Hunter

Hígított éghajlatváltozási jelentés

Brit kutatók nemtetszésüknek adtak hangot a Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottság (IPCC) jelentésével kapcsolatban, mondván, a kormányzatok elé tárt változat sokkal enyhébbre sikeredett, mint a közel egy évvel ezelőtt közzé tett előzetes. Bár sokak számára így is sokkoló volt, a jelentés korántsem fedi le a klímaváltozás valós kórképét.

David Wasdell független elemző, a jelentés ellenőrzésével megbízott szakértők egyike szerint a 2006 áprilisi előzetes változat számos utalást tartalmazott arra vonatkozólag, hogy az egész folyamat jóval gyorsabban végbemehet a vártnál, melyek nagy része egyáltalán nem került be a végleges változatba.

Wasdell tüzetesen átvizsgálta mindkét igen vaskos jelentést és ezek fényében így nyilatkozott: "Megdöbbentett, hogy az ellenőrzés utolsó szakaszában a kormányügynökségek milyen mérvű változtatásokat erőszakoltak rá a jelentésre. A jól megalapozott, vezető tudósok által elkészített anyag adatainak eltussolása elképesztő". Az esetről publikált kritikájában élesen bírálja a kormányokat, akik állítása szerint politikai és gazdasági érdekből átszabták az IPCC jelentést. Bár Wasdell maga nem éghajat tudós, elemzését több helyről is alátámasztották, többek közt két elismert brit kutató, de a politikai elemzők szerint sem alaptalanok a vádak. A végleges változatban szereplő eredmények ellentmondásosak, nem teljesen számszerűsítettek és több esetben nem is alkalmazkodnak az éghajlati modellekhez, ellentétben az eddig vázlatosnak tartott tavalyi előzetessel.



Az egész jelentés két évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a brit kormány kezdeményezésére tudósok tucatjai gyűltek össze Exeterben, hogy megvitassák az éghajlatváltozás veszélyeit, számos olyan tényezőt azonosítva be, melyek nem szerepeltek a Föld éghajlati rendszeréről alkotott jelenlegi modellekben és gyorsíthatták a felmelegedést, vagy a tengerszint emelkedését. Ezek közt szerepelt a grönlandi jégmező összeomlása, a Golf-áramlat leállása, ami akkoriban Hollywoodot is magával ragadta, valamint a széndioxid és a metán kiáramlása a talajból, az óceánokból és az olvadó altalajból. Mindezek ellenére az IPCC jelentésébe szinte semmi nem került be az exeteri felfedezésekből.

A New Scientist már korábban is foglalkozott a témával, gyanítva, hogy az IPCC jelentés korántsem a teljes igazságot tárta a közvélemény elé, ezért több prominens szakembert is megszólaltattak. A Cambridge Egyetem óceán fizikusa, Peter Wadhams, aki elsőként számolt be az északi sarkvidék jegének vékonyodásáról, szintén alaposan áttanulmányozta a jelentést. "A közvéleménynek tudnia kell, hogy a politikusok összegzése, amit az IPCC zászlaja alatt tártak elénk, igen körmönfont módon, alapjaiban lett felhígítva"

Az előzetes változatban a tudósok figyelmeztettek, hogy a természetes rendszerek, mint az esőerdők, a talaj és az óceánok a jövőben kevésbé lesznek képesek az üvegházgázok elnyelésére, ami újabb 1,2 Celsius fokot ad a 21. századra eddig jövendölt hőmérsékletemelkedéshez. A végleges változatban csupán egy röpke utalást tesznek erre a tényezőre, melynek mértékét bizonytalannak nyilvánították. Az előzetes megemlíti, hogy a melegedés megnöveli a légköri vízpára szinteket, ami az üvegházgázokhoz hasonló hatásokat fejt ki, 40-50 százalékkal erősítve fel a folyamatot, a publikált változatból ez ebben a formájában kimaradt, csupán említés szinten emlékeznek meg róla, jóval enyhébb adatokkal.

Szintén eltünedeztek azok az utalások a végleges változatból, melyek a nagy jégmezők eltűnésének felgyorsulásáról szólnak, ami drasztikusan növelné a tengerszintet, sőt sokak szerint a folyamat már javában zajlik. Helyettük egy kétértelmű megjegyzést kapott a közvélemény, mely szerint a trend létezik, azonban nem csupán a növekedése, de a csökkenése is elképzelhető. Wasdell ezzel kapcsolatban kiemeli azokat a megfigyeléseket, melyek szerint a jég olvadásának mértéke hatévente a duplájára nő, ami igen valószínűtlenné teszi a visszájára fordulás eshetőségét.

