Hunter

Ritka egy holdunk van

Rendkívül ritkák a katasztrofális ütközésekből létrejött holdak, állapították meg amerikai csillagászok. A NASA Spitzer űrtávcsövével készült legfrissebb megfigyelések azt sugallják, hogy a bolygórendszereknek csupán 5-10 százaléka rendelkezik a miénkhez hasonló égi kísérővel.

"Amikor egy hold egy heves ütközésből jön létre, mindenfelé por csapódik ki" - mondta Nadya Gorlova, az űrtávcső adatait kielemző Floridai Egyetem csillagásza. "Ha sok ilyen hold alakult ki, akkor sok csillag körül láttunk volna ilyen port, de nem láttunk"

Nem sokkal a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulása után az elméletek szerint egy kóbor Mars-méretű bolygó nekicsapódott a fiatal Földnek és jókora darabot szakított ki izzó köpenyéből. A sziklás, poros maradványok pályára álltak a megsebzett bolygó körül, majd idővel azzá a holddá álltak össze, amit ma is láthatunk az égbolton.

Ez a forgatókönyv a Naprendszer egyetlen másik holdjára sem húzható rá, többségük a bolygóval fej-fej mellett alakult ki, vagy a gravitációnak köszönhetően ragadt meg a nagyobb égitestek mellett. A floridaiak közel 400 csillag körül kerestek hasonló becsapódásokra utaló jeleket, melyek kora megközelítőleg 30 millió év, ugyanis nagyjából ennyi lehetett a Nap kora a holdunkat létrehozó ütközéskor.

A sziklás bolygók a fiatal csillagokat övező poros törmelékhalmazból alakulnak ki, ütközések sorozatával fokozatosan válnak egyre nagyobb és nagyobb objektumokká, ami rengeteg port szór szanaszét. A csillagászok szerint ez a folyamat a csillag kialakulását követően 10-50 millió év alatt zajlik le, ezért gyakorta találnak kavargó port a fiatal csillagok körül.

Azonban mire a Hold létrejött a Nap már 30 millió éves volt, a bolygóformálódás igencsak a végéhez közeledett. Gorlova csapata az infravörös űrtávcsővel a csillagok hőjeleit kutatta, amiből megbecsülték mennyi hő származik magából a csillagból, és mennyit bocsát ki a körülötte kavargó poros anyag. A megfigyelések mindössze 4 poros objektumot találtak, azonban ezek közül csak egyetlen egyre illett rá egy holdat létrehozó ütközés összes karakterisztikája.


Figyelembe véve a bolygórendszerek gyakoriságát, az időt, amíg a pornak fenn kell maradnia, és azt az időtartományt, amíg hasonló ütközések bekövetkezhetnek, a csapat kiszámította, hogy a Holdhoz hasonló objektum legfeljebb a bolygórendszerek 5-10%-ában jöhet létre.

Az arány azonban feltehetőleg még ennél is alacsonyabb, ugyanis nincs semmi garancia arra, hogy egy-egy nagy ütközés nyomán kiszakadt törmelék holdként folytatja pályafutását, tette hozzá az Astrophysical Journalban megjelent publikáció társszerzője, Georg Rieke, a tucsoni Arizona Egyetem csillagásza.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • L3zl13 #42
    "Jelenlegi "allapot" szerint az a legvaloszinubb, hogy vkik idehoztak és pont tokéletes távolságra helyezték el ahhoz hogy élet alakulhasson ki a földön."

    Húú vazz. Ha ez a legvalószínűbb verzió, akkor kíváncsi lennék milyenek a valószerűtlenek. :D
  • ge3lan #41
    Nem muszáj mellébeszélned. Nem írtam olyat,hogy 30 hasonló hold van a mienkhez képest. Persze.hogy nincs.
    Azt írtam,hogy 30 olyan van, ami kötött keringést végez. Megvan?

    És ezt erre a mondatodra gondoltam válasznak:
    "Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt erről is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul."

