Sivatagból emelkedik ki az első ökováros

Ha már öko, most olvasom:

"A termofilek is fontos csoportot alkotnak, hõmérsékleti tûrõképességének felsõ határa 47-113°C között van (a sejtmagvas eukariótáknál a hasonló felsõ határ kb. 40°C körüli) -, inaktív állapotban pedig nagy hideget is kibírnak. Fõleg anaerobok, többségük "nem bírja" az oxigént, a szenet képesek kizárólag szén-dioxidból nyerni. Energiaforrásként fõleg hidrogént és kéntartalmú anyagokat használnak, napfényt nem igényelnek."

Talán nem lenne haszontalan ilyeneket telepíteni szennyezett helyekre vagy épp kéményékebe... ha már öko volt a téma.

😊 A sósvízbõl édeset az ember számára lehet csinálni. Technikai kérdés és megoldható, akár nagy volumenben is. Igaz ma még viszonylag drága, de megoldható. Izraelben már nagy volumenben is megoldották és relatíve nem is túlságosan drágán. Valamivel drágább csak, nem sokszoros ár. Ami pedig a sósvizet illeti, arra épülhet már élõvileg. A halakból megélhetnek azok vadászai, a sósvízi növényekbõl azok növényevõi, stb.-stb. Ha van folyékony víz, napfény és levegõ, akkor az élõvilág már nagyon találékony.

Nemtom, szerintem amirõl vitatkoztok, az jópár éve elavult. Manapság golyós erõmûvek vannak, aminek több elõnye is van:
1) nem tud berobbanni (illetve egy nagyságrenddel nehezebb, mivel a reakció szeparált golyókban megy végbe, nem egy nagy fûtõelemben)
2) emiatt annyira jól kiégnek a golyók, hogy elhasználva nem jelentenek veszélyt, nem minõsülnek nukleáris hulladéknak.
egy link (5.4-es pont), hirtelenjében ezt találtam, mert 10 éve olvastam errõl elõször, és már nem emlékszem pontosan, hol.

Egyébként teljesen egyetértek, aki szidja az atomerõmûveket, az gondolkodjon csak el a következõ dolgokon:
1) 1kg plutóniumban annyi energia van, mint több vagonnyi szénben (lefordítva: kevesebb a hulladék és a károsanyag, márcsak a mennyiséget tekintve is)
2) autópályán többen halnak meg, mint repülõbalesetben, mégis ez utóbbi a szenzáció.

És hogy a végére azért legyen egy kontra is: az urán semmivel sem jobb a fosszílis tüzelõanyagoknál abban a tekintetben, hogy szintén bányászni kell, és elõbb-utóbb az is elfogy...

Sós víz nem jó. Halak nõnek benne, de gabona, paradicsom nem.

"akkor a probléma 100%-an meg lenne oldva."

Ne, ezt ne. Amit me hulladéknak tekintünk az a jövõ tenyésztõeraktorainak üzemanyag!!!

nah, végre valaki!
Molnibalage szívembõl szóltál <#circling>
Az atomerõmûvek ellen az egyetlen érv a nukleáris hulladék elhelyezése lehet, de valóban ennek a mennyisége éves szinten azért nem olyan nagy. És mondjuk ha sikerülne földkéreg alá furni, ahol már olvadt a kõzet, és oda leereszteni, akkor a probléma 100%-an meg lenne oldva.

"Egy atom erõmû potenciális veszély forrás lásd:csernobil.."

Ez a LEGNAGYOBB baromság amit mondhattál egyáltalán.

"és bár annak emberi mulasztás volt az oka akkor is kockázat.."
Nem mulasztás, FELELÕTLENSÉG! Nem ugyanaz. Akkor nagyon röviden.
Csernobillal NAGYON nem szerencsés példálózni. Miért is?


- Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt szovjetúnió tagállamain kívûl nem található meg sehol és ott is NAGYON komolyan át lettek alakítva a baleset után, hogy alapvetõ kezdvezõtlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak. Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.

- Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben mûködés közben lehet cserélni a fûtõelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelõ idõben kivéve a hasadó anyagot FEGYVERMINÕSÉGÛ (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerhetõ. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál elkészült és már nem nagyon lett volna rájuk szükség.. Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. ALAPVETÕEN különbözõ konstrukció az összes ma üzemelõ erõmûhöz képest.

- Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hûtõközeg szökése estén a teljesítménye nõ! Ez alapvetõen gáz. A másik, hogy a hûtõközeg képes elforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még 400-450 fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hõcserélõben adja át a hõjét a szekunder körnek ahol vizet forralank és megy a turbinára. A létezõ legsúlyosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból gõz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos
ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hûtõközeg is egyben. Azt tudni
kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem
jók. A víz lassítja le a neutronokat. Tehát egy baleset után a további hasadások MEGSZÛNNEK! Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hõt, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.

- Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott KÍSÉRLET és nem ÜZEMSZERÛ mûködés közben következett be! Ezt sajnos sokan nem tudják! Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és elõírást SÚLYOSN megszegtek! A kísérlet célja "vicces módón" épp egy baleset idején bekövetkezõ lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hûtõvíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot (az erõmû saját mûködéséhez is termel áramot!) akkor is legyen hûtve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levõ turbia MOZGÁS energiáját hasznosítanák addig amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak. A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön erra a célra kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott... Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek. Innentõl tömörre veszem és nem is emlékszem fejbõl mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó
rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette
amire õk számítottak. Már EKKOR le volt kapcsolva több biztonsági berendezés is! Csakhogy vagy egy sajtos jelensége a reaktorok ez fajtájának amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta, USA-ban ilyen reaktorok nem épülhettek és ennek az elven a követése miatt nem is épült a SZU-n kívûl sehol! A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rõl felugrott 10000% hõteljesíményre. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még megpróláták az utolsó lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba, hogy megállítsák a láncreakciót. Csak a nagy hõ miatt a rudak "alagutai" eldeformálódtak és nem estek be (azér használtak ejtés, mert a gravitáció mindig mûködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg). A hûtõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású gõz lett belõle. Igenám csak ott voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei. Akkor egy kis kémia. Mi is volt
régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... BAMMMMM! A rektor ekkor szállt el. A több száz tonnár rektorfedelet több száz méterre találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg égett napokig és terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt. A katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy több biztosági réteg van. Pénzhiány miatt ezen mérnöki gátak közül többet kispóróltak. Zseniális...

Mi levonandó tanulság?

1. Képzelten emberek (egyszerû mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna, ahogy milyen
biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? SEMMILYEN! Ma már ez technikailag lehetetlen!

2. A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, SEHOL máshol nem épültek ilyenek. Politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejtetjük, hogy hol és miként végezte...

3. Ennek megfelelõen ma már sziumlációs megerõsítõ tréningeken kell részt vennie a rektor kezelõ személyzetének ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak. A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.

4. Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.

5. Ehhet hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban. Tehát a rektorok biztonságát TERMÉSZETI törvények garantálják!!!

+6 Nem kée baromságokat terjeszetni, elõször olvass és tanulj az atomenrgiáról és energetikáról...

"a jövõ nem tartogat túl szép kilátásokat ha az atomnál maradunk."

És ez mivel tudod alátámasztani? ÉRV? TÉNY? Nem csak a levegõbe kéne puffogtatni... Inkább a megújuló energiaforrásokra igaz ez. Drág, nem egyenletesen mûködnke vagy sok helyet fogalnak esetleg, ha tényleg zéró CO2 emissziósak akkor más módon károsítják a környezetet. Felborítják a helyi széljárást és klímát. Ez egyik sem igaz az atomra..

Sivatagos környékeken (akár Afrikában, akár Ausztráliában, akár Ázsiában) az óceánokban "kicsit" több víz van, mint a folyókban. Az óceáni vízekért a harc is kissebb. És ugye a víz természete már csak olyan, hogy adott magasságig kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát lehetne csatornákba azt is elvezetni. Az élõvilágnak meg ez a víz is nagy segítség lehetne. Sivatag meg akad olajban gazdag, fejlõdõ arab országokban is, hogy mást ne mondjak, például Szaúd-Arábiában, de valszeg Algériában vagy Líbiában is. Sõt sivatag akad Ausztráliában is.

Tegyük fel hogy olcsóbb az atom energia...
CSak egy hasonlat, ha kapsz egy trabant-ot 50.000 forintért és vehetsz akár egy ferrari-t is mert annyi pénzed van, melyiket vennéd meg? El kéne kicsit gondolkodni azon hogy nem csak a ma van, lessz holnap is és a jövõ nem tartogat túl szép kilátásokat ha az atomnál maradunk... Persze tény hogy valahogy addig is elõ kell állítani energiát amíg a megújuló felhasználása elterjed és csökkennek a költségei. Személy szerint egy napkollektor kevésbé zavarna a kert alatt mint egy atom erõmû. Egy atom erõmû potenciális veszély forrás lásd:csernobil.. és bár annak emberi mulasztás volt az oka akkor is kockázat.....

