Hunter
Óriási tengeri skorpió-ollót találtak
A Németországban felfedezett megkövült olló egy 2,5 méteres őslényhez tartozott, állítják az európai kutatók.
A 390 millió éves példányra egy német bányában találtak rá. Gazdája - akit Jaekelopterus rhenaniae névre kereszteltek - valószínűleg folyó- vagy mocsárlakó lehetett. Az olló maga 46 centiméteres, így az arányok alapján a hozzá tartozó lény jóval hosszabb volt egy átlagos magasságú embernél, sőt többi fajtársát, az eurypteridákat is felülmúlja közel fél méterrel.
Az eurypteridák a mai szárazföldi skorpiók rég kihalt vízi ősei, illetve több feltevés szerint egyben az összes arachnid elődjei is. "A legnagyobb ma élő skorpió alig 30 centi, így jól látható milyen méretkülönbségek voltak valaha" - nyilatkozott dr. Simon Braddy, a brit Bristol Egyetem tudósa a BBC-nek.
A felfedezés Braddy egyik munkatársa, Markus Poschmann nevéhez fűződik, aki a Németország délnyugati részén fekvő Prum közelében található bányában talált rá a kövületre. "Egy kalapáccsal és egy vésővel lazítottam meg a köveket, amikor észrevettem az egyik táblán egy sötét szervesanyag foltot" - idézte vissza az eseményeket a kutató. "Némi tisztogatás után sikerült beazonosítani, hogy ez egy hatalmas olló apró darabja. Bár akkor még nem tudtam, hogy találok-e újabbakat, folytattam a keresést. Az előkerült darabokat egyenként kellett megtisztítani, megszárítani, majd összeragasztani, végül egy gipszborítást kapott, hogy stabilizáljam."
Poschmann és a kövület
A faj képviselői a földtörténet azon szakaszában léteztek, amikor a légkör oxigénszintje sokkal magasabb volt a mainál. Egyes őslénytudósok szerint a magas szint pumpálta fel a kor számos gerinctelenjének testméretét a maiak sokszorosára, így jöhettek létre a gigantikus százlábúak, hatalmas csótányok és szitakötők. Ugyanakkor dr. Braddy szerint a nagy méretekhez jelentősen hozzájárulhatott a ragadozók hiánya. Amint ezek megjelentek igen sanyarú napok jöttek a túlméretes rovarok számára.
"A nagy méret magával vonja, hogy a ragadozók könnyebben észreveszik, és ízletesebb falatnak értékelik a prédát" - magyarázta Braddy. "Az evolúció nem a méret alapján, hanem a túlélési képességeknek megfelelően szelektál, ezért jobb kicsinek lenni, nekik könnyebb elrejtőzni."
A skorpiók körülbelül 450 millió évvel ezelőtt tették meg az első lépéseket a szárazföldön. Egyes fajok idővel teljes egészében áttértek a szárazföldi létre, míg mások. mint a Jaekelopterus rhenaniae megmaradt részben vagy teljes egészében a vizes közegnél.
A 390 millió éves példányra egy német bányában találtak rá. Gazdája - akit Jaekelopterus rhenaniae névre kereszteltek - valószínűleg folyó- vagy mocsárlakó lehetett. Az olló maga 46 centiméteres, így az arányok alapján a hozzá tartozó lény jóval hosszabb volt egy átlagos magasságú embernél, sőt többi fajtársát, az eurypteridákat is felülmúlja közel fél méterrel. Az eurypteridák a mai szárazföldi skorpiók rég kihalt vízi ősei, illetve több feltevés szerint egyben az összes arachnid elődjei is. "A legnagyobb ma élő skorpió alig 30 centi, így jól látható milyen méretkülönbségek voltak valaha" - nyilatkozott dr. Simon Braddy, a brit Bristol Egyetem tudósa a BBC-nek.
A felfedezés Braddy egyik munkatársa, Markus Poschmann nevéhez fűződik, aki a Németország délnyugati részén fekvő Prum közelében található bányában talált rá a kövületre. "Egy kalapáccsal és egy vésővel lazítottam meg a köveket, amikor észrevettem az egyik táblán egy sötét szervesanyag foltot" - idézte vissza az eseményeket a kutató. "Némi tisztogatás után sikerült beazonosítani, hogy ez egy hatalmas olló apró darabja. Bár akkor még nem tudtam, hogy találok-e újabbakat, folytattam a keresést. Az előkerült darabokat egyenként kellett megtisztítani, megszárítani, majd összeragasztani, végül egy gipszborítást kapott, hogy stabilizáljam."
Poschmann és a kövület
A faj képviselői a földtörténet azon szakaszában léteztek, amikor a légkör oxigénszintje sokkal magasabb volt a mainál. Egyes őslénytudósok szerint a magas szint pumpálta fel a kor számos gerinctelenjének testméretét a maiak sokszorosára, így jöhettek létre a gigantikus százlábúak, hatalmas csótányok és szitakötők. Ugyanakkor dr. Braddy szerint a nagy méretekhez jelentősen hozzájárulhatott a ragadozók hiánya. Amint ezek megjelentek igen sanyarú napok jöttek a túlméretes rovarok számára.
"A nagy méret magával vonja, hogy a ragadozók könnyebben észreveszik, és ízletesebb falatnak értékelik a prédát" - magyarázta Braddy. "Az evolúció nem a méret alapján, hanem a túlélési képességeknek megfelelően szelektál, ezért jobb kicsinek lenni, nekik könnyebb elrejtőzni."
A skorpiók körülbelül 450 millió évvel ezelőtt tették meg az első lépéseket a szárazföldön. Egyes fajok idővel teljes egészében áttértek a szárazföldi létre, míg mások. mint a Jaekelopterus rhenaniae megmaradt részben vagy teljes egészében a vizes közegnél.