    A NASA-s idézet korrekt, ez tényleg így van.
  • aimar21 #40
    Nem muszaly minositened, de hogy 30 hasonlo hold van a mienkhez kepest, ez bődületes hulyeseg. Eleg csak egy cikkbol idezni amit a NASA szakemberei irtak. "Our Moon is unique among all the satellites of the planets, is so far as it is the only planetary satellite whose orbital radius exceeds the threshold value, which means it is the one satellite on which the Sun's gravitational acceleration exceeds the host planet's gravitational acceleration. Consequently, it is the only moon in the solar system that is always falling toward the Sun." és még van jopar tulajdonsaga ez csak 1 a sok közül.
  • ge3lan #39
    Aha, kb 30 ilyen hold van a Naprendszerben, ami kötött keringést végez (és még ennyiről gyanítható) Ez az a titokzatos jelenség?
    Volt szerencsém olvasni az ufómagazin egyik nyári számában egy holdas cikket. Dettó az van benne amit te ide írtál. A Hold belül üreges, meg vmi pajzs van a por alatt, meg az egy űrhajó igazából belül, stb. Inkább nem minősítem.

    Ja egyébként olyat is olvastam, hogy a ufó bázis van a Neptunusz körül is. Naná
  • gabor0315 #38
    aha pont ez jutott eszembe mikor előszök megláttam a holdat
    egy kóbor kutya kiharapott egy darabot a köpenyemből! És lássatok csodát így lett a hold! Ez elég gyenge poén...
  • teddybear #37
    "sőt a hold felső "kérge" vagy iszonyatosan szilárd kőzet amit mi a földön még nem ismerünk, vagy mesterséges"

    A Holdról visszahozott kőzetminták a földi vulkanikus kőzetekhez hasonló, de attól egy kevéssé eltérő kristályszerkezetű kőzetek voltak. Semmi különösen nagy keménységű összetevőt, vagy nem ismert elemet nem találtak benne. Leginkább az átkristályosodott bazaltra emlékeztetett.
  • aimar21 #36
    Én egész más féle magyarázatot olvastam a kérdésekre. Előszőr is a mai napig értetlenül állnak a tudósok arrol, hogy a Hold hogy került a jelenlegi helyére. Ugyanis a teoriat miszerint a Föld egy darabjaból alakult ki már tul sokszor megcáfolták. Jelenlegi "allapot" szerint az a legvaloszinubb, hogy vkik idehoztak és pont tokéletes távolságra helyezték el ahhoz hogy élet alakulhasson ki a földön. vannak rá pontos szamadataok nap föld, nap hold távolsag ezekbe nem megyek bele nem ertem :D. Arrol meg hogy a hold üreges orosz tudosok is bebizonyitottak valóban üreges, sőt a hold felső "kérge" vagy iszonyatosan szilárd kőzet amit mi a földön még nem ismerünk, vagy mesterséges. Ezt a hold felszinen lévő kraterek alakjábol hoztak ki. Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt erről is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul. Ezert terjedt el az a mondas "Hogy a Hold, amely talán nem is a mi holdunk".
  • L3zl13 #35
    Hogy miért egyezik meg a Hold keringési és forgási ideje? Az árapály erők okozta súrlódás miatt.
    Az árapály nem csak a tengerek vizére fejti ki a hatását, hanem a szilárd közetre is, és ahogy forog az égitest az árapály okozta torzulás úgy halad körbe rajta. Ez természetesen jelentős surlódáshoz vezet az égitest belsejében, azaz a mozgási energia lassanként hővé alakul át.
    Amikor a keringési idő és a forgási idő megegyezik, az árapály erők folyamatosan ugyanazt az oldalát érik az égitestnek, tehát a surlódás általi fékezőerő megszünik, és kialakul az egyensúly.
    A Föld forgása is folyamatosan lassul emiatt, de mivel a Föld jóval nagyobb tömegű, és a Hold Földre gyakorolt hatása sokkal kissebb, mint a Föld Holdra gyakorolt hatása, ezért a Föld még nem állt be. Valószinűleg nem is fog soha, mert ehhez sokkal több időre volna szükség, min amennyi a naprendszer várható élettartama. Jelenleg olyan 0.000023sec-el hosszabbodnak a napok évente. Azaz még egy milliárd év múlva is csak olyan 30 órás napokkal számolhatunk kb.
  • L3zl13 #34
    A bolygó legfrissebb definíciója: "A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát), valamint elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és tisztára söpörte a pályáját övező térséget."

    A Föld bolygó, így rendelkezik a fent említett kellő tömeggel, hogy képes legyen újra gömb alakúra formálnia magát azután is, hogy egy nagyobb darab kiszakad belőle.
  • Prof William #33
    Hát azt nemigen élnénk túl ha a föld anyai keblére ölelné a holdat .:)