Az óceánok vize helyett akkor már a folyók vizét kellene jobban elosztani, hisz a folyóvizek 90%-a beleömlik az óceánokba. Édesvízrõl van szó. A scatornaépítés pedig jól bejáratott technológia, csakhát Afrikában egymást ölik (pld. Darfúr), a mi fegyvereinkkel, és a mi segélyeinkbõl élnek, ahelyett, hogy dolgoznának. Az egyetlen országok, ahol történt valamiféle fejlesztés azok, amelyekben van fehér kisebbség. Dél-Afrika felhõkarcolói, autópályái pld.
Aztán a gyarmatosítók beindítottak folyamatokat (infrastruktúra, oktatás) Algériában, Egyiptomban stb. és ez nem épült le teljesen.

...ha azon mulna, hogy a házam kertje mellett legyen e atomerõmû hát legyen... Ha jól tudom, Paks Mo. vill. energia 40%-át adja... Még kettõ kéne, a Paksi mellé, és/vagy több blok.

Nem kedvelem a sötét zöldeket.... fõleg azokat melyek obégatnak a környezvédelemrõl, számítógép/Internet, majd a melohelyükre kocsival mennek, és gyorsétteremben szervezekdnek majd green polokat osztogatnak.... aaahhhhh

Szóval atom kell.Több. Mellé párhuzamosan megujuló energiák is persze, mert energiából sosem elég... Viszont az atom olcsobb, a zöld áram kb 3X os, így is sok már a szmla...

"80-120 évre elegendõ uránt jósolnak a_jelenlegi_felhasználás mellet"

Mert az hagyományos, nyomottvizes reaktorokkal számol csak tenyésztõ erõmûvekkel nem!

"Azonkivül nem hiszem hogy te is repdesnél az örömtõl, ha egy atomreaktor mûködne a házatok kertje mellett."

Nem. Miért zavarna? Soha nem értettem ezt a felfogást. Egy szénerõmû az zavarna, mert szennyez. Ez nem. Nagyon avítt és sötét felfogás ez is...

Azért ez nem ilyen egyszerû. Nagyon nem megoldás az atomenergia, csakis átmeneti megoldás lehet amíg a megújuló energia felhasználása gazdaságos, elterjedt és olcsó(bb) lesz. Több helyen utána néztem és konkrét adatot nem találtam, de mindenhol kb 80-120 évre elegendõ uránt jósolnak a_jelenlegi_felhasználás mellett. Jó persze fel fognak fedezni új lelõhelyeket ez biztos, de a felhasználás sem a jelenlegi szinten fog stagnálni, szóval elõbb-utobb ez is elhal. Azonkivül nem hiszem hogy te is repdesnél az örömtõl, ha egy atomreaktor mûködne a házatok kertje mellett. Mindazonáltal egyetértek veled, hogy az országnak még 1 atomerõmûre lenne szüksége.

Hamár ekkora projektrõl van szó: Lehet, hogy érdemes lenne a sivatagos vidékeken az európai autópályákhoz hasonló csatornarendszert kialakítani. Azaz több száz vagy akár több ezer kilóméter csatornát az óceánból eredeztetve bevezetni a sivatagba, ami már hozna magával köré egy ökológiát is aztán. Ami mellé meg aztán már könnyebben lehetnének települések, mezõgazdaság, ipar...

Ez most szarkasztikus hozzászólás akar lenni? Nem tudom eldöntani. Az atomenergia miatt olyan olcsó a magyar áram. Paksról 8-9 Ft/kWh órába fáj a termelés, közönséges hõerûmvekbõl 13-14 Ft/kWh, szélerõmûbõl 23-24 Ft/kWh, de ÁLLAMI támogatás kell ehhez és KÖTELEZÕ átvétel. A többi megújuló is ilyen szinten van idehaza. Hajrá... Az importáram nagy része ami ukrajnából jön az is "atomáram".

Az aki nem látja be, hogy atom nélkül nincs jövõ az nálam a sötét, mint az éjszaka kategóriába esik agyilag. Ez annyira nyilvánvaló, minthogy az ég kék. SEMMIFÉLE környezeti problémát nem generál amit ne lehetne kezelni és tenyésztõreaktorokkal kb. 800 évre elég hasadóanyag van a MAI készleteket és növekvõ igényeket figyelembe véve. Ez bõven elég arra, hogy lehessen más megoldáson GONDOLKODNI amíg atomerõt használunk megújulóval kombinálva, de jelenleg az atom VERHETETLEN! Franciáknál 78%-jön atomból és nézzetek körül Fr-ben. Nagyon jól megvannak vele. Jó nekik. Vagy nézzétek meg Japánt. Még 4 blokk itthon és mi is elérhetnénk ezt a szintet.