Grönland és a sarkvidékek olvadása méterekkel emelné a tengerszintet, míg a jelentés csupán 3,1 centit prognosztizál évtizedente, ami így is duplája a kilencvenes évek elején tett becsléseknek, mégis messze elmarad a helyszíneken dolgozó gleccserkutatók eredményeitől, akik elutasítják azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a helyenként több kilométer vastagságú jégmezők a hő hatására lassan fognak olvadozni. A kutatók szerint ez korántsem ennyire egyszerű és békés folyamat lesz, a gyakorlat jól mutatja, hogy a jégtáblák az olvadás során nem csak zsugorodnak, repedések is keletkeznek bennük, ahová pillanatok alatt behatol az egyre melegedő víz, teljes mélységéig átmelegítve a vastag jeget, felgyorsítva elválását az alapkőzettől, így az összeomlás sokkal hamarabb bekövetkezik, mint azt kizárólag a hő munkájának kalkulációi előrejelzik.

A változtatások többségét akkor eszközölték a jelentésen, amikor a kormányok kutatói múlt hónapban, Párizsban véglegesítették az IPCC tanulmányát, míg több másik ezt megelőzően került bele, nem sokkal azután, hogy az előzetest kézbe vehették a kormányok illetékesei.

A New Scientist megkérdezte az IPCC tudósait is a változtatásokról, ők azonban a miértekről egyáltalán nem voltak hajlandók nyilatkozni, csupán annyit mondtak, hogy nem politikai nyomás hatására következtek be.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #48
    "Azért azt én sem értem, miért nem lehet inkább atomerőművet építeni az olajmilliárdokból, és átalakítani az autókat akkumulátoros, városban meg akár felsővezetékes táplálású elektromos meghajtásúvá?"

    Az 50-es években elkezdték átállítani az energiatermelést atomerőművekre (mára 100% közelében lehetnénk). Az olajcégek nem akadályozták meg (nem tudták/nem akarták). De jöttek a zöldek, és nekik sikerült leállítani a folyamatot. Olyan hatékonyan, hogy nyugaton már fel sem merik vetni új atomerőmű építését (helyette építenek százával szénerőműveket). Azért a fejlődő országokban van még remény, pl. ha jól tudom Kínának vannak ilyen tervei.
    Az elektromos autóknak meg van egy nagy problémájuk: az elektromos energiát nem lehet tárolni, így valamilyen energiahordozóra van szüksége, ami tárolható, és nagyon jó hatásfokkal oda-vissza alakítható. Ennek a fejlesztése pedig jó száz év hátrányban van a benzinhez képest.
    Ennek ellenére a szükséges technológia létezik (sőt, már akár vehetsz is ilyet), csak még a költségeket kell leszorítani.
  • AgentKis #47
    Ahelyett, hogy a politikusok azt mondanák: Nincs jövő 100 év múlva nem lesz élet a földön, ne fizessetek ezentúl adót, és ne érdekeljen titeket, mit mond a rendőr, hiszen úgyis minden mindegy.
  • Epikurosz #46
    erDősítik
  • Epikurosz #45
    Nem a víztározókon van a lényeg, mert víz az mindig van (Duna, Tisza pld.), de a szétosztása a gond. Épp ezért, az autópályákhoz hasonlóan még több vízcsatornára lenne szükség, mert az mégiscsak szégyen, hogy Szaúd-Arábiában épp most erősítik a sivatag egyes részeit (műholdfotókon láttam), itt meg ami megvan, azt is hagyjuk veszendőbe.
    Rossz a politikai vezetés.
    --------------
    Ez itt egy villanyautó lesz.
  • Edems87 #44
    Ez így minden okés ezzel csak az a baj hogy ezt a büdös életbe senki nem fogja a saját vagyonából megcsinálni ugyanis akinek nincs miből az nem tudja miből akinek lenne miből az meg leszarja:)
  • Gaillard #43
    Szia!
    A magyar mezőgazdaság hanyatlásához sok minden járul(t) hozzá, például az EU-ban uralkodó szubvenció (támogatási rendszer) ránk nézve tudatos negatív alakítása, a "rendszerváltás?" utáni birtok elaprozódás, a szövetkezetek felbomlása, a külföldi dömping áru bejövetele és még sok minden.
    Az éghajlat alakulása pedig nem minnket érint egyedül és az általad sivatagodásnak nevezett folyamat vagy egyenlőtlen csapadékhozam többek között ezen változásnak köszönhető.
    A fentiek ellenére van lehetőség energia füvek, ültetvények kialakítására, s talán ebben az EU is nagyobb partner lenne.
    Még egy észrevételem lenne, mégpedig az, hogy egy olyan vízgyűjtő területen, mint hazánk, szükségszerű lenne víztározók kialakítására, amelyek mind az árvizi, mind az aszályos időszakban jó szolgálatot tehetnek.
  • Edems87 #42
    Gaillard én annyit szeretnék kérdezni, hogy te jártál-e az elmúlt 10 évben az alföldön?:) ugyanis és 19 éve élek az alföldön(lassan 20) és közlöm veled, hogy sivatagosodik az alföld. Édesapám a mezőgazdaságban dolgozik, szóval nem alaptalanul mondom ezeket a dolgokat. Nem vicc magyarország mezőgazdaságba egyre jobban kihalófélben van. Ha nem az áradások vagy a belvíz pusztítja a terményt akkor a meleg. Ez egyre szélsőségesebb lesz és ezen sajna nem igazán tudunk változtatni.
    Az oroszokról annyit, hogy mindíg is a befolyása alatt álltunk ha akartuk ha nem nagyobb erősebb ország akárcsak sok másik (mindíg kell valakinek nyalni a seggét).
    Kínaiakról pedig : ne csodálkozz azon, hogy itt nagyobb a népsűrűség mint ott.Talán azért mert a fele már idejött hogy kínai boltokat alapítson xD
  • Gaillard #41
    A fejlődő világ lakosságszáma tényleg drasztikusan növekszik, de azért, ha csupán a népsűrűséget nézzük, akkor érdekes dolgokat lehet megállapítani.

