SG.hu·

Bolygóközi benzinkutat terveznek

Egy texasi cég emberi expedíciót tervez a Holdra, hogy felkutassák azokat a nyersanyagokat, melyekből létrehozhatnak egy keringő töltőállomást a jövő űrhajói számára.

A terv szerint, ami az Austin Stone Aerospace vezére, Bill Stone nevéhez fűződik, a holdunk déli sarkának közelében fekvő Shackleton-krátert derítenék fel, felmérve a rendelkezésre álló fagyott víz és más egyéb anyagok mennyiségét a regolit réteg alatt. A 19 kilométer széles kráter belseje állandó árnyékban van, míg peremét szinte folyamatosan éri a Nap fénye.

A tudósok szerint ideális hely a vízjég tárolására, melynek jelenlétére több megfigyelés is utal, egyrészt a NASA Lunar Prospector küldetésének, másrészt a Pentagon Clementine holdszondájának adataiból. Az erőforrás, ha valóban létezik, folyékony oxigénné és hidrogénné választható, ami egyenértékű a modern rakéta hajtóanyaggal. A kráter talán a Hold-kutatók legnépszerűbb célpontja, több űrügynökség is kiszemelte magának egy esetleges holdbázis színhelyéül.

Ha sikerül elegendő űrhajó üzemanyaggá alakítható erőforrást találni, akkor azt alacsony földkörüli pályára szállítva a Földről érkező hajtóanyag előállítási és feljuttatási költségeinek tizedrészéből megoldható lenne az űrhajók utántöltése, kalkulált Stone, aki állásfoglalásában 2015-re jövendöli az orbitális benzinkút megnyitását, feltéve, ha a szükséges kezdőtőke is összejön. Az ambiciózus terv az üzletember számításai szerint 15 milliárd dollárba kerülne, Stone úgy véli, hogy a projekt kizárólag üzleti alapon működhet, éppen ezért már létre is hozta a Shackleton Energia Társaságot (SEC).

A SEC elnöke, Dale Tietz a SPACE.com-nak adott nyilatkozatában elmondta, a felderítőmunka elsődleges célja a víz utáni kutatás, ezen áll a cég teljes üzleti programja. Ha sikerül rábukkanni, akkor egy igen erőteljes ütemű munkával 2015-re megvalósítható a nyersanyagok feldolgozása és alacsony földkörüli pályára történő eljuttatása, melyet a cég saját személyzete hajtana végre különböző bérelt űreszközök alkalmazásával, részletezte a terveket Tietz.

A SEC lehetséges vevői között számol a NASA-val, az amerikai űrügynökség szintén 2015-re tervezi új űrhajója, az Orion indítását, illetve 2020-ra irányozta elő Hold-expedícióit. A Hold, mint arról már korábban több írásban is beszámoltunk, több nemzet érdeklődését keltette fel az utóbbi időben, egyfajta holdkutatási versenyt indítva el, melyhez csatlakoznak a kereskedelmi, elsősorban űrturizmusra építő cégek, ilyen a holdkörüli utazásokat tervező Space Adventures is. Tietz biztos az üzlet sikerében, feltéve, hogy megtalálják a szükséges nyersanyagokat és sikerül megfelelő árat képezniük.

Stone tervei szerint egy magánfinanszírozású ipari csapatot juttatnának el a Shackleton napsütötte peremére, ahol felfújható létesítményekből alakítanának ki egy telepet, a lakórészleget beásva a regolit alá, ami hő- és sugárzás elleni védelemként is funkcionálna.

A terv nem teljesen új keletű, egy 2003-as előterjesztésen alapul, amit akkor a Bush kormányzat elvetett. A SEC töltőállomás a víz, folyékony oxigén és folyékony hidrogén mellett elvileg gázhalmazállapotú hidrogént és oxigént, nitrogént és metánt is kínálhat, ha van rá kereslet.

