87
-
kukacos #87 Te nem írtál, de én továbbgondoltam. Ha az értelmezésednek nincs predikciója, akkor csak filozófia. Próbálok helyetted is predikciókat kitalálni az értelmezésedhez. A törésmutató nem csak a vákuum sajátja. Ha a fény terjedési sebessége szabályozná az időt, olyan közegben is meg kellene figyelnünk az idő lassulását, ahol az amúgy is lassabban terjed.
-
ys3 #86 Én a relativitás egy lehetséges fizikai értelmezéséről beszéltem, nem egy saját elméletről.
Nem tudom máshogy leírni. Nem baj, ha nem érted, nem lesz nekem attól rosszabb.
"alacsonyabb törésmutatójú közegben "
Semmi ilyenről nem írtam. VÁKUM.
Te is csak egy újságíró vagy, aki kiforgatja az ember szavát.
-
kukacos #85 Hát inkább esélyesebb, hogy te tévedsz, és ez kiderülne. Nem érdekel, hogy igazad van-e vagy sem?
Mit jelentene az, hogy "nincs idődimenzió"? A specrel szerint is az idő csak metrikájában különbözik, Minkowski-távolsággal kell számolni, az invariáns a dx^2 - dt^2, ahol a mínusz a lényeg. Pl. a Maxwell-egyenleteket ilyen differenciáloperátorokkal felírva az idő megkülönböztetése eltűnik. De a metrika fontos, az idő speciális dimenzió.
Nem értem a fotoncserét: hol itt a periódus? Egyedi eseményről van szó. Ha a fény frekvenciájára gondolsz, az az energiájával függ össze. Alacsony frekvenciás fénynek lassabban telik az idő, vagy hogy? Az elméletedből az is következik, hogy alacsonyabb törésmutatójú közegben (ehhez nem kell vákuum) lassabban telne az idő, amit senki sem figyelt meg. -
ys3 #84 Egy ilyen világban ha érdekelne se publikálnék semmit. De nem is érdekel.
Vannak érdekesebb dolgok is, mint mások tévedéseit javítgatni.
A másik.
Én nem cseréltem le semmit. Mondom, a relativitás a helyes út. Idődimenzió viszont nincs. Az specrel idődimenziója a fény útja a 3d-s térben. Ott van a képletekben, csak ki kell nyitni a szemünket.
Nem tudom mi változtatja meg a vákum energiasűrűségét vagy a törésmutatóját. De láthatóan az változik, és emiatt halad lassabban gravitáló tömeg közelében a fény és minden bozon. Az idő múlását a bozonok periódikus mozgása határozza meg. Mondjuk az elektront vonzza a proton. Ez felírták, mint fotoncserét. Ha a foton lassabban halad, ennek a fotoncserének a periódusideje lassabb lesz. Ez az idő lassulása. Gravitációs térbel lassul az idő = ha a foton lassabban halad, minden folyamat lelassul amiben részt vesz.
De az idő nem egy negyedik dimenzió, csak matematikailag úgy lehet felírni a legyegyszerűbben. -
kukacos #83 Kicsit olyan éterszagú a dolog: most akkor lecserélted a görbülő téridőt a változó törésmutatójú vákuumra? Vannak törésmutató-hullámaid is? Amíg két elmélet ugyanazokat a numerikus jóslatokat adja, megkülönböztethetetlenek, de én személy szerint nem adnám fel a tehetetlen tömeg és súlyos tömeg ekvivalenciáját valami klasszikus magyarázat miatt, mert az egy szép gondolat. -
kukacos #82 Azt írod, van egy elképzelésed, amivel lokális változókkal is sérül a Bell-egyenlőtlenség. Ha igaz, ezt lehetne publikálni. -
ys3 #81 És majd látni fogod a linkeken, hogy a fénytöréses modellt sem én találtam ki, ahogy a hullámcsomagot sem. Az utóbbi egyszerű matematika.
A fenytöréses modellről legtöbb helyen azt írták, hogy csak fényszerű geodetikusokat lehet vele számolni. Egyszerű átlagolással időszerűeket is. Ennyi amit állítok, semmi több. -
ys3 #80 Tényleg túl tömören írok, és kicsit érthetelenül.
