bvalek2#16
Tanultunk egy kis grafológiát. A természettudományos-szakos hallgatókat a gutaütés kerülgette, hogy milyen hablaty alapján vonnak le végső következtetéseket emberekről, és elkaszálják vele a karrierjüket/sorsukat. Gyakorlatilag a római madárjóslás is exaktabb tudomány, mint a grafológia, Szilvásy féle elmebetegeknek való.
Az írás nem mond el semmit a személyiségről, nagyon könnyü volt becsapni a tisztelt szakértőket. Csak annyira szoktak beletrafálni mint a horoszkópok (pl. reggelente álmos...). Az irásképet sokkal jobban befolyásolják neurológiai betegségek vagy hajlamok (pl remeg a keze, pedig a világ legnyugisabb, legmegbízhatóbb embere). Az hogy hogyan, és kitől, és hány éves korában tanult meg írni, és hogy mennyire ügyes. Meg hogy milyen a papír meg a toll.
Pszichológiát is tanultam. Itt szétválasztanám a klinikai pszichiátriát (akik ott dolgoznak, le a kalappal előttük), és a minden-máshoz-hülye-voltam-pszichomókusnak-mentem című zakkant fazonokat. Tanított minket ilyen is, olyan is, meg is volt róluk a véleményünk.