Hogy hogyan sikerül kivitelezni a tervezetet, arra Tietz csak annyit mondott, hogy a megfelelő pénzügyi háttérrel és kapcsolatokkal végrehajtható.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Borzpapir2007. 03. 21.. 20:16||#29
ez annyit számít? a múltkor még azért volt a ricsaj, hogy eladják a földeket a marson. és? lakatlan terület. azé, aki fektet bele annyi pénzt, hogy joggal mondhassuk , hogy az övé. asszem ez elég igazságos...
© bippo2007. 03. 21.. 08:00||#28
Arról nem esett szó, hogy az a jég hogyan lesz az övüké (és utána rohadt drágán eladják)? Aki elõször odamegy, azé lesz, vagy mi?
© Borzpapir2007. 03. 20.. 19:43||#27
A magánûrkutatásról: Ha van, az nekünk csak jó, mert meg lehet adóztatni, és nem kell a közvélemény miatt aggódni, mert a földhözragadtak nem verik ki a palávert oktatás- meg egészségügyben. Kérdem én, mire jó az oktatás, ha a tudósok nem dolgozhatnak az ûrkutatásban, és mire jó az egészségügy, ha fejbe b@sz egy aszteroida.
© Borzpapir2007. 03. 20.. 19:40||#26
Beesési szög? Az a Földön a sarkokon azért baj, mert a föld felszíne majdhogynem párhuzamos a Nap sugaraival, nade ha felállítasz egy napelemet, az merõleges, nemde? Ennek tetejébe még légkör sincs, így a nap fénye tizesekkel erõsebb. Aztán meg a hideg végképp nem számít. Ha az ISS napelemei mennek az ûrben, akkor a Holdon mindenképp. Fúzió kizárva, az atom is, mert mekkora hiszti volt, amikor a Plútószonda nukleáris meghajtással felkerült az ûrbe... fosnak a buták, ez van.
© Commandante2007. 03. 20.. 17:59||#25
viszont a fejlesztéseit nem adja el bárkinek, aki fizetne érte: ruszkik, kínaiak, irán... a biztonságnak is meg van az ára
© jeec2007. 03. 20.. 16:09||#24
Ha ez megnyugtat..
Nincs igazad.
© dronkZero2007. 03. 20.. 13:39||#23
"A 19 kilométer széles kráter belseje állandó árnyékban van, míg peremét szinte folyamatosan éri a Nap fénye."

Erre gondolsz? A 19 kilométer átmérõjû kráternek durván 300 kilométer a pereme. Azt elhiszem, hogy folyamatosan éri a nap fénye, csak azt nem, hogy az _egészet_. Egy 300 kilométer hosszú napelemet nem hiszem, hogy sokkal olcsóbb felvinni, mint egy atomerõmûvet. Másrészt a sarkok ugye azért hidegebbek itt a Földön is, mert kicsi a napsugarak beesési szöge, és az így nem nagyon melegít. Szal a napkollektorok hatásfoka sem lenne túl nagy.
A körbeforgatható napelemtáblát nem nagyon tudom elképzelni... Itt _kilométerekrõl_ beszélünk vízszintes, és (jó esetben) többszáz méterrõl magassági értelemben(már ha nem akarjuk, hogy a kráter pereme beárnyékolja a napelemet).
De ne legyen igazam...
© cye2007. 03. 20.. 13:12||#22
Nos, a hold delisark resze, ha figyelmesebben elolvastad volna, arrol nevezetes, hogy ott (majdnem) mindig sut a nap a legmagasabb ponton. Mert (majdnem) pont azon a ponton halad vegig a forgastengelye. Vagyis 1-2 nap kiesessel, egy korbeforgathato napelemtabla igenis egesz honapban tudna energiat termelni.

Nem kene neki olyan durva alvanyzat mint itt a foldon, hiszen kisebb a gravitacio, sot, meg merem kockaztatni, hogy nem is napelem tablakkal oldanak meg, hanem tokrokkel (valami nagyon vekony muanyag+femreteg keverekkel), ami rettento konnyu, es hoeromu termelne az aramot, mert meg mindig olcsobb, es jobb hatasfoku lenne ez a megoldas.

Ezeket az eszkozoket feljuttatni azert mar latszik kapasbol, hogy nem olyan nagy melo, hogy folyamatos!!! nehany MW-ot termeljenek ott fent...
© dronkZero2007. 03. 20.. 12:38||#21
"Az erõforrás, ha valóban létezik, folyékony oxigénné és hidrogénné választható, ami egyenértékû a modern rakéta hajtóanyaggal."

Ja, csak arra lennék kíváncsi, hogy 15 milliárd dollárból hogy a pékbe juttat fel a Holdra egy atomerõmûvet, pár tonna uránt, ólmot, betont, ilyesmit... Mert ugye a víz szétbontásához kell némi elektromosság, ahhoz meg nem árt egy erõmû. Esetleg gyorsan feltalálja a fúziós erõmûvet a pénzbõl, felviszi a Holdra, aztán a hidrogén meg kéznél van? Vagy majd napelemrõl? Aztán a (hold)hónap felében meg nem termel, mert sötét van?
© scs172007. 03. 19.. 14:31||#20
Ez így van. 1950-es évektõl volt egy ûrprogram és miután a szovjetek alább maradtak, le is állították. Ebben a programban az szerepelt h 1980-ban a NASA már a Marsra küldött volna embereket...