Végülis igen, igazad van. Alig 250 milliárd forintnak megfelelõ összeg egy erõmû felhúzása és például a Paksi erõmû leszerelése minimum 180 milliárd lenne. Éljen az atom... 400 milliárd ráfordítással nem hogy kiválthatnánk egy atom erõmûvet hanem sokszorosára növelhetnénk az energia termelést.

Ez szemenszedett hazuság. A getortermikus engergia nem olyan egyszerû, mint aminek beállítják. Csak egyes helyeken jó és ott is vannak problémák. A geotermikus energia sem állandó, mert a földkéreg is változik és a hõforrások elapadhatnak és erre már volt példa.

"Lenne alternatíva, minden csak pénz és elkötelezetég kérdése"

Igen, atom is. Le lett már írva. Fel kéne már végre fogni, hogy a megújló enegrgiaforrások KIEGÉSZíTHETIK az atomot, de nem veszik fel vele a versenyt, sem olcsóságban, sem stabilitásban és teljesítményben. Egy átlagos 2-4 blokkos atorõmû. 1,5-6 GW teljesítménnyel üzemel. Csak a legnagyobb vízierõmûvek tudnak ennyit, SEMMILYEN más megújuló nem!

Szakértõk szerint a világ energiaigényét bõségesen lehetne fedezni geotermikus energia hasznosításával. Probléma viszont, hogy a fúrások igen költségesek, és földrengéseket is okozhatnak.

"A geotermikus erõmûvek elvben nagyon egyszerûen mûködnek. A 4-5 kilométerrel a földfelszín alatt lévõ forró kõzetre hideg vizet engedve gõz fejlõdik, ami turbinákat hajtva áramot és hõt termel. Amerikai kutatók szerint az Egyesült Államok alatt lévõ hõmennyiség 40 százalékának kiaknázásával az ország energiaszükségletének 56 ezerszereséhez lehetne hozzájutni."

Forrás:Zöldtech

Lenne alternatíva, minden csak pénz és elkötelezetég kérdése.
Személy szerint inkább az megújuló energia forrásokat részesíteném elõnyben az atom-al és egyéb szennyezõ anyagokkal szemben.

Na, és ha mûhold?

Szerintem a különféle energiaelõállítási technológiák fejlesztésével párhuzamosan az emberek gondolkodás módján is változtatni kell. Ez utóbbi elég sok kívánni valót hagy maga után.
Valami hozzászólását pedig nyugodtan lehet tényként kezelni: ,,a jövõ gépei mindig a jelen eszközeivel épülnek és mivel a jövõben kevésbé környezetszennyezõ energiát szeretnénk, ezt a jelen jobban környezetszennyezõ technológiáival építhetjük fel. úgyhogy az, hogy ma még a mondjuk egy napkollektor vagy elektromos autó vagy szélerõmû, atom vagy olajerõmû energiából épül az nem ok arra, hogy ne tegyük, mert csak így épülhetnek már a (távolabbi) jövõ napkollektorai, elektromos autói és szélerõmûi a szintén (közelebbi) jövõ napkollektorainak, szélerõmûinek energiájára"

Akkor meg az antennákat lopják el.

Tenyésztõreaktorokkal a nukleáris hulladékok problémája meg van oldva.

Atomerõmû több kell, és ezzel párhuzamosan kell erõltetni az alternatív energiát. Én ezen már nem is vagyok hajlandó vitatkozni.

Ilyen híreket olvasva szomorú vagyok, mert mindenütt a világon van fejlõdés, Magyarországon sajnos nincs.

Jut eszembe:
Teljes mértékben át kellene állnunk távközlés terén a vezetéknélküli technológiára. Minél gyorsabban. Lenne nagy pofáraesésük a színesfémtolvajoknak.

"Az a baj, hogy az emberek tesznek arra, hogy mi lesz 100+ év múlva"

Te meg nem tudsz olvasni. Az is leírtam, hogy miért "nem érdekel". Azért, mert az elhelyezése MEGOLDHATÓ úgy, hogy ne okozonn környezeti károkat. EZT értettem azalatt, hogy nem érdekel. Igenis gondolok a jövõre. Az viszont igen, hogy a légkört szétbasszuk. Te tényleg nehéz felfogású vagy.

"Engem igen"

Miért, ha biztonságos? Fejds ki kérlek.

Ha ennyire odavagy az atomért, miért nem alszol a fûtõelemekkel?

