Napi Online
Zöldülő befektetések: ez a lufi mekkorát durranhat?
Újabb, némiképp a dotkom-lufit idéző befektetési hullámot idézett elő a cleantech-szektor szemmel látható rohamos térnyerése. A környezetkímélő zöld technológiák kiváló befektetéssel kecsegtetnek ugyan, ám energiaipari jelentőségük koránt sem tisztázott.
Az Imperium Renewables nevű Seattle-i zöldenergia-gyártó a közelmúltban működésbe helyezte az Egyesült Államok legnagyobb biodízel üzemét. A gyárat külső segítséggel - kockázatitőke-befektetéssel és jelentős állami-szövetségi támogatás bevonásával - építették meg. Az Imperium azonban nem az egyetlen környezetbarát technológia alkalmazásával illetve fejlesztésével foglalkozó cég, amelyik élvezi az Egyesült Államok kockázatitőke-befektetőinek bizalmát. A zöld befektetések minden eddigi rekordot megdöntöttek 2007 első három negyedévében. Az idei, szeptember végéig abszolvált mintegy 2,6 milliárd dollárnyi ilyen invesztíció mintegy 50 százalékkal meghaladta a teljes tavalyi összeget. Az európai cleantech-szektor is jelentős eredményeket ért el Németországban és Spanyolországban, míg Kínában a kockázati tőke közel 20 százaléka a "tiszta" cégekbe áramlott már 2006-ban is.
A korábban az IT-piacra fókuszáló befektetők úgy vélik, hogy a hagyományos technológiák helyett ma már a zöld, azaz "tiszta" technológiai vállalkozások kínálnak olyan lehetőségeket, ahol a határ a csillagos ég. Nem utolsó sorban járulékos hasznuk, hogy hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz. A Sun Microsystems informatikai óriás például jelentős befektetésekkel tette magát érdekeltté a cleantech-szektorban, míg korábbi befektetési partnere, a Kleiner Perkins pedig Al Gore Nobel-békedíjas politikussal és egyben környezetvédelmi aktivistával társult, hogy megfontoltan költhesse el a dinamikusan fejlődő szektorba invesztált 270 millió dollárját.
A nap-, szél, és bioenergiát előállító cégek bevételei a 2005-ös 40 milliárd dolláról 2006-ra 55 milliárdra emelkedtek világszerte a Clean Edge kutatásai szerint. A környezetkímélő energiát előállító vállalatok tőzsdére vezetése 10,3 milliárd dollárt hozott a cégek számára 2006-ban, míg egy évvel korábban még ennek kevesebb mint a felét, 4,3 milliárdot. A Cleantech Network előrejelzése szerint a környezetbarát kockázatitőke-befektetések egyedül az Egyesült Államokban elérhetik az évi 18 milliárd dollárt már 2010-re.
A befektetők a jelek szerint - bár még a tényleges termelés még meg sem indult - bíznak a megújuló energia-sztoriban, olyannyira, hogy képesek a részvények árfolyamát az optimista stratégiai terveket olvasva 2-400 százalékkal is fölhajtani. A zöld technológiai cégek iránti hirtelen megnőtt bizalom első ránézésre mintha a dotkom-lufi forgatókönyve szerint zajló történetet indítaná újra. A hagyományos IT-cégektől a környezetkímélő technológiát gyártó társaságokra történő átállás azonban korántsem ilyen egyértelmű. Míg egy internetes cég létrehozásához relatíve kis tőke is elég volt, és az ilyen vállalkozások meglehetősen gyors és kedvező megtérülést ígértek, addig a cleantech - társaságok elindítása az előzőnél egyrészt jóval költségesebb, másrészt jelentősen hosszabb időt igényelő folyamat, arról nem is szólva, hogy az energiaszektorba való betörést megnehezítik a fosszilis energiahordozókon hízott mamutok.
Az olaj árának 2004 óta tartó emelkedése ugyan ráirányította a figyelmet az alternatív energiahordozókra, ám az Egyesült Államok és az EU kormányainak hathatós támogatása kellett ahhoz, hogy a zöld energiát termelő cégek motorja végképp beindulhasson. Al Gore kampánya a globális felmelegedés elleni fellépés érdekében, és az ezt követő nemzetközi elismerés és figyelem, amit a Nobel-békedíj hozott a politikusnak, tovább javított a cleantech - szektor helyzetén. Olyannyira, hogy 2006-ra a kockázatitőke-befektetések mintegy 11 százaléka már a zöld energiát előállító vállalkozások felé áramlott Észak-Amerikában és Európában. Ehhez persze elengedhetetlen volt a befektetők felismerése, miszerint a szoftver- és egyéb hagyományos IT-piacok növekedési üteme jelentősen lassult.
