Hunter

Itt nyugszik Ahuizotl?

Ha a mexikói régészek sejtése beigazolódik, és a felszín alá kémlelő radarjaik által felfedezett kamrák valóban Ahuizotl király maradványait rejtik, akkor első alkalommal sikerülhet egy azték uralkodó sírját feltárni. Ez egészen egyedülálló betekintést nyújtana a sokak számára még ma is rejtélyes civilizációba.

Ahuizotl (kiejtése Ahvízotul) akkor uralkodott, amikor Kolumbusz először lépett az Újvilág partjaira. Az uralkodó elsősorban hódításaival írt történelmet, ő terjesztette ki az azték birodalom határait egészen a mai Guatemaláig, egyben ő volt az utolsó, aki még spanyol befolyás nélkül vezethette népét. Spanyol szerzetesektől származó feljegyzések arra utalnak, hogy az aztékok a területet vezetőik elhamvasztására és végső nyugalomba helyezésére használták, azonban a régészeknek mind a mai napig egyetlen uralkodói sírt sem sikerült találniuk.

Ez nagy részben annak tudható be, hogy a spanyol hódítók egy egész települést emeltek az aztékok szertartási központjára, melyek olyan gyarmatosításkori építményekből álltak, melyek történelmi szempontból túl értékesek voltak ahhoz, hogy az ásatások miatt kár tegyenek bennük. Végül a természet megoldotta a dilemmát, 1985-ben egy földrengés romba döntötte az egyik ilyen épületet, alkalmat adva a szakértőknek, hogy megvizsgálhassák a Mexikóvárostól nem messze fekvő területet. A régészek egy közel 2 x 2 méteres bejáratot lokalizáltak, ami jelenleg 4,5 méterrel a felszín alatt található. A járatot víz, kövek és iszap árasztotta el, ami igen óvatos munkára kényszeríti az ásatásban résztvevőket, akik kötelekről lógva dolgoznak. A vizet szivattyúk távolítják el fokozatosan.

"Nagyon, nagyon lassan haladunk... Mivel a felelősség is rendkívül nagy és szeretnénk mindent katalogizálni" - mondta a projektet a kormány megbízásából vezető régész, Leonardo Lopez Lujan. "Ez teljesen új szituáció számunkra, nem tudjuk pontosan mi vár ránk odalent."

Az ütemterv szerint a kutatók már ősszel beléphetnek a belső kamrákba, hogy megtalálják Ahuizotl hamvait, akit valószínűleg 1502-ben hamvasztottak el egy halotti máglyán. Ekkor Kolumbusz már partra szállt az amerikai kontinensen, az aztékok azonban csak 17 évvel később kerültek először kapcsolatba az európaiakkal. Hernan Cortez és konkvisztádorjai 1519-ben vonultak be a Mexikói-völgybe és ejtették túszul Ahuizotl utódát, unokaöccsét Montezumát. Ezt követően Ahuizotl fia, Cuauhtemoc vette át Montezuma helyét és vezette az aztékok utolsó ellenállási küzdelmét, ami végül 1521-ben egy Mexikóvárosnál megvívott csatában bukott el. Az új vezért foglyul ejtették, majd akárcsak Montezumát, őt is kivégezték. Sírjuk hollétéről nem tudni semmit.

Mivel eddig egyetlen azték királyi sírt sem találtak, a régészek szó szerint az ismeretlenbe ássák bele magukat. A radarfelvételek szerint a sír négy kamrából áll. A tudósok úgy vélik, a temetéskor gazdagon ellátták az utolsó útjára induló Ahuizotlt az isteneknek szóló ajándékokkal, vázákkal, kegytárgyakkal és feltehetőleg több személyes tárggyal is. A munkások számára a sír átkát szimbolizáló víz egyben áldás is lehet. Lopez Lujan szerint a pH-semleges víz állandó hőmérséklete az elárasztott termekben, valamint az oxigén hiánya jelentősen lelassította az olyan anyagok bomlását mint a fa vagy a csont, melyek az ásatások többségénél megtalálhatók.