"És ez kit érdekel?" <-- NA EZ GOND!

Az a baj, hogy az emberek tesznek arra, hogy mi lesz 100+ év múlva, mert csak a saját kis francos életük érdekli õket. Csak a nagy belesz.rás megy mindenbe, mert majdcsak lesz valahogy.

""Elásod" egy stabil geológiai képzõdménybe jól elszigetelve és kurvára nem zavar senkit."
Téged elhiszem, hogy nem zavar. Engem igen, de most már fáradt vagyok, nem fogok egy olyasvalakivel vitázni aki képtelen túllátni a holnapon. A rádioaktiv hulladékok lényegesen nagyobb problémát jelentenek mint a jelenlegi CO2 hiszti.

"Utánna a természet elvégzi a maga dolgát pl. fotoszintézis"
Aha, mikor az erdõk aránya a világon meredeken zuhan? Ja és égetéssel pusztíják sok helyen ami CO2-t szabadít fel. Aha, persze...


"Illetve dolgoznak különféle eljárásokon amivel ki lehet pucolni a légkört ha nagy a gebasz, de iszonyat pénz és energia kell hozzá"

Ergo, halott az egész. Nézd meg, hogy mire képesek a nagy kibocsátók a probléma megoldása érdekében. Nagyjából lózungokra és maszatolásra. Szélerõmû szar helyeken, napenergia, biobraomságok és hasonlók. Bazz, ott az atom csak használni kéne. Végre lassan belátják mindenhol ezt hála istennek. Sajnos sok fejben a sötétség jól tartja magát.

Az. Sajnos sok ember szerintem nem látta, vagy nem hajlandó megnézni és gyökérkedik. Lásd Magnetic.

"látván a jelenlegi helyzetet nagy a valószinûsége, hogy ez fog bekövetkezni."

Jelenlegi helyzetet látva nagyon optimista vagy barátom. Rohadtul nem csökken a CO2 emisszió és ha most abbahagynánk és 0% lenne, még akkor is szívnánk egy darabig. Hogy meddig arról csak igen tág becsélsek vannak szóval olyan veretes dolgot leírni, hogy 60-120 az finoman szólva is komolytalan.. És akkor ez még csak a CO2 probléma..

"Az olajszármazékok lassan elfogynak, tehát kénytelen-kelletlen át kell térni más energiahordozóra."

Már 100000-szer leírtam sok helyre, hogy szénbõl több száz évre elég van a mostani kiterlmelési kötlségek és olajár mellett. Ez akkor 80 dollár volt, mikor leírtam. 200 dolláros olajár mellett RÖHÖGVE megéri szébõl csinálni mindent és nem kõolajdbõl. A világ szénkészleteinek eloszlás picivel egyenletesebb, mint az olajén...

"Rövidre fogva ez a szar még mindig ott lesz amikor az emberiség már rég vagy elköltözött valahová, vagy csendben elpuszitotta magát"

És ez kit érdekel? "Elásod" egy stabil geológiai képzõdménybe jól elszigetelve és kurvára nem zavar senkit. 0 környezeti kihatása van. HOL A GOND? Fogd már fel, hogy ennek a kezelése röhejesen egyszerû és megoldott a gázkibocsátásokkal szemben. ENNYIRE nehéz a fölfogásod? Te is sötétzöld vagy? Évente annyi radioaktív hulladék sem keletkezik a földön ami megtöltene egy kis teherhajót. Mi ebben a kezelhetetlen?

Mellesleg alapvetõ dolgokkal nem vagy tisztában. Aminek nagy a felezési ideje, az kis aktivitású te zseni. U238-az a kezdebe veheted és nem lesz semmi bajod. Ha nagy aktivitású lenne és ekkora felezési ideje lenne valaminek annak örülnénk, mert akkor az lenne a fûtõelem. Gratula...

Csak futolag olvastam bele a hosszaszolasokba.
A fuzios eromu meg 30-40 ev minimum. Indexen volt egy menetrend, a most epitendo "demo"-verziorol, meg az utana kovetkezo (szinten demo-szintu) valtozatrol, es utana kovetkezhet egy tenyleg elesben termelo eromu. Mindegyik valtozat evtizedes projekt.
A napenergiat nem csak napelemekkel lehet hasznositani. Naperomuvek mar leteznek mashol is (tukrokkel fokuszaljak, es vizet forralnak, mint egy "hagyomanyos" eromuben).

Tanulságos video, köszi. 😊

A végén már kicsit beleuntam, de nem akarok felszínes lenni.
Az Urán izotópjai:

232U - mest.
233U - mest.
234U - term.
235U - term.
236U - mest.
238U - term.

