Hunter
Sivatagból emelkedik ki az első ökováros
A világ egyik legnagyobb olajtermelője építi az első "zero-carbon" várost, amit kizárólag megújuló energiaforrásokkal fognak ellátni.
Az Egyesült Arab Emirátusok képviselői hétfőn az amerikai Massachussets Műszaki Egyetemen (MIT) jelentették be a 22 milliárd dolláros fejlesztés, a Maszdar-kezdeményezés terveit.
"Hatalmas üzleti és kutatási lehetőségek rejlenek a tervben, mellyel végre elmozdulhatunk a jövő irányába" - fogalmazott Khaled Awad, az állami tulajdonú Abu Dhabi Future Energy Company képviselője. Az Emirátusok a világ harmadik legnagyobb olajexportáló országa, a bolygó ismert olajkészletének a 10 százalékát birtokolják, ezért is nagy szó, hogy egy olyan város létrehozásán dolgoznak, ami a kőolajszármazékokat kiváltó alternatív energiákba nyújt befektetési lehetőséget. A csökkenő olajkészletek fényében azonban ez a lépés korántsem meglepő. "Ahhoz, hogy Abu Dhabi megtartsa részesedését az energiapiacon, ki kell, hogy fejlessze az energia más formáit" - tette hozzá Awad.
A főváros mellett felépülő 7 négyzetkilométeres város, vagy inkább városrész munkálatai már február óta folynak. Maszdar, ami magyarul "forrást" jelent, 50.000 lakost tud majd befogadni, természetesen helyet kapnak üzletek és irodák, valamint a könnyűipar is betelepül a város egy részére. A kormány eddig 4 milliárd dollárt szavazott meg a projekt számára, amit a tervek szerint további 18 milliárddal fognak megtoldani.
A város energiaszükségletének 82 százalékát napenergiából biztosítják, napelem-panelekkel, koncentrált napkollektorok és hővezető csövek alkalmazásával. További 17 százalék energiát nyernek a városi szerves hulladékokból származó komposztált anyag elégetésével, amihez egy rendkívül hatékony módszert alkalmaznak. A fejlesztők szerint az eljárásnak köszönhetően tízszer kevesebb üvegházgáz jut a légkörbe, mintha a felgyülemlett hulladékokat hagynák egy szeméttelepen elbomlani. A fennmaradó 1 százaléknyi energiát szélturbinák adják majd.
Az energiaszükséglet optimalizálása érdekében a már hagyományosnak mondható szélhűtésű toronyházak és a szűk utcák mellett az épületek egy délnyugat-északkelet tengely mentén történő elrendezésével maximalizálják az árnyékos területeket, ezzel is csökkentve az energiaszükségletet. Ezeknek köszönhetően a Maszdar-kezdeményezés épületei elvileg fele annyi energiát fognak elfogyasztani, mint a régió hagyományos épületei.
Gépkocsikat nem engednek be Maszdarba, a közlekedést egy elektromos LRT (light rail) rendszer oldja meg, ami a városközponton áthaladva összeköttetést biztosít Abu Dhabi más kerületeivel is. Az egyéni közlekedésről sem kell lemondaniuk a lakosoknak vagy a városba látogatóknak, a város napelem-paneljei által feltöltött "személyi gyorsközlekedési podok" a városrészen belül szabadon használhatók.
A Maszdarban megvalósuló koncepciók szinte mindegyike, mint például a napenergiával működő sótalanító telepek, bizonyítottak már más városokban, azonban ez lesz az első alkalom, hogy ezeket egy helyen, ilyen nagy területen egyesítik. Ezt emelte ki a város elrendezését megtervező Foster and Partners részéről Gerald Evenden is, aki szerint itt egy egészen új léptékben dolgozhatnak, hiszen az eddig megszerzett ismereteket most egy egész városon kell alkalmazniuk. "Ez nem csak az épületekről szól, a város létrehozásában ugyan olyan nagy szerepet játszik az energiatermelés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a várostervezés is" - foglalta össze az elhangzottakat Charles Cooney, az MIT munkatársa, aki maga is közreműködött a város megtervezésében.
Az Egyesült Arab Emirátusok képviselői hétfőn az amerikai Massachussets Műszaki Egyetemen (MIT) jelentették be a 22 milliárd dolláros fejlesztés, a Maszdar-kezdeményezés terveit.
 Sultan Al Jaber, a kezdeményezés elnöke |
A főváros mellett felépülő 7 négyzetkilométeres város, vagy inkább városrész munkálatai már február óta folynak. Maszdar, ami magyarul "forrást" jelent, 50.000 lakost tud majd befogadni, természetesen helyet kapnak üzletek és irodák, valamint a könnyűipar is betelepül a város egy részére. A kormány eddig 4 milliárd dollárt szavazott meg a projekt számára, amit a tervek szerint további 18 milliárddal fognak megtoldani.
A város energiaszükségletének 82 százalékát napenergiából biztosítják, napelem-panelekkel, koncentrált napkollektorok és hővezető csövek alkalmazásával. További 17 százalék energiát nyernek a városi szerves hulladékokból származó komposztált anyag elégetésével, amihez egy rendkívül hatékony módszert alkalmaznak. A fejlesztők szerint az eljárásnak köszönhetően tízszer kevesebb üvegházgáz jut a légkörbe, mintha a felgyülemlett hulladékokat hagynák egy szeméttelepen elbomlani. A fennmaradó 1 százaléknyi energiát szélturbinák adják majd.
Az energiaszükséglet optimalizálása érdekében a már hagyományosnak mondható szélhűtésű toronyházak és a szűk utcák mellett az épületek egy délnyugat-északkelet tengely mentén történő elrendezésével maximalizálják az árnyékos területeket, ezzel is csökkentve az energiaszükségletet. Ezeknek köszönhetően a Maszdar-kezdeményezés épületei elvileg fele annyi energiát fognak elfogyasztani, mint a régió hagyományos épületei. Gépkocsikat nem engednek be Maszdarba, a közlekedést egy elektromos LRT (light rail) rendszer oldja meg, ami a városközponton áthaladva összeköttetést biztosít Abu Dhabi más kerületeivel is. Az egyéni közlekedésről sem kell lemondaniuk a lakosoknak vagy a városba látogatóknak, a város napelem-paneljei által feltöltött "személyi gyorsközlekedési podok" a városrészen belül szabadon használhatók.
A Maszdarban megvalósuló koncepciók szinte mindegyike, mint például a napenergiával működő sótalanító telepek, bizonyítottak már más városokban, azonban ez lesz az első alkalom, hogy ezeket egy helyen, ilyen nagy területen egyesítik. Ezt emelte ki a város elrendezését megtervező Foster and Partners részéről Gerald Evenden is, aki szerint itt egy egészen új léptékben dolgozhatnak, hiszen az eddig megszerzett ismereteket most egy egész városon kell alkalmazniuk. "Ez nem csak az épületekről szól, a város létrehozásában ugyan olyan nagy szerepet játszik az energiatermelés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a várostervezés is" - foglalta össze az elhangzottakat Charles Cooney, az MIT munkatársa, aki maga is közreműködött a város megtervezésében.