"Túl okos sem vagyok, mert ha az lennék,akkor már milliomos lennék."
Ez van. -
ys3 #79 Igazából nem értem mire írtad ezt.
Én csak egy sin() függvényt rajzoltam fel, nem füstölt el közben az agyam ,).
Túl okos sem vagyok, mert akkor már milliomos lennék.
A megszálott, az jobb jelző.. -
ys3 #78
Minden rezgésben levő test ha kicsit is mozog, mondjuk a hőmozgása miatt, akkor az összes többi anyag rezgését lassabbnak érzékeli, lásd speciális relativitás. Észre kell venni, hogy ez egy kényszert fog létrehozni. Lassítani fogja a test sajátrezgését, vagyis energiát veszít a test, hűl.
Az univerzum egyre hidegebb lesz, nem lehet fordítva, a specrel azt nem engedi meg.
/ezt csak azért írtam le ide, hogy el ne felejtsem.. lol/ -
ys3 #77 diffrakciót = refrakció
szavak pff, érdekes a számokat sosem keverem össze.. xD -
ys3 #76 A speciális relativitás igaz az utolsó szóig. Egy tökéletes modell.Nem azzal van a baj.
A fizikai értelmezése teljesen valótlan és irreális. Nincs idődimenzió.
Teljesen megérthető a newtoni fizikán belül. Csak ki kell egészíteni azt, ahogy Lorentz is megpróbálta.
Az általános relativitás pedig a gravitáció legjobb leírása. Megintcsak nem cáfolni akarom a fénytöréses modellel, hanem megmutatni, hogy nem a téridő görbül, és az hajlítja meg a fénysugarak és a testek pályáját, hanem a dolog fordított logikájú. A testeket felépítő bozonok a változó törésmutatójú vákumban diffrakciót szenvednek. Ha ezt a belső elhajlást átlagoljuk, akkor megkapjuk az időszerű geodetikusokat, amiket az einsteini egyenletek is adnak. Ezek az egyenletek egy fénytörést írnak le.
Ilyen egyszerű.. P -
ys3 #75 A magra koncentrálj, ne astrojánra. ,)
http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=55102&page=3
http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=97933
http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=112557
Dehát ebben a világban aki nem tud beszélni, az nyilván hülye, ugye neo?
-
ys3 #74 Oké, úgyis mindig én vagyok a hüle, mert senki nem érti amit mondok.
"Klasszikus fizikában gondolkodva a kvantumfizika is agyrém, sőt még a relativitás-elmélet is."
Válasz:
"A relativitás egyáltalán nem agyrém."
Kicsit rövid válaszokat szoktam adni, próbáld meg elképzelni, hogy nem vagyok értelmi fogyatékos, és úgy olvass. Tedd hozzá, hogy a "Klasszikus fizikában gondolkodva " sem agyrém. Ez volt a szövegkörnyezet.
Ha rendesen követed a fehér nyulat, majd találsz egy gravitációs modellt, ami szinte teljesen olyan pályát ad, mint a Schwarzschild-megoldás. Ez a modell helyettesítheti az általános relativitást egy kibővített newtoni fizikán belül, mint amilyent a Lorentz-modell használ. És ebben a gravitáció nem valamiféle elvont téridő görbület, hanem annak a hullámcsomagnak a refrakciója, amit már itt leírtam.
-
Epikurosz #73 Persze, aki okos, nem mindig esztétikus és közérthető. :-) -
Epikurosz #72 Mindig is mondtam, hogy járnak ide okos emberek is! -
dez #71 Olvass légyszi figyelmesebben... -
ys3 #70 A relativitás egyáltalán nem agyrém. Az origo fórumán találsz egy jó leírást a speciális relativitásról. -
ys3 #69 Mit publikáljak, a hullámcsomagot? ,)
-
kukacos #68 Érdekes, komolyan. Próbáltad már publikálni? Nincs időm rendesen megérteni, de ha a foton mint hullámcsomag figyelembe vétele a trükk, az nem új ötlet. -
dez #67 (...de ezidő szerint ezek a legjobb magyarázatok egy sok megfigyelt, ill. kísérletekkel igazolt dologra.) -
dez #66 Az majd utólag derül ki, hogy agyrémek-e vagy sem...
