Hunter

Nyugodjon környezetbarát békében

Cynthia Beal halála után cseresznyefa szeretne lenni. Ehhez minden a rendelkezésére áll, egy porhüvely, egy sírhely és egy biológiailag lebomló koporsó.

"A lehető legjobban komposztálódik" - mondta Beal, a Natural Burial Company tulajdonosa, ami januártól az Egyesült Államokban természetbarát temetkezési termékek egész sorát árulja, beleértve a Beal által magasztalt kajakalakú Ecopodot, egy újrahasznosított újságpapírból készült koporsót.

A fenti eszköz egy új trend, a "természetes" temetések kiszélesedését jelzi, ahol nincs szükség balzsamozásra, sírboltokra, a terület vegyszeres kezelésére vagy laminált koporsókra. Támogatói szerint az új temetési mód kevésbé károsítja a környezetet. Sokáig a hamvasztást környezetbarátabbnak tartották a temetésnél, azonban az égetéshez használt anyagok erősen kétségessé tették ennek a valóságtartalmát.

A környezetbarát temetés nem amerikai találmány, Európából gyűrűzött át a tengeren túlra, a briteknél már évek óta nagy népszerűségnek örvend, mára azonban egyre több amerikai államban is jelentős kereslet mutatkozik a szolgáltatás iránt. A kellékek java is kontinensünkről származik, akárcsak az Ecopod, amit Angliában gyártanak, bár egyre növekvő ütemben terjednek az amerikai gyártmányok is. A lehetőségek rendkívül szélesek, a természetes rostalapú halotti leplektől a Fair-Trade bambusz koporsókig, melyeket fehérítetlen gyapottal bélelnek ki. Vannak persze a hagyományos stílust idéző fából készült, kézzel faragott koporsók is, igaz ezek közül csak az piacképes, ami rendelkezik az Erdő Gondnoksági Tanács tanúsítványával.

A piac az Egyesült Államokban már a populáció méretei miatt is hatalmas, arról nem is szólva, hogy a polgárok jelentős hányada hajlamos bármit megtenni a környezetért a gépjármű monstrumokban ülve és a gyorsételek majszolása közben. A temetkezési cégek szerint éves szinten 11 milliárd dolláros bevételt biztosít a piac, ami egyre inkább növekedni fog, köszönhetően az egykori demográfiai robbanáskor születettek elöregedésének is.

A biológiailag lebomló tárolók 100 dollár körüli árról indulnak és valahol 3000 dollár magasságában végződnek, utóbbiak kézzel faragott és/vagy festett modellek, de vannak egészen egyszerű, teljesen hétköznapi kartondoboznak tűnő alkotások is, amik valójában csak túlméretes dobozok 40-50 dollárért.

A területen dolgozók szerint nehéz megmondani, hogy mindez csupán egy hirtelen hóbort, vagy hosszútávon is fennmarad iránta az érdeklődés, mindenesetre készen állnak kiszolgálni a keresletet, külön szervezetet hozva létre az egyre terjeszkedő kínálat átvizsgálására, így biztosítandó, hogy csak a valóban "zöld" termékek juthassanak ki a piacra, illetve a föld alá.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • babajaga #35
    A fa mindenhogyan környezet barát a kivágása indokolatlanul az nem jó.A japánok ész nélkül pálcikákkal esznek de arra már nem gondolnak hogy mennyi fát kell ezért kivágni feleslegesen.Egy evőeszközre jutó mosogatási költség töredéke az eldobott fának.
  • Zoleeca #34
    Újrafeldolgozott papír...gondolom. Így már környezetbarátabb mint a fa, nem?
  • Loverman #33
    Látom nem értitek. A dolog lényege nem az hogy a természetben hal meg, hanem azt az ősi szokást követi, amikor a halottakat fák tövébe temették, hogy a lebomló anyagok táplálják a fát a gyökerein keresztül. Persze régen nem tudták hogy emiatt van, csak tudták hogy úgy szebbek lesznek a fák, plusz úgy hitték a lélek így eggyéválik a növénnyel. Főleg természetimádó népeknél volt ez hagyomány.
  • Windforce #32
    A ceg szlogenje lehetne:

    Legyen on is elegedett ugyfelunk!
  • sanner011 #31
    Halandók...
  • teddybear #30
    Általában napokig tart, mire eltemetik a halottat. És ha csak lehet, nyitott koporsóban tartják a halottbúcsúztatót. Muszáj, különben szaga lesz. Hallottam olyan koporsóról is, amibe hűtőgépet építettek be alulra.
  • teddybear #29
    A kérdésedből indultam ki.
  • teddybear #28
    Amit Amerikában használnak, az nem az ó-egyiptomi balzsamozás. Az a fajta ó-egyiptomi balzsamozás sohasem volt kívánatos a keresztyének számára, hiszen szó szerint kizsigerelték a hullát, majd utána még az agyat is kiszedték. Ráadásul amikor a kereszténység elterjedt, már maguk az egyiptomiak is elfelejtették a módszert.

    A közel-keleten ebben az időben sírkamrát vésetett, aki eléggé gazdag volt, és abba temetkezett. Gyakran egy egész család használt egy kamrát. A szegényeknek meg maradt a gödör. De akkor is a lehető leggyorsabban el kellett temetni a holtakat, akár a mohamedánoknak napjainkban.

    Ami pedig a múmiákat illeti, az egyiptomi csak az egyik módszer. Volt többféle is. Pl. a pápuák felfüstölték a holtakat, ha elég előkelőek voltak. Így tartósították a nagy harcosokat, vagy a varázslóikat.
  • babajaga #27
    Te komolyan hiszed hogy nem tudom miből készül a papír?
  • babajaga #26
    "Ami pedig az ameriakat illeti, ott szokás balzsamozni a holtakat, átitatják a hullát valami borzalmas löttyel. Ha ez elég, igenis szennyezi a levegőt"

    Ezt hívják hülyeségnek! Tartósítani mikor elhamvasztják!Vagy napokig tartják szobahőmérsékleten? A szokás az nagy baj.Formalinnal az a bajom hogy bele kell áztatni a halottat mégpedig belsőség és agy nélkül napokra hogy hatása legyen, és azután meg nem lehet a közelébe se menni a felszabaduló formaldehid gáz miatt ami tüdőroncsoló.