A bomlási sorokat és a felezési idõket most kihagyom. Akit érdekel nézzen utánna.

"CO2 kibocsátás? ZÉRÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ! Porterhelés? Zéró!! NO2 és NO kibocsátás?Ülj le, egyes. Évente milliárd tonna CO2-õt pumpálunk a légkörbe és van évente néhány tízezer tonna radioaktív hulladék. Melyiket lehet kezelni? A jó válaszért fizetek egy sört."

Látom nagyon okos ember vagy, csak épp felszínes.
Most nincs se kedvem, se energiám egy nagyobb lélegzetvételû válasz megirására, igy tömör leszek.
Az általad kifogásolt (a porterhelést ne vegyük ide) elemeket még max. 60-120 évig fogjuk szivni. Utánna a természet elvégzi a maga dolgát pl. fotoszintézis (CO2 + H2O + fényenergia = (CH2O) szénhidrát + O2 + H2O). Illetve dolgoznak különféle eljárásokon amivel ki lehet pucolni a légkört ha nagy a gebasz, de iszonyat pénz és energia kell hozzá.
Utánna még pár évtized és teljesen helyreáll a légkör. Ezek persze elméleti idõtartamok, látván a jelenlegi helyzetet nagy a valószinûsége, hogy ez fog bekövetkezni. Az olajszármazékok lassan elfogynak, tehát kénytelen-kelletlen át kell térni más energiahordozóra. Jelen tudás szerint, ez lehet nap, hõ, szél, geotermikus, elektromos és hidrogén alapú...stb. Ezek mint olyan teljesen "zöld" energia, tehát nincs károsanyag kibocsájtás.
Jönnön az atomerõmû.
Itt ugye 1,2-2,4 és 3,6% urán-dioxid tartalmú pasztillákat használnak. Ami tök jól hangzik, de ugye van az a fránya alfa, beta(+-), és gamma bomlás, valamint az izotópok felezési ideje.
Vegyük szép sorjába az urán izotópjait (a mesterségeseket most kihagyom):

238U - A leggyakoribb természetben is elõforduló cucc. A felezési ideje 4,468 E9 év. A bomlási termék 234Th (Tórium) ennek az izotópnak szerencsére csak 24 nap a felezési ideje, majd jön az összes többi leányelem 12 pontosan (ez még olyan potom 77.300év) mire végül stabil ólom keletkezik belõle.

235U - Ez olyan 0,7%-os elõfordultságban van jelen. A felezési ideje 7,038 E8 év , és követi õt 14 leányelem amik szintén potom 54.000év mire stabil ólom keletkezik belõle.

Rövidre fogva ez a szar még mindig ott lesz amikor az emberiség már rég vagy elköltözött valahová, vagy csendben elpuszitotta magát.

Szóval ne gyere nekem azzal, hogy az atomenergia környezetbarát, és kit érdekel az az évi pártizezer tonna rádióaktiv hulladék ami ezek után marad.
Ragoznám még, de inkább csak felidegesitem magam az olyan ostoba embereken mint Te. Ha nem tudsz valamit, akkor nézz utánna és végképp ne szólj le olyanokat amik esetleg egy kicsit értenek hozzá.

A sört pedig megtarthatod.

defibrillátor

Igen, ez így van. Nem rég olvastam egy Dr. Gólem nevû könyvet, amiben azt írják, hogyha az egész világban élõ emberek átlagos élettertamának a megnövelése a cél, akkor az összes pénzt, amit a modern orvosi kutatásokba fektetünk, inkább költsük higéniás, étkeztetési, alapvetõ gyógyszer-ellátási célokra. Elgondolkodtató. Ami viszont még ennél is meglepõbb: hogy az újraélesztések (most erre az elektromos sokkolóra gondolok, hirtelen nem tudom mi a neve :])nagyon kicsi, kevesbb mint 1%-a mondható sikeresnek, ami alatt azt értik, hogy a beteg teljesen felépült.

De éreztem, hogy nem lesz jó a formázás. (: Beírom mégegyszer, mert ez így elág kaotikus.

Igen, valóban nem a Nap nem süt egész nap. Az engergia tárolása talán az egyik fõ feladat, a napelemkkel kapcsolatban. A másik, hogy minnél több energiát sikerüljön kinyerni a beérkezõ sugarakból. Gondolom mindkét problémával egyformán foglalkoznak. Pont ebben a topicban írta waterman a következõket:

szerintem becsülendõ, hogy megpróbálják. valószínû hogy nem akkumulátorokkal dolgoznak majd fõként, hanem hõtárolókkal. kalifoniában is van egy nagy olajjal mûködõ homorútükrös rendszer. ott az olaj felmelegszik a csövekben és képesek annyi hõt összegyûjteni napközben, hogy éjjel is tudjanak áramot biztosítani pár ezer háztartásnak.