    Például Kína népsürűsége a nagy lakosságszám ellenére is csak egy ici-picit nagyobb az Európai átlagnál. Ám ha Angliát, Hollandiát, Belgiumot vagy Izraelt nézzük akkor ezek a területek a világ "leglakottabjai" közé tartoznak. Szóval, hogy sokan vagyunk, azért épp úgy "felelősek" az európaiak. Annyi a jelenlegi különbség, hogy itt megállt, sőt csökken a népességszám, aminek több okai is van.

    Az biztos, hogy Európa sikere az éghajlatának is döntően köszönhető. Azaz, ha ezen tényező negatív irányba változik Európában és ehhez hozzáadjuk azt is, hogy egy kizsigerelt (energiaforrások, alapanyagok, termőföld, stb.) földrészen élünk és megszoktuk a fejlett világ vivmányait, úgy leszögezhető, hogy élen kell járnunk a technológiai forradalomban a problémák megoldása érdekében.
    Az Oroszok egyre erősődő befolyása annak köszönhető, hogy ki tudják használni Európa energia éhségét. Egyszerűen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk és ez nem egy kellemes állapot.
    Véleményem szerint Magyarországnak jó esélyei lennének, ha nem a kapzsiság járná át országunkat. A geotermikus energia potenciál, a hatalmas termőterületek (energia növények termelési lehetősége), a napsütéses órák magas száma és nem utolsó sorban a még talán rendelkezésre álló szellemi kapacitás mind lehetőség a kezünkben.
  • Epikurosz #40
    "Válaszul a császár elküldi seregét megnézni kik azok a székelyek mert még nem hallott róluk. "

    Hát, így még szép, hogy nem hallottak, de ha azt mondod: hszi-nu vagy zsuan-zsuan, akkor mindjárt megcsillanna a szemük és vakarnák a fejüket:-)
    --------
    Téma:
    Türelem, gyerekek. Jönnek a cellás autók, bár most 1 millió dollár az áruk, de 10 év múlva már annyiba fognak kerülni, mint most egy "nyugati autó", és meg tudod majd venni, te is.
  • feamatar #39
    egy hagyoményos háborút lazán lekezelne a nyugat... a probélma a nem hagyományos háborúkkal van: a gerillaharccal szemben a klasszikus hadviselés tehetetlen...
    egyébként meg kinek érné meg a háború??? egyedül az olyan fanatikusoknak mint ékorea vagy irán, azoknak nem számít semmi. Ellenben Pekinget meg Moszkvát ugyanúgy a pénz vezérli mint nyugatot, csak ők szeretnének jól bemutatni az USAnak