, mert az egy szép gondolat.
  • kukacos #82
    Azt írod, van egy elképzelésed, amivel lokális változókkal is sérül a Bell-egyenlőtlenség. Ha igaz, ezt lehetne publikálni.
  • ys3 #81
    És majd látni fogod a linkeken, hogy a fénytöréses modellt sem én találtam ki, ahogy a hullámcsomagot sem. Az utóbbi egyszerű matematika.
    A fenytöréses modellről legtöbb helyen azt írták, hogy csak fényszerű geodetikusokat lehet vele számolni. Egyszerű átlagolással időszerűeket is. Ennyi amit állítok, semmi több.
  • ys3 #80
    Tényleg túl tömören írok, és kicsit érthetelenül.
    "Túl okos sem vagyok, mert ha az lennék,akkor már milliomos lennék."

    Ez van.
  • ys3 #79
    Igazából nem értem mire írtad ezt.
    Én csak egy sin() függvényt rajzoltam fel, nem füstölt el közben az agyam ,).
    Túl okos sem vagyok, mert akkor már milliomos lennék.

    A megszálott, az jobb jelző..
  • ys3 #78

    Minden rezgésben levő test ha kicsit is mozog, mondjuk a hőmozgása miatt, akkor az összes többi anyag rezgését lassabbnak érzékeli, lásd speciális relativitás. Észre kell venni, hogy ez egy kényszert fog létrehozni. Lassítani fogja a test sajátrezgését, vagyis energiát veszít a test, hűl.
    Az univerzum egyre hidegebb lesz, nem lehet fordítva, a specrel azt nem engedi meg.

    /ezt csak azért írtam le ide, hogy el ne felejtsem.. lol/