Hunter
Európa Kína segítségével fejleszti a GPS riválisát
Kína bejelentette együttműködési szándékát az európai nemzetek által fejlesztés alatt álló új globális műhold navigációs rendszer megvalósításához. A Galileo rendszer pontosabb civil alternatívát nyújt az amerikai hadsereg által működtetett GPS helyett. Kína 230 millió euroval száll be a finanszírozásba, és részt vesz a technikai, gyártási és piaci fejlesztésekben.
"Kína segíteni fog, hogy a Galileo a világ legnagyobb infrastruktúráját adja a helymeghatározó szolgáltatások egyre növekvő piaca számára" - nyilatkozott Loyola de Palacio, az EU közlekedési biztosa. Egy új központ fogja koordinálni az együttműködést, jelentette be az Európai Közösség, az Európai Űrhivatal és a Kínai Tudományos és Technikai Minisztérium. A Kína-Európa Globális Műhold Navigációs Rendszer Technikai Gyakorló és Együttműködési Központja a Pekingi Egyetemen területén kap helyet. Kína tekintélyes műhold kilövő iparral büszkélkedhet és szerepvállalásuk elképzelhető a Galileo műholdak fellövésében is.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, a tervezetet heves kritikák érték és érik az Egyesült Államok részéről, amit Kína megjelenése valószínűleg tovább fog szítani. Egyes vélemények szerint a Kína jövőbeli fegyverei egyesülhetnek a Galileo rendszerrel. Azt is felhozták, hogy az európai rendszer megakadályozhatja Amerika képességét, mellyel lekorlátozhatják a globális helymeghatározást katonai konfliktusok esetén. Európa szerint ezek az állítások alaptalanok, Amerika sokkal inkább a Galileo által a GPS-szel szemben támasztott kereskedelmi kihívástól tart. A Galileo tízszeres, azaz egy méteren belüli pontosságot ígér az amerikai civil alkalmazású GPS-szel szemben.
A helymeghatározó rendszer széleskörű felhasználásra számíthat
A Galileo rendszer 27 működő és 3 tartalék műholdból fog állni, melyek 23 600 kilométeres magasságban keringenek a Föld körül, globális lefedettséget biztosítva. A rendszer 2008-ban kezdi meg működését, teljes költsége az előzetes kalkulációk alapján 3,2 milliárd euróra fog rúgni. Az Európai Közösség bejelentése szerint a Galileo elsődlegesen a közlekedést, a tudományos kutatást és a katasztrófa észlelést fogja szolgálni.
A Galileo két jelet ad, egy civilt és egy kódolt, szélessávú jelet, a PRS-t (Public Regulated Service). A második jel a lokalizált zavarások kiküszöbölésére szolgál, amit Európa rendőri és katonai szervei fognak használni. Kína nem férhet hozzá a PRS-hez. Az első Galileo műhold jövő év végén indul.
"Kína segíteni fog, hogy a Galileo a világ legnagyobb infrastruktúráját adja a helymeghatározó szolgáltatások egyre növekvő piaca számára" - nyilatkozott Loyola de Palacio, az EU közlekedési biztosa. Egy új központ fogja koordinálni az együttműködést, jelentette be az Európai Közösség, az Európai Űrhivatal és a Kínai Tudományos és Technikai Minisztérium. A Kína-Európa Globális Műhold Navigációs Rendszer Technikai Gyakorló és Együttműködési Központja a Pekingi Egyetemen területén kap helyet. Kína tekintélyes műhold kilövő iparral büszkélkedhet és szerepvállalásuk elképzelhető a Galileo műholdak fellövésében is.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, a tervezetet heves kritikák érték és érik az Egyesült Államok részéről, amit Kína megjelenése valószínűleg tovább fog szítani. Egyes vélemények szerint a Kína jövőbeli fegyverei egyesülhetnek a Galileo rendszerrel. Azt is felhozták, hogy az európai rendszer megakadályozhatja Amerika képességét, mellyel lekorlátozhatják a globális helymeghatározást katonai konfliktusok esetén. Európa szerint ezek az állítások alaptalanok, Amerika sokkal inkább a Galileo által a GPS-szel szemben támasztott kereskedelmi kihívástól tart. A Galileo tízszeres, azaz egy méteren belüli pontosságot ígér az amerikai civil alkalmazású GPS-szel szemben.
A helymeghatározó rendszer széleskörű felhasználásra számíthat
A Galileo rendszer 27 működő és 3 tartalék műholdból fog állni, melyek 23 600 kilométeres magasságban keringenek a Föld körül, globális lefedettséget biztosítva. A rendszer 2008-ban kezdi meg működését, teljes költsége az előzetes kalkulációk alapján 3,2 milliárd euróra fog rúgni. Az Európai Közösség bejelentése szerint a Galileo elsődlegesen a közlekedést, a tudományos kutatást és a katasztrófa észlelést fogja szolgálni.
A Galileo két jelet ad, egy civilt és egy kódolt, szélessávú jelet, a PRS-t (Public Regulated Service). A második jel a lokalizált zavarások kiküszöbölésére szolgál, amit Európa rendőri és katonai szervei fognak használni. Kína nem férhet hozzá a PRS-hez. Az első Galileo műhold jövő év végén indul.