Szóval a dolog egyáltalán nem esélytelen, és én remélem, hogy a jövõben egyre jobban teret nyernek majd a napelemek. De ez természetesen nem azt jelenit, hogy akkor kukába az atomreaktorokkal, szélerõmûvekkel, stb. 😊

Igen, valóban nem a Nap nem süt egész nap. Az engergia tárolása talán az egyik fõ feladat, a napelemkkel kapcsolatban. A másik, hogy minnél több energiát sikerüljön kinyerni a beérkezõ sugarakból. Gondolom mindkét problémával egyformán foglalkoznak. Pont ebben a topicban írta waterman a következõket:

szerintem becsülendõ, hogy megpróbálják. valószínû hogy nem akkumulátorokkal dolgoznak majd fõként, hanem hõtárolókkal. kalifoniában is van egy nagy olajjal mûködõ homorútükrös rendszer. ott az olaj felmelegszik a csövekben és képesek annyi hõt összegyûjteni napközben, hogy éjjel is tudjanak áramot biztosítani pár ezer háztartásnak.

Szóval a dolog egyáltalán nem esélytelen, és én remélem, hogy a jövõben egyre jobban teret nyernek majd a napelemek. De ez természetesen nem azt jelenit, hogy akkor kukába az atomreaktorokkal, szélerõmûvekkel, stb. 😊

"Csak atomerõmûvekre nem szabad építeni a jövõ energiaellátó rendszereit."

Technikaileg nem is lehet.
http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294

CO2 kibocsátás? ZÉRÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ! Porterhelés? Zéró!! NO2 és NO kibocsátás?Ülj le, egyes. Évente milliárd tonna CO2-õt pumpálunk a légkörbe és van évente néhány tízezer tonna radioaktív hulladék. Melyiket lehet kezelni? A jó válaszért fizetek egy sört.

"Teljesen atomerõmûvekkel nem lehet megoldani semmit."
"Egy atomreaktort meg nem lehet ki be kapcsolgatni."

De a kimeno teljesitmenyet eleg konnyu szabalyozni. Ez utobbit teszik az utobbi idoben itthon is. Egyebkent a fisszios atomeromu nem jo, de legalabb hasznalhato megoldas. A belole nyert arammal akar meg szenhidrogen alapu energiahordozokat is lehet gyartani, tehat akar a jelenegi osszes energiaforras szerepet kepes lenne atvenni, meghozza komolyabb modositasok nelkul. Ha a legkori co2-bol van az uzemanyag, akkor az is zero-carbon.

"A fúziós erõmû biztosan nem fog menni 8 éven bellül."

A Bussard fele reaktorbol mar most lehetne mukodo valtozatot kesziteni, sot igazabol az sem biztos, hogy nem letezik csak az amerikai hadsereg nem arrol hires hogy mindent publikal. Viszont barki elkeszitheti 'otthon' is, hiszen az eredeti tervrajzok publikusak. Az, hogy ezek alapjan instabil a rendszer nem jelenthet gondot, szvsz egy jo vezerloelektronika kepes lenne stabilan tartani.

Na, majd jövök ide is!

*sóhaj*
szeretem az ilyesmit.
*sóhaj*
komlyan azt érzem hogy sokatokban fel sem merül hogy õk esetleg jobban átgonolták a dolgokat mint ti itt cikkolvasgatás közben. Nem kell mindent jobban tudni. Még akkor is ha egyébként van amiben igazatok van.
Különben õk mennek valamerre. Az pedig jó. Lehet hogy rossz irányba haladnak, de legalább haladnak.

"Majd amikor eljutnak oda,hogy a napelemmel termelt energia annyiba kerül mint egy szénerõmûben vagy atomerõmûben"
szerintem örülhetnél ha a napenergia annyiba kerülne mint az atomenergia.

Teljesen atomerõmûvekkel nem lehet megoldani semmit. De teljesen szélerõmûvekkel/naperõmûvekkel sem. Egy 50 ezres város esetén talán meglehet. Nem tudom. De sajnos nem ugyanannyi energiát használunk a nap minden percében, az erõmûvek igazodnak hozzánk. Egy atomreaktort meg nem lehet ki be kapcsolgatni.

