Hunter
4800 éves műszemre bukkantak
Egy iráni ásatáson több más érdekesség mellett megtalálták a legkorábbi ismert mesterséges beültetést, egy műszemet, melyet egy fiatal nő szemüregében helyezett el a leleményes mester.
Irán egyik régészeti feltárásán, az úgynevezett Leégett Városban (Burnt City) felfedezett lelet megközelítőleg 4800 éves, körülbelül az egyiptomi nagy piramisokkal és a Stonehenge-el egyidős.
Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy már az ősi világban is megadatott az elvesztett testrészek pótlása, persze főként csak a társadalom elitjének. Erre több írásos emlék is utal, például egy korai héber írás egy aranyból készült szemmel rendelkező asszonyról szól, gyakorlati példát azonban egészen mostanáig nem sikerült találniuk a régészeknek.
Éppen ezért tartják jelentősnek a londoni központú Ősi Iráni Tanulmányok Körének felfedezését, ami ugyan nem arany, viszont rendkívül alapos kidolgozottságának köszönhetően sokkal inkább hasonlít a valódi szemhez. Pontos összetevői még nem ismertek, a kutatók szerint nagy valószínűséggel természetes kátrány és állati zsiradékok keverékéből készült.
Alkotója egy rendkívül vékony, alig fél milliméter széles arany szállal a szem minden részletét megrajzolta, még a hajszálereket is szépen kidolgozta. A mesterséges szemgolyó két oldalán két lyukat készített, ami megkönnyítette a szemüregbe való behelyezést. A feltárást vezető Mansur Sayyed-Sajadi a Discovery Newsnak elmondta, a műszemen talált szemhéj-szövet maradványok gyakori használatra utalnak, a testtől idegen anyagok ugyanis kelést okoztak 25-30 év körüli viselője szemhéjában.
A leletre egy korai temetkezési helyen találtak rá. Az emberi maradványok mellett talált agyagedények, díszítő elemek és egy bronz tükör mind arról árulkodnak, hogy a fiatal nő a társadalom legmagasabb rétegeinek tagja lehetett, feltehetően az akkori uralkodói család sarja, aki nem gyógyászati okokból kapta a beültetést, sokkal inkább azért, mert családja azt szerette volna, hogy a lehető legjobban nézzen ki a nyilvánosság előtt - vélekedett Michael Harris a kaliforniai Berkeley Egyetem orvosi karának szemész professzora. Harris egyben hangot adott meglepetésének, elképesztőnek titulálva az ősi tudósok kreativitását és innovációs megoldásait.
A régészek közben folytatják munkájukat a Leégett Városban, ahol már eddig is sok érdekességre bukkantak. Ilyen a világ legősibb kocka és backgammon játéka, a legkorábbi köménymag minták és a világ első "animált képe", ami egy agyagtál körül felrajzolt figurákból áll össze.
Irán egyik régészeti feltárásán, az úgynevezett Leégett Városban (Burnt City) felfedezett lelet megközelítőleg 4800 éves, körülbelül az egyiptomi nagy piramisokkal és a Stonehenge-el egyidős.
Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy már az ősi világban is megadatott az elvesztett testrészek pótlása, persze főként csak a társadalom elitjének. Erre több írásos emlék is utal, például egy korai héber írás egy aranyból készült szemmel rendelkező asszonyról szól, gyakorlati példát azonban egészen mostanáig nem sikerült találniuk a régészeknek.
Éppen ezért tartják jelentősnek a londoni központú Ősi Iráni Tanulmányok Körének felfedezését, ami ugyan nem arany, viszont rendkívül alapos kidolgozottságának köszönhetően sokkal inkább hasonlít a valódi szemhez. Pontos összetevői még nem ismertek, a kutatók szerint nagy valószínűséggel természetes kátrány és állati zsiradékok keverékéből készült.
Alkotója egy rendkívül vékony, alig fél milliméter széles arany szállal a szem minden részletét megrajzolta, még a hajszálereket is szépen kidolgozta. A mesterséges szemgolyó két oldalán két lyukat készített, ami megkönnyítette a szemüregbe való behelyezést. A feltárást vezető Mansur Sayyed-Sajadi a Discovery Newsnak elmondta, a műszemen talált szemhéj-szövet maradványok gyakori használatra utalnak, a testtől idegen anyagok ugyanis kelést okoztak 25-30 év körüli viselője szemhéjában.
A leletre egy korai temetkezési helyen találtak rá. Az emberi maradványok mellett talált agyagedények, díszítő elemek és egy bronz tükör mind arról árulkodnak, hogy a fiatal nő a társadalom legmagasabb rétegeinek tagja lehetett, feltehetően az akkori uralkodói család sarja, aki nem gyógyászati okokból kapta a beültetést, sokkal inkább azért, mert családja azt szerette volna, hogy a lehető legjobban nézzen ki a nyilvánosság előtt - vélekedett Michael Harris a kaliforniai Berkeley Egyetem orvosi karának szemész professzora. Harris egyben hangot adott meglepetésének, elképesztőnek titulálva az ősi tudósok kreativitását és innovációs megoldásait.
A régészek közben folytatják munkájukat a Leégett Városban, ahol már eddig is sok érdekességre bukkantak. Ilyen a világ legősibb kocka és backgammon játéka, a legkorábbi köménymag minták és a világ első "animált képe", ami egy agyagtál körül felrajzolt figurákból áll össze.