Olajos kétségek - távoli megoldások
A környezetbarát energiára szakosodott cégek azonban pengeélen táncolnak. Sokan úgy gondolják, hogy a kilencvenes években felhizlalt dotkom-lufihoz hasonlóan a cleantech-befektetések során is túl sok pénzt költenek túl kevés jó ötletre. Az olaj árfolyamának jelentős csökkenése ugyanis egy pillanat alatt kifoghatja a szelet a zöld energiát propagálók vitorlájából, hiszen egyelőre nem történt jelentős áttörés a szektorban. Pénzügyi szempontból sem produkált az ipar egyetlen, a Netscape-hez hasonló szupernóvát, amely például megalapozta a korábban említett Kleiner Perkins vagyonát.
Bár az Egyesült Államok utcahosszal vezet a clean tech beruházások volumene terén, az európai piac jelentősebb technológiai eredményeket tud felmutatni tengerentúli társánál az EU-által a szektorba pumpált támogatásoknak köszönhetően. Washington eddig visszafogottan osztotta a pénzt, annak ellenére, hogy minden szereplő előtt világos: az energiaszektorban csak jelentős anyagi ráfordítás ellenében érhető el áttörés. A tiszta energia dominánssá válásához nem elegendő a károsanyag-kibocsátás szigorítására vonatkozó kormányrendeletek kihirdetése, sőt azok betartatása sem. Az olajos multik védőbástyái csak átütő fejlesztésekkel vehetők be, ám ezek egyelőre váratnak magukra.
A Time magazin a témában közölt összefoglalója azonban valamiféle kiutat is megvilágít a kérdést illetően, amikor rámutat: a rohamléptekben fejlődő kínai gazdaság károsanyag-kibocsátásának csökkentése a környezetbarát energiát termelő szektor legnagyobb kihívása és egyben legnagyobb lehetősége is. A távol-keleti ország zöld cégeibe irányuló kockázatitőke-befektetések 2005 és 2006 között 147 százalékkal megnőttek. A vállalkozások egyelőre nem a hagyományos hordozók ellenében, hanem azokat kiegészítve jelennek meg a kínai piacon, hiszen a pekingi olimpia előkészületeit végző ország energiaigénye szinte kielégíthetetlennek tűnik.
A pekingi kormány is támogatja a zöld energia térnyerését; Kína akár a clean tech legnagyobb felvevő piacává válhat azt követően, hogy az ország vezetői kijelentették: energiaszükségletük legalább 15 százalékát a nem-fosszilis, környezetkímélő forrásokból kívánják biztosítani 2020-ig. Amennyiben ez sikerül, a Távol-Kelet követendő példával járhat az Egyesült Államok előtt, ahol George W. Bush elnök az olajtársaságok védelme érdekében megpróbálta megvétózni a kezdeményezést, hogy a kiotói egyezményben foglaltakkal összhangban a tengerentúli országban is 15 százalékosra emeljék a megújuló energiaforrások használatát 2020-ra. Mindemellett az USA sem annyira tétlen, mint az elsőre látszik, hiszen Bush nemrégiben írta alá azt a 822 oldalas energiatörvényt, amely többek közt a gépkocsik fogyasztásának csökkentését és a fogyasztók tájékoztatásának javítását írja elő.
Az Imperium Renewables története jól példázza, mekkora érdeklődést mutatnak a kockázatitőke-befektetők az úgynevezett clean tech, azaz a környezetvédelmi szempontok alapján tisztának nevezett technológia iránt. Az Imperium négy hónapja nyitotta meg az Egyesült Államok legnagyobb biodízel-üzemét, mely évi 380 millió liter növényi eredetű üzemanyag termelésére képes. A 2004-ben megálmodott üzem hosszas vajúdás után végül Martin Tobias, a Mircosoft volt ügyvezetőjének kockázatitőke-befektetése révén épült meg.
Az Imperium szerencséjére ugyanis Tobias úgy döntött, feladja korábbi hídfőállásait a szoftvergyártó szektorban, és a legújabb sláger-befektetés keresésére indul. 2007-ben már az Imperium volt az egyik legjobban támogatott biodízelgyártó a tengerentúlon, amely 214 millió dollár állami háttértámogatást gyűjtött össze az év során. Az Imperium ügyvezetői posztjáról karácsonykor hirtelen leköszönő Tobias a Time-nak elmondta, a közeljövőben tőzsdére vinné a céget, hogy a Hawaiin, Pennsylvaniában és Argentínában építendő gyáraikhoz megfelelő fedezetet biztosítson.