Klasszikus fizikában gondolkodva a kvantumfizika is agyrém, sőt még a relativitás-elmélet is.
De ha jobb magyarázatod van, elő vele. -
opeca #65 Azért én nem szívesen olvasnék olyan cikkeket, amik tele van szakszavakkal, mert ugye azért az sg nem egy tudományos szakportál, tehátitt közérthetően kell még egy ilyen kísérletet is leírni.
Bele lehet kötni ebbe-abba, de a cikk, így butítva, a laikusok számára is teljesen világos.
Aki meg jön az ilyen tree-maxos meg mindenféle kereséssel, az ássa is el magát jó mélyre, mert ebből csak az következik, hogy erős magamutogatási kényszere van az illetőnek. -
ys3 #64 Bocs, az foton volt. De mindegy, mert a foton és az elektron is kettős természetű. -
ys3 #63 Fogalmazzunk pontosabban, az elektron hol reszecskeszerűnek mutatkozik, hol hullámszerűnek, attól függően, hogy milyen berendezést építünk. Volt egy olyan publikáció, miszerint egyetlen kisérleti berendezésen belül mindkét tulajdonságát észlelték. Ez kicsit félrevezető volt, mert a berendezés egy-egy elemén belül mindig csak az egyik arcát mutatta meg az elektron.
A párhuzamos világok és az időben visszafele haladó hullámok agyrémek csupán, nem fizika. -
djyuri #62 Bocs...közbe leesett,hogy a fotonnal a kvantumpotenciált vizsgálták.... -
djyuri #61 Az elektron állapotra:
Az elektron lehet anyag és hullám. A vizsgálattól füg.
A foton "mindig máshova" csapódását próbálták magyarázni multiverzumokkal. (párhúzamos világokkal)(miszerint valamelyik párhúzamos világba oda csapódik,ahova "éppen vártuk".
Párhúzamos világokat rendszerint húrelmélettel próbálták leképezni.
A húrelmélet kapcsolatban áll a dimenziókkal. Pl egy egyszerű dolgot: A gravitációt is egy külön dimenzióban lévő húrral magyarázzák,miszerint nem éppen a teljes erejét érezzük a gravitációnak,mint amiben "élünk" Mindössze ennyi "szivárog" át a mi dimenziónkba.
Ui.: a kvantum előző tesztjeinek eredménye az volt,hogy már egy kibocsájtott foton állapotának ellenkezőjét képesek voltak mérni. De persze itt fénysebességen volt a téma. (és azt hiszem éppen egy folyó alatt keresztbe)
(nekem lanozásra elég távolság volna)
ezek a tudósok az életüket áldozzák arra,hogy kutassanak és elénk tárják eredményeiket. Hiába van később megbánt felfedezésük(Teller Ede)...de ők ezért élnek. -
dez #60 Nem. Rögzíteni az is csak 1-es tud, 0 v. 1. A különlegessége az, hogy a művelet alatt mindkét állapotban van egyszerre! És ha van pl. 32 qubitünk, akkor ezáltal egy időben jelenik meg a 2^32 = ~4 milliárd variáció. Így ha 1 hagyományos gép órajele alatt el tud végezni egy műveletet ezeket a variációkat felhasználva, azzal máris 4 milliárdszor gyorsabb a másiknál. De persze miért állnánk meg 32 qubitnél: elméletben lehet akár 256 qubites is a gépünk, az 2^256 variáció egy időben. Ez már olyan sok, hogy egy hagyományos gép az idők végezetéig sem érne a végére. -
dez #59 "Mint azt már egyszer itt leírtam, a kvantumszámítógépek NEM a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra készültek, ez nem is céljuk."
Azért tegyük hozzá, hogy egy ilyen gépen belül olyan dolgok történnek, hogyha azokat klasszikus fizikai modellekkel próbálnánk leírni, messze fénysebesség feletti adatáramlási, ill. azt hordozó részecskemozgási sebességek jönnének ki. -
ys3 #58 "aki egy másik kísérletet talált ki, amivel végül bizonyították, hogy a QM-nek nem lehet rejtett változós lokális magyarázata. "
Az a bizonyítás szó kicsit erős, én látok egy sárga vonalat itt, ami kettő fölé megy..