Én ehhez azt tenném hozzá, hogy szerintem jó volna ha a fejlett országok szemetében található élelmiszereket feldolgozóhajóra tennék, az út során a hajón fogyaszthatóvá alakítanák és megkapnák az éhezõ országok. Iszonyatos mértékû élelmiszer megy nálunk a kukába, miközben ott éheznek.

A fúziós erõmû biztosan nem fog menni 8 éven bellül.

Átolvasva a kommenteket iszonyat tudatlanság van itt kérem szépen. Elõbb olvassatok utánna ennek a Masdar projektnek a Wikin, vagy máshol, ne ebbõl az Sg cikkbõl induljatok ki, a tényeknek a töredékét sem közli.

Pl nem távoli reaktorok áramaiból lesznek ellátva a maglev-podok, a városon belül _MINDEN_ a város által termelt energiából lesz mûködtetve. Energiát Napelemekbõl, szélerõmûvekbõl, és egy fúziós erõmûbõl fognak nyerni.
A fõépület pl egy pozitív energiájú épület lesz, ami azt jelenti hogy több áramot fog elõállítani (napenergiából) mint amire szüksége van. Az óriási napelem részét már fel is építették, és innentõl az épület hátralevõ részét (a nagyját) teljesen ennek az energiának a segítségével építik fel.

A másik, hogy nem 80 évesek leszünk amikor ez elkészül, a tervek szerint 8! év múlva lesz kész a város. És elnézve az eddigi projekteket amikbe belevágtak a UAE-ben ez meg is fog valósulni.

Egy kicsit újabb videó város-animációkkal:

Nem vetted figyelembe,hogy a napelemek csak akkor mûködnek ha süt a nap.Majd amikor eljutnak oda,hogy a napelemmel termelt energia annyiba kerül mint egy szénerõmûben vagy atomerõmûben akkor is ott lesz a probléma hogyan lehet tárolni az energiát mert a napenergia nem alkalmozkodik a fogyasztói igényhez.

Ez durva. 😊

Elsõ sorban a fogyasztói szokásokat kell megváltoztatni, pl. eldobható termékek, mûanyag zacskók, üdítõs palackok, stb. helyettesítése.

Az atomengeriga tényleg az egyik legtisztább energiaforrás, de az atomhulladékokkal mi lesz? Mennek ki az ûrbe? Csak atomerõmûvekre nem szabad építeni a jövõ energiaellátó rendszereit.

> "A bibi csak az, hogy az ehhez szükséges infrastruktúra elõállításához felhasznált energiát nem számolják bele."
Ezt nem tudhatjuk. Viszont ha összevetjük egy másik, sima város kiépítésével, ahol nem a zero carbon a cél, hanem csak az, hogy legyen egy város, már is a zero carbon city-nél az elõny. Mert kevésbé szennyez!

Napelemmek kapcsolatban én bizakodó vagyok, a technológia fejlõdik ott is, nagyobb hatásfokkal, hosszabb ideig tudnak majd mûködni. Ha megnézzük az alapötletet, a napelem a jövõ! Az energia termelés nem itt történik, tõlünk több ezer km távolságra, mi csak begyûjtjük, és felhasználjuk. Asszem ez tényeg az ingyen leves esete. A többi erõmûnél mind helyben történik az energiatermelés, ami óhatatlanul több hulladékot termel. Szerintem.

A Toshiba olyan reaktoron dolgozik amihez nem kell víz.200 kilowatt a teljesítménye.

Ökovárosok (bár nem tudom mit kellene jelentenie ennek a baromi szónak), voltak és vannak is a világon. Különben az emberiség (emberek) általában mást sem csinálnak mint képzelik a jövõt és kitalálják a múltat. Mivel volt alkalmam az UAE-ben tölteni egy hoszabb idõt... van némi elképzelésem az országról, de ha már egy tiszta várost akarunk amelyben nem lesz szennyezés akkor nem hinném, hogy ott lenne a legmegfelelõbb hely. Különben nem ártana azt is megjegyezni, hogy városokat nem szoktak csinálni, a város az olyan majdnem szerves dolog amely magától keletkezik és sok mindentõl függve vagy nõvekszik vagy stagnál vagy hanyatlik. Mikor kopnak már le a baromi kollektivista központi NAGY TERV állatok és hadják az embereket élni, nem lenne gond a szannyezésel sem, mert a jelenlegi szennyezés és túlfogyasztás legalább 70%-ért is a marha nagy tervek a felelõsek.

"Atomenergia és kész. TELJESEN környezetbarát,"
Te melyik bolygón élsz? Butaságokat nem kell terjeszteni, van belõle épp elég.