Berta Sándor
GLONASS - ennyi volt?
Magas rangú orosz illetékesek kénytelenek voltak ismét elismerni, hogy a GLONASS navigációs rendszer a tervezett határidőre nem fog elkészülni. Katonai szakértők emiatt már az egész program jövőjét kétségbe vonták.
Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes csütörtökön ismerte el, hogy a program komolyan csúszik. A politikus fontosság tekintetében az atomfegyverekhez és a stratégiai energiatartalékokhoz hasonlította a GLONASS-t. Oroszországban a GLONASS gyakorlatilag az egyik presztízsprojektnek számít. Moszkvai katonai szakértők szerint viszont úgy tűnik, hogy az egész fejlesztés kudarcba fullad.
Tény, hogy a program jelentős csúszásban van a Putyin elnök által megszabott eredeti határidőhöz képest. Az idei év elejére a tervek szerint már 18 műholdnak kellene működnie, ez azonban csupán 13-ról mondható el. Három további műholdat ugyan már Föld körüli pályára állítottak, de azok még nem üzemkészek. A teljes rendszer néhány éven belül épülhet ki.
Szintén komoly problémát jelent, hogy még nem készültek el a valódi használatot lehetővé tévő készülékek.
"Még ha léteznének is ilyen eszközök, azokkal jelenleg lehetetlen lenne a pozíciók meghatározása" - írta az Izvesztyija. A GLONASS-programra egyébként 2010-ig további 27 milliárd rubelt költ az orosz állam, s nem csoda, hogy egyre többen vélik úgy: az egész projekt egy nagy feneketlen kút. Jurij Zajzev, az Orosz Műszaki Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója egyébként már tavaly áprilisban azt nyilatkozta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy a navigációs rendszer komoly nehézségekkel küzd, ráadásul több hónapba telik a már felbocsájtott műholdak üzembe helyezése.
Komoly hátrány, hogy a GLONASS-rendszernél nincsenek tartalékműholdak, mint például a konkurens GPS esetében, így ha egy eszköz meghibásodik, azt az egész navigációs rendszer megsínyli. Zajzev szerint ezenkívül a rendszeres karbantartás miatt kieső műholdak is tovább nehezítik a helyzetet. Az mindent elárul, hogy még az orosz légitársaságok is a GPS-t használják. Zajzev Igor Levitin orosz védelmi minisztert idézte, aki közölte, hogy csak 1200 orosz repülőgépen van műholdas navigációs vevő és ezeknek csak nyolc százaléka alkalmazza a GLONASS-t, a többi a GPS-t.
Érdekesség, hogy az orosz műholdas navigációs rendszer európai párja, a Galileo is komoly nehézségekkel küzd. Mindenesetre az bizakodásra adhat okot, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben 2,4 milliárd eurós mentőövet dobott a programnak. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy Kína sem a Galileóra, sem a GLONASS-ra nem vár, hanem tavaly februárban úgy döntött, hogy saját GPS rendszert épít ki.
Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes csütörtökön ismerte el, hogy a program komolyan csúszik. A politikus fontosság tekintetében az atomfegyverekhez és a stratégiai energiatartalékokhoz hasonlította a GLONASS-t. Oroszországban a GLONASS gyakorlatilag az egyik presztízsprojektnek számít. Moszkvai katonai szakértők szerint viszont úgy tűnik, hogy az egész fejlesztés kudarcba fullad.
Tény, hogy a program jelentős csúszásban van a Putyin elnök által megszabott eredeti határidőhöz képest. Az idei év elejére a tervek szerint már 18 műholdnak kellene működnie, ez azonban csupán 13-ról mondható el. Három további műholdat ugyan már Föld körüli pályára állítottak, de azok még nem üzemkészek. A teljes rendszer néhány éven belül épülhet ki.
Szintén komoly problémát jelent, hogy még nem készültek el a valódi használatot lehetővé tévő készülékek."Még ha léteznének is ilyen eszközök, azokkal jelenleg lehetetlen lenne a pozíciók meghatározása" - írta az Izvesztyija. A GLONASS-programra egyébként 2010-ig további 27 milliárd rubelt költ az orosz állam, s nem csoda, hogy egyre többen vélik úgy: az egész projekt egy nagy feneketlen kút. Jurij Zajzev, az Orosz Műszaki Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója egyébként már tavaly áprilisban azt nyilatkozta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy a navigációs rendszer komoly nehézségekkel küzd, ráadásul több hónapba telik a már felbocsájtott műholdak üzembe helyezése.
Komoly hátrány, hogy a GLONASS-rendszernél nincsenek tartalékműholdak, mint például a konkurens GPS esetében, így ha egy eszköz meghibásodik, azt az egész navigációs rendszer megsínyli. Zajzev szerint ezenkívül a rendszeres karbantartás miatt kieső műholdak is tovább nehezítik a helyzetet. Az mindent elárul, hogy még az orosz légitársaságok is a GPS-t használják. Zajzev Igor Levitin orosz védelmi minisztert idézte, aki közölte, hogy csak 1200 orosz repülőgépen van műholdas navigációs vevő és ezeknek csak nyolc százaléka alkalmazza a GLONASS-t, a többi a GPS-t.
Érdekesség, hogy az orosz műholdas navigációs rendszer európai párja, a Galileo is komoly nehézségekkel küzd. Mindenesetre az bizakodásra adhat okot, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben 2,4 milliárd eurós mentőövet dobott a programnak. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy Kína sem a Galileóra, sem a GLONASS-ra nem vár, hanem tavaly februárban úgy döntött, hogy saját GPS rendszert épít ki.