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1102426957
#428
-
Tom Gambler #57 S minthogy kultúrált ember vagyok, elfogadom, hogy valószínűleg igazad van, sőt, köszönöm a kiigazítást. Mint kétszer is leírtam, emlékezetből dolgoztam, nem utánolvasással.
"Mint azt már egyszer itt leírtam, a kvantumszámítógépek NEM a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra készültek, ez nem is céljuk."
Amennyire én tudom, a lényeg az lenne, hogy a hagyományos 2 állapotú bit helyett kvantumbiteket lehessen használni, ami 32 állapotot tud rögzíteni. -
kukacos #56 Az nem baj, hogy senki sem esik hasra nevek előtt. Az említett fickók nagyszerűségét épp az mutatja, hogy ha valaki eléjük rakna egy lapot rajta cáfolhatatlan bizonyítékkal, hogy az általuk kitalált elmélet hülyeség, nem anyáznának, hanem tapsolnának. Lehet fikázni bármit, de konstruktívan. -
kukacos #55 Ajaj, ezer dolgot keversz össze... csak címszavakban: az általad leírt interferenciajelenség bármely hullámmal megtörténik, és ehhez nem kellenek multiverzumok. A kísérlet az 1700-as évek óta közismert, és Bellhez nem sok köze van, aki egy másik kísérletet talált ki, amivel végül bizonyították, hogy a QM-nek nem lehet rejtett változós lokális magyarázata. Röviden ez a QM filozófiájáról mond valamit, nevezetesen hogy Einstein érzése, hogy az elméletben levő valószínűség a részecskékben elrejtett, nem megfigyelhető klasszikus változókból ered, vagy hamis, illetve ha igaz, akkor távolhatás van köztük.
Everett sokvilág-elmélete egy filozófiai szemlélet, egy kézzelfogható magyarázat a QM képleteihez. Egyelőre még olyan jól sem áll, mint a Bell-féle kísérlet filozófiai megközelítései, mert egyelőre nem ismerünk olyan kísérletet, amivel eldönthető lenne, igaz-e. Igazából ez a kérdés fel sem merül, mert nincs jóslata, ezért egyelőre nem is tudományos elmélet (bár hozzáteszem, szerintem a tudat mint aktív szereplőn keresztül megragadható lehet, bár ezeket a kísérleteket csakis és kizárólag én tudnám elvégezni. Bocs srácok, de azt kell mondjam, ti csak az én multiverzumomban léteztek. :) ).
A sokvilág-elmélet multiverzumai között nem lehet szabadon közlekedni. Mint azt már egyszer itt leírtam, a kvantumszámítógépek NEM a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra készültek, ez nem is céljuk. -
Epikurosz #54 "javaslom, hogy töltse az idejét szénlapátolással. Ahhoz legalább tényleg mindenki ért."
Ezt te csak hiszed. A lapátolás is úgy tropára vág, sőt jobban, mint a fizikai elmélkedés. Embere válogatja. -
ys3 #53 Nem a kvantummechanika hülyeség, hanem amit írsz. -
ys3 #52 "A multiverzum létének bizonyítására az alábbi kísérletet végezték el:"
Ez ilyen formában nem igaz. Amit leírtál, az a foton hullámtermészetét bemutató kisérlet.