Föld alól és levegőből - a hazai úttörők
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül jelenleg ketten érdekeltek a megújuló energiában. Bár a Pannonplast és a Genesis jelenleg még a tervezés és a forrásgyűjtés fázisánál tart, a befektetők máris bizalmat szavaztak a két menedzsmentnek. A Genesis a tavaly meghirdetett stratégia szerint napelemeket gyárt majd Spanyolországban, Szingapúrban és Tatabányán. A termelés várhatóan 2009-ben indulhat meg, Rényi Gábor, Genesis Energy elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a tervek szerint a cég 4-5 éven belül 1 GW termelési kapacitással rendelkező napelemgyártó konszernként működik majd, 1,5 milliárd eurós árbevétellel. A befektetőknek a jelek szerint tetszik az ötlet, a Genesis árfolyama ugyanis a tavaly nyári 500 és az év eleji 1000 forintról 2007 végére 2600 forint fölé emelkedett.
A Pannonplast ugyancsak lát fantáziát a megújuló energiaforrások kiaknázásában. A cég 2007 szeptemberében jelentette be, hogy egy izlandi céggel geotermikus erőműveket telepít Magyarországon. A tervek szerint hőt, áramot, illetve a kettő kombinációját termelő geotermikus kiserőművek elsősorban kisebb települések számára jelenthetnek megoldást a hő- és energiaellátás területén. A Pannonplast önkormányzatokkal hozna létre közös társaságokat a projektek megvalósítására, egyelőre nyolc erőművel számolnak, ezek beruházási összértéke mintegy 350 millió euró lenne.
A szükséges fúrások jövőre indulnak, ezek alapján az első erőművek építése kedvező esetben 2009-ben kezdődhet meg, az első üzembe helyezésre másfél évvel később kerülhetne sor. A befektetők a Pannonplast esetében is látnak fantáziát az új stratégiában, a papír jegyzése az év eleji 750 forintról (az év végi részvényfelaprózás hatásával korrigált árfolyam) a stratégia bejelentésének napján 2000 forint közelébe emelkedett, majd az évet 1700 forinton zárta.
Az Imperium Renewables nevű Seattle-i zöldenergia-gyártó a közelmúltban működésbe helyezte az Egyesült Államok legnagyobb biodízel üzemét. A gyárat külső segítséggel - kockázatitőke-befektetéssel és jelentős állami-szövetségi támogatás bevonásával - építették meg. Az Imperium azonban nem az egyetlen környezetbarát technológia alkalmazásával illetve fejlesztésével foglalkozó cég, amelyik élvezi az Egyesült Államok kockázatitőke-befektetőinek bizalmát. A zöld befektetések minden eddigi rekordot megdöntöttek 2007 első három negyedévében. Az idei, szeptember végéig abszolvált mintegy 2,6 milliárd dollárnyi ilyen invesztíció mintegy 50 százalékkal meghaladta a teljes tavalyi összeget. Az európai cleantech-szektor is jelentős eredményeket ért el Németországban és Spanyolországban, míg Kínában a kockázati tőke közel 20 százaléka a "tiszta" cégekbe áramlott már 2006-ban is.
A korábban az IT-piacra fókuszáló befektetők úgy vélik, hogy a hagyományos technológiák helyett ma már a zöld, azaz "tiszta" technológiai vállalkozások kínálnak olyan lehetőségeket, ahol a határ a csillagos ég. Nem utolsó sorban járulékos hasznuk, hogy hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz. A Sun Microsystems informatikai óriás például jelentős befektetésekkel tette magát érdekeltté a cleantech-szektorban, míg korábbi befektetési partnere, a Kleiner Perkins pedig Al Gore Nobel-békedíjas politikussal és egyben környezetvédelmi aktivistával társult, hogy megfontoltan költhesse el a dinamikusan fejlődő szektorba invesztált 270 millió dollárját.