"A projekt rendkívüli jelentőséggel bír az azték régészet szempontjából" - nyilatkozott a Discovery News-nak Michael Smith, az Arizona Állami Egyetem régésze. "Azért lenne rendkívül fontos, mert végre közvetlen információkkal szolgálna az uralkodókról, temetésükről és magáról a birodalomról is."


Tlaltecuhtli, az azték földisten ábrázolása a sír fölött található monoliton

A remények nem alaptalanok, minden jel Ahuizotlra mutat. A sír közvetlenül egy hatalmas, nemrégen felfedezett kőmonolit alatt fekszik, melyre Tlaltecuhtli, az azték földisten megtestesülését faragták. Az istent egy hatalmas karmokkal ellátott nőként ábrázolják, akinek a szájából egy vérpatak csorog, miközben összekuporodva új életet hoz világra. Az azték mitológiai szerint Tlaltecuhtli felfalta a halottakat, majd új életet adott nekik. Az isten olyannyira rettegett és ijesztő volt, hogy az aztékok általában ábrázolásait arccal a föld felé temették el, ez a faragás azonban kivételesen arccal fölfelé nézett. Jobb lábának karmai között egy nyulat tart, mellette tíz pont jelzi a dátumot: "10 Nyúl" - 1502, Ahuizotl halálának éve.

A királyi sír Mexikó számára is nagy jelentőséggel bír, hiszen minden egyes műkincs hatalmas büszkeség lenne a nemzetnek, különösen azok után hogy az eddig felfedezett azték kincsek - mint Ahuizotl tollakkal díszített pajzsa vagy Montezuma fejdísze - az ország kérése ellenére sem került vissza Európából.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ronny #22
    akkora szeletre vagy "jogosúlt" a tortából amekkorát az erőd megenged. Ez ma is így van csak humánusabbak a módszerek.
  • Ronny #21
    "ujjából"
  • Ronny #20
    valami tartalmat is vigyünk a hozzászólásokba...nyílván nem az újjából szopta a dolgot.
  • Farontolepke #19
    "Amúgy Mel Gibson az új filmjében pont azt akarta bemutatni, hogy nem ennyire fekete-fehér a történet. Az őslakos társadalmak is a velejükik rohadtak voltak."

    Mert Megibzon tudja.. ugye.
  • Voronyezs #18
    Ez nem ilyen egyszerű.Most 2007et írunk,és a spanyolok 500 évvel ezelőtt bohóckodtak az aztékokkal.500 év alatt a kultúra és a személyiség irdatlan sokat változik.nekik az inkvizíció és a konkvisztádorok voltak olyan szimpla dolgok mint ma a rendőrség.(eltekintve attól h a Spanyolok sem nézték jó szemmel azt h Cortez széjjelkúrja az egész azték birodalmat, és mindent magáénak akar,ehát ő kegyetlen 1 ember volt)egyébként nyugi,ha nem puskával és páncéllal szálltak volna partra hanem lándzsával és pajzsal,egész biztos h az aztékok lecsaptak volna rájuk és vagy kivégezték volna őket,vagy rabságba taszították volna:)
    ez az indiánokkal és a vadnyugattal is ugyanígy volt.a komancsok és az apacsok attól eltekintve h harciasak voltak ők is élték a saját életüket és megvédték a területüket,akárcsak a fehérember,aki ugyazt tette,és most megint azt mondanám h ha az 1ik ugyan olyan fejlett/fejletlen lenne mitn a másik nem biztos h minden úgy történt volna ahogy.na de lassan én is belebonyolódok a dologba,szal ez volt,más észjárás,más kultúra más,más,más
  • nzmark #17
    vagy magyarok és órabérben dolgoznak
  • tar86 #16
    "A területet viz és iszap árasztotta el" irja a cikk, csoda hogy ennyit is elő kapartak.
  • virs lee #15
    A notre damei toronyőr se dizájnosabb. ^^
  • virs lee #14
    Ez neked most vmi újdonság volt? ~~
  • Wittgen #13
    Viszont ez nem jogosít fel egy másik társadalmat arra, hogy azt kiírtsák.