A multiuniverzum pedig, ahogy már itt valahol leírták, a kvantummechanika egyik /nem túl szerencsés/ értelmezése . -
Tom Gambler #51 Amúgy, akik az egészet hülyeségnek tekintik, érdekes emberek lehetnek, tekintve, hogy olyan emberek munkásságát bélyegzik hülyeségnek, mint Planck, Einstein, Neumann, Bohr, Heisenberg és Schrödinger, akik ezeket az elméleteket kidolgozták, hittek bennük, és nem egy esetben bizonyították is őket. Az úr, aki pedig valahol lejjebb meghatározná, hogy nála jóval rátermettebb fizikusok mit kutassanak, annak meg én javaslom, hogy töltse az idejét szénlapátolással. Ahhoz legalább tényleg mindenki ért. -
Tom Gambler #50 Hadd álljak be a sok okos megmondóemberek sorába. Fenntartom, hogy amit mondok, esetleg hülyeség, a témába nem mélyedtem bele, de sokszor érintettem, én a következőre emlékszem:
A fénynél gyorsabban semmi sem mozog, azonban a kvantummechanikának pontosan az a lényege, hogy egymástól térben nagyon lévő dolgok is kölcsönhatásban lehetnek egymásra, és ez abból következik, hogy a kvantummechanika szerint nem univerzum, hanem multiverzum van. Ez egy Everett nevű fickó találmánya, elvileg arról van szó, hogy az univerzum minden egyes eseménynél, ami két vagy többféle véggel érhet véget, meghasad, és párhuzamosan létezik tovább.
A multiverzum létének bizonyítására az alábbi kísérletet végezték el:
Adott egy papírlap, rajta két függőleges réssel. Ha erre fényt vetítenek, a mögötte lévő falon nem két fénycsík jelenik meg, hanem több fénysáv. A jelenség magyarázata abban van, hogy a fény fotonjai interferálnak egymással, és több helyre csapódnak le. A multiverzum bizonyítására úgy használták, hogy a fénysugarat leredukálták annyira vékonyra, ami pontosan egy foton kibocsátására volt képes, a falat pedig olyan detektorokra, amik egy fotont is képesek mérni, ha becsapódik. Elvileg, interferencia nélkül, a fotonnak mindig ugyanoda kéne érkeznie, a valóságban azonban mindig azokra a területekre csapódik be, ahol a fénysávok voltak eredetileg. Valahova. Tehát, még mindig van interferencia. A magyarázat az, hogy a foton olyan fotonokkal interferál, amik nem ebben az univerzumban léteznek, hanem közeli párhuzamosokban, amik kihatnak a miénkre is. Ha jól emlékszem, ezt a kísérletet egy John Bell nevű faszi végezte, de nem biztos.
Tehát, elvben lehetséges a fénynél gyorsabb mozgás, úgy, hogy az információt átküldjük az egyik párhuzamos univerzumba, majd onnan visszanyerjük egy másik helyen, azonnal. így az a mi univerzumunkban nem is halad semennyit. Ezért elviekben egy kvantumszámítógép kommunikálhat egy másikkal akár a naprendszer túlsó végén is.
Még egyszer, fenntartom, ezt emlékezetből írtam, és könnyen lehet, hogy hülyeség, de olvassatok utána, ha érdekel, a két faszi, Everett és Bell biztosak. -
#49
A #12-es olvastam korabban is. A cikk kvantumfizikaval kapcsolatos reszet nagyjabol meg is targyaltatok a hozzaszolasokban ezert en ehhez mar nem kivantam hozzaadni.
Vilagos, hogy a cikk egy egyszeru kereses elmeletet szandekozott szemleltetni laikusok szamara, a gondom csupan az volt, hogy nem emelte ki, hogy ez egy kisarkitott pelda es a gyakorlatban ezt teljesen maskent valositjak meg. Na ezzel van bajom.
Ez nem most gond, hanem ha igy marad meg nehany "Egy Ev Alatt Lettem Szoftvermernok"-ben es majd 2 honap mulva amikor elojon egy tema adatbazisszervezessel kapcsolatban, akkor 10-15 hozzaszolason keresztul gyozkodnek evtizedes multtal rendelkezo hozzaertoket a baromsagukrol az itt mar jol megszokott heves anyazasok kozepette.
En azt gondolom, hogy ez utobbi jelenseget ragyogoan szemlelteti az aktualis topikban az eddigi ~50 hozzaszolas. -
Ghoosty #48 Akit érdekel egy kicsit a quantumfizika annak ajánlom ezt a könyvet:
http://www.libri.hu/hu/book/tudomany_es_termeszet/fizika/schrodinger_macskaja_kvantumfizika_es_valosag
Csak minimális természettudományos ismereteket kíván és laikusoknak készült.