A nap-, szél, és bioenergiát előállító cégek bevételei a 2005-ös 40 milliárd dolláról 2006-ra 55 milliárdra emelkedtek világszerte a Clean Edge kutatásai szerint. A környezetkímélő energiát előállító vállalatok tőzsdére vezetése 10,3 milliárd dollárt hozott a cégek számára 2006-ban, míg egy évvel korábban még ennek kevesebb mint a felét, 4,3 milliárdot. A Cleantech Network előrejelzése szerint a környezetbarát kockázatitőke-befektetések egyedül az Egyesült Államokban elérhetik az évi 18 milliárd dollárt már 2010-re.
A befektetők a jelek szerint - bár még a tényleges termelés még meg sem indult - bíznak a megújuló energia-sztoriban, olyannyira, hogy képesek a részvények árfolyamát az optimista stratégiai terveket olvasva 2-400 százalékkal is fölhajtani. A zöld technológiai cégek iránti hirtelen megnőtt bizalom első ránézésre mintha a dotkom-lufi forgatókönyve szerint zajló történetet indítaná újra. A hagyományos IT-cégektől a környezetkímélő technológiát gyártó társaságokra történő átállás azonban korántsem ilyen egyértelmű. Míg egy internetes cég létrehozásához relatíve kis tőke is elég volt, és az ilyen vállalkozások meglehetősen gyors és kedvező megtérülést ígértek, addig a cleantech - társaságok elindítása az előzőnél egyrészt jóval költségesebb, másrészt jelentősen hosszabb időt igényelő folyamat, arról nem is szólva, hogy az energiaszektorba való betörést megnehezítik a fosszilis energiahordozókon hízott mamutok.
Az olaj árának 2004 óta tartó emelkedése ugyan ráirányította a figyelmet az alternatív energiahordozókra, ám az Egyesült Államok és az EU kormányainak hathatós támogatása kellett ahhoz, hogy a zöld energiát termelő cégek motorja végképp beindulhasson. Al Gore kampánya a globális felmelegedés elleni fellépés érdekében, és az ezt követő nemzetközi elismerés és figyelem, amit a Nobel-békedíj hozott a politikusnak, tovább javított a cleantech - szektor helyzetén. Olyannyira, hogy 2006-ra a kockázatitőke-befektetések mintegy 11 százaléka már a zöld energiát előállító vállalkozások felé áramlott Észak-Amerikában és Európában. Ehhez persze elengedhetetlen volt a befektetők felismerése, miszerint a szoftver- és egyéb hagyományos IT-piacok növekedési üteme jelentősen lassult.
Olajos kétségek - távoli megoldások
A környezetbarát energiára szakosodott cégek azonban pengeélen táncolnak. Sokan úgy gondolják, hogy a kilencvenes években felhizlalt dotkom-lufihoz hasonlóan a cleantech-befektetések során is túl sok pénzt költenek túl kevés jó ötletre. Az olaj árfolyamának jelentős csökkenése ugyanis egy pillanat alatt kifoghatja a szelet a zöld energiát propagálók vitorlájából, hiszen egyelőre nem történt jelentős áttörés a szektorban. Pénzügyi szempontból sem produkált az ipar egyetlen, a Netscape-hez hasonló szupernóvát, amely például megalapozta a korábban említett Kleiner Perkins vagyonát.
Bár az Egyesült Államok utcahosszal vezet a clean tech beruházások volumene terén, az európai piac jelentősebb technológiai eredményeket tud felmutatni tengerentúli társánál az EU-által a szektorba pumpált támogatásoknak köszönhetően. Washington eddig visszafogottan osztotta a pénzt, annak ellenére, hogy minden szereplő előtt világos: az energiaszektorban csak jelentős anyagi ráfordítás ellenében érhető el áttörés. A tiszta energia dominánssá válásához nem elegendő a károsanyag-kibocsátás szigorítására vonatkozó kormányrendeletek kihirdetése, sőt azok betartatása sem. Az olajos multik védőbástyái csak átütő fejlesztésekkel vehetők be, ám ezek egyelőre váratnak magukra.
A Time magazin a témában közölt összefoglalója azonban valamiféle kiutat is megvilágít a kérdést illetően, amikor rámutat: a rohamléptekben fejlődő kínai gazdaság károsanyag-kibocsátásának csökkentése a környezetbarát energiát termelő szektor legnagyobb kihívása és egyben legnagyobb lehetősége is. A távol-keleti ország zöld cégeibe irányuló kockázatitőke-befektetések 2005 és 2006 között 147 százalékkal megnőttek. A vállalkozások egyelőre nem a hagyományos hordozók ellenében, hanem azokat kiegészítve jelennek meg a kínai piacon, hiszen a pekingi olimpia előkészületeit végző ország energiaigénye szinte kielégíthetetlennek tűnik.
A pekingi kormány is támogatja a zöld energia térnyerését; Kína akár a clean tech legnagyobb felvevő piacává válhat azt követően, hogy az ország vezetői kijelentették: energiaszükségletük legalább 15 százalékát a nem-fosszilis, környezetkímélő forrásokból kívánják biztosítani 2020-ig. Amennyiben ez sikerül, a Távol-Kelet követendő példával járhat az Egyesült Államok előtt, ahol George W. Bush elnök az olajtársaságok védelme érdekében megpróbálta megvétózni a kezdeményezést, hogy a kiotói egyezményben foglaltakkal összhangban a tengerentúli országban is 15 százalékosra emeljék a megújuló energiaforrások használatát 2020-ra. Mindemellett az USA sem annyira tétlen, mint az elsőre látszik, hiszen Bush nemrégiben írta alá azt a 822 oldalas energiatörvényt, amely többek közt a gépkocsik fogyasztásának csökkentését és a fogyasztók tájékoztatásának javítását írja elő.
Az Imperium Renewables története jól példázza, mekkora érdeklődést mutatnak a kockázatitőke-befektetők az úgynevezett clean tech, azaz a környezetvédelmi szempontok alapján tisztának nevezett technológia iránt. Az Imperium négy hónapja nyitotta meg az Egyesült Államok legnagyobb biodízel-üzemét, mely évi 380 millió liter növényi eredetű üzemanyag termelésére képes. A 2004-ben megálmodott üzem hosszas vajúdás után végül Martin Tobias, a Mircosoft volt ügyvezetőjének kockázatitőke-befektetése révén épült meg.
Az Imperium szerencséjére ugyanis Tobias úgy döntött, feladja korábbi hídfőállásait a szoftvergyártó szektorban, és a legújabb sláger-befektetés keresésére indul. 2007-ben már az Imperium volt az egyik legjobban támogatott biodízelgyártó a tengerentúlon, amely 214 millió dollár állami háttértámogatást gyűjtött össze az év során. Az Imperium ügyvezetői posztjáról karácsonykor hirtelen leköszönő Tobias a Time-nak elmondta, a közeljövőben tőzsdére vinné a céget, hogy a Hawaiin, Pennsylvaniában és Argentínában építendő gyáraikhoz megfelelő fedezetet biztosítson.
Föld alól és levegőből - a hazai úttörők
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül jelenleg ketten érdekeltek a megújuló energiában. Bár a Pannonplast és a Genesis jelenleg még a tervezés és a forrásgyűjtés fázisánál tart, a befektetők máris bizalmat szavaztak a két menedzsmentnek. A Genesis a tavaly meghirdetett stratégia szerint napelemeket gyárt majd Spanyolországban, Szingapúrban és Tatabányán. A termelés várhatóan 2009-ben indulhat meg, Rényi Gábor, Genesis Energy elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a tervek szerint a cég 4-5 éven belül 1 GW termelési kapacitással rendelkező napelemgyártó konszernként működik majd, 1,5 milliárd eurós árbevétellel. A befektetőknek a jelek szerint tetszik az ötlet, a Genesis árfolyama ugyanis a tavaly nyári 500 és az év eleji 1000 forintról 2007 végére 2600 forint fölé emelkedett.
A Pannonplast ugyancsak lát fantáziát a megújuló energiaforrások kiaknázásában. A cég 2007 szeptemberében jelentette be, hogy egy izlandi céggel geotermikus erőműveket telepít Magyarországon. A tervek szerint hőt, áramot, illetve a kettő kombinációját termelő geotermikus kiserőművek elsősorban kisebb települések számára jelenthetnek megoldást a hő- és energiaellátás területén. A Pannonplast önkormányzatokkal hozna létre közös társaságokat a projektek megvalósítására, egyelőre nyolc erőművel számolnak, ezek beruházási összértéke mintegy 350 millió euró lenne.
A szükséges fúrások jövőre indulnak, ezek alapján az első erőművek építése kedvező esetben 2009-ben kezdődhet meg, az első üzembe helyezésre másfél évvel később kerülhetne sor. A befektetők a Pannonplast esetében is látnak fantáziát az új stratégiában, a papír jegyzése az év eleji 750 forintról (az év végi részvényfelaprózás hatásával korrigált árfolyam) a stratégia bejelentésének napján 2000 forint közelébe emelkedett, majd az évet 1